Trianon 100: Babacsomagokat osztott a Katolikus Karitász a határon túl

2020.06.03. 12:11

Tizenkét családnak osztott babacsomagot a Katolikus Karitász szerdán a közép-bánsági Muzslyán. A csomagokkal az anyaország az összetartozás érzését kívánja erősíteni a határon túli régiókban.

Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója az MTI-nek telefonon elmondta: a csomagosztásnak kettős üzenete van.

Egyrészt az a valóságos segítség, amelyet a mindennapokban használható eszközök, babaápolási felszerelések, lázmérők, krémek, babaruhák, pelenkák jelentenek,  másrészt pedig, hogy kifejezze azt a törődést, szeretetet és az összetartozás érzését, amit az anyaország a száz éve elcsatolt, más országokba került magyarok iránt érez - magyarázta Écsy Gábor.

Emellett kifejezi azt a köszönetet is, hogy itt még mindig magyarok élnek, magyarul beszélnek, magyar gyermekeket nevelnek, a magyar hagyományokat igyekszenek megtartani, lehetőség szerint magyar iskolába járatják a gyerekeket, magyarul imádkoznak, és ez nagyon nagy dolog itt a végeken, hiszen nagyon erős a nyomás, az asszimiláció, és a kísértés, hogy máshol a világon jobb élet várna rájuk, ha elmennének. Ők viszont itt maradtak, és vállalták ezt a sorsot, és vállalják ezt az összetartozást az anyaországgal - tette hozzá.

A Kárpát-medencében, a Kárpátalján, a Gyimesekben, a Felső-Tisza-vidéken összesen 34 csomagot osztanak ki olyan édesanyáknak, akik a közeljövőben adnak életet gyermekeiknek.

A Katolikus Karitász országos igazgatója szerint  nagy szükség van a kapcsolattartásra az anyaország és a külhoni magyarság között, és a Katolikus Karitász mindent megtesz azért, hogy segítse a szórványban élő magyarokat, és ehhez különböző programokat szerveznek, például az orvosmissziót vagy a beiskolázási programokat. Erősítjük mi is ezt a kapcsolatot, és az állam részéről is nagy törekvés van arra, hogy ez a kapcsolat szoros legyen és megmaradjon, és ezáltal ők is megmaradjanak - tette hozzá.

Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, aki szintén jelen volt az átadáson, kiemelte, hogy Trianon száz éve a 21. században semmiképpen sem csak a múltról szól, hanem elsősorban a jövőről. 

Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy tisztelegni kell a sok-sok veszteségen átesett határon túli magyarok előtt, de békejobbot kell nyújtani az itt élő népeknek is annak érdekében, "hogy írjuk végre felül a nemzeti türelmetlenséget, és egy közös Kárpát-medencei, közös kelet-európai érdeken alapuló valódi együttműködésben lépjük túl Trianon árnyékát". Nem fog attól egyetlenegy ország integritása sem csökkenni, ha elismerik azt, hogy méltánytalanul vágták le Magyarország mindkét kezét és lábát száz évvel ezelőtt a Párizs melletti Trianon kastélyban." 

Grezsa István szerint a 21. század a magyaroké lehet, sikeresek lehetnek, és a Szent István-i állameszme nyomán alkalmasak is vagyunk mi, magyarok arra, hogy az itt élő népek kovászaként a kelet-európai térséggel összefogva megújítsuk a nyugat-európai mindennapokat. 

A politikus sikeresnek értékelte a magyar nemzetpolitika utóbbi tíz évét, és elmondta, ma már nemcsak a kulturális és nyelvi jogok biztosítása fontos, hanem "száz év után egész egyszerűen érje meg újra magyarnak lenni a Kárpát-medencében, és ehhez nélkülözhetetlenek azok a gazdasági alapok, amelyeket a magyar kormány immár a nemzetpolitika részeként folyósít hosszú évek óta, és ezek nemcsak a magyar kisebbséget szolgálják és támogatják, hanem a többség érdekeit is". Végül reményének adott hangot, hogy a magyar nemzetpolitika azt is üzeni a környező országok népeinek, hogy "megéri Magyarországgal együttműködni, mert a stabilitást és a kiszámíthatóságot sugárzó Magyarország jelenleg a Kárpát-medence legperspektivikusabban fejlődő területe".