A politikus a Nemzeti Összetartozás Napjáról, a trianoni békediktátum századik évfordulójáról, a román és a magyar emlékezésekről azt mondta el, ma már a magyar közvélemény nagy többsége egyetért a kormány elképzeléseivel, tetteivel, amit a nemzeti összetartozás, a határontúli, a diaszpórában élő magyarságért tett, azzal a politikával, amiben a nemzetre egy teljes egészként tekint, annak ellenére, hogy a nemzet nem egy országban található. Hozzátette,
a Trianon óta eltelt száz évre nem csak fájdalommal kell megpróbálni nézni, nem csak veszteségként tekinteni erre, bár ez egy soha el nem múló tragédia volt, hanem a világban szétszóratott magyarokra erőforrásként kell tekinteni.
Erre is alapult a kettős állampolgárság bevezetése, de a kormányzati diaszpóra program is, hiszen ezekkel lehet megerősíteni az emberek identitását.
A kormány jelentősen igyekszik támogatni a határontúli magyarság örökségét, ezért is került sor, jelentős hozzájárulással például a szabadkai zsinagóga felújítására, hiszen itt – igaz ma már igen kevesen -, de mindig is egy magyarajkú, magyar tudattal rendelkező zsidó közösség élt. Hidvéghi Balázs megjegyezte,
Magyarország, a magyar kormány büszke a magyar zsidó örökségre, azokra az emberekre, akik sokat tettek a hazáért, akik például az I. világháborúban az életüket áldozták.
Ezért is beszélnek erről folyamatosan, ezért is költenek pénzt a zsidó emlékek rendbehozatalára, ezért is döntöttek úgy, hogy elkezdik – állami források felhasználásával – az elhagyott zsidó temetők felújítását.