Júliusi adócsökkentésről döntött az Országgyűlés

2020.06.03. 12:27

Adócsökkentésekről, a honvédséghez való könnyebb csatlakozásról, a kiskereskedelmi adóról és többek között klímavédelmi törvényekről is döntött szerdán az Országgyűlés. Az is eldőlt, hogy jövőre nem lehet majd avart égetni. 45 évig "a kommunista sötétségben" azt tanították, hogy a haza és a magyar nemzet Ártándnál véget ér, ezt a kort Antall József egykori miniszterelnök 15 millió magyarról szóló kijelentése zárta le - hangzott el korábban napirend előtt az Országgyűlésben.  

Zsigmond Barna Pál napirend előtti felszólalásában azt mondta: Trianon a 20. századi magyar történelem legtragikusabb eseményét és az ezeréves Magyarország megszűnését együtt jelenti. "Bár a győztesek kimondták a halálos ítéletünket, felálltunk, és ma, száz évvel a csonkítás után Magyarország még mindig megvan, és soha nem volt olyan erős, mint ma" - jelentette ki. Erdélyi születésűként személyes sorsán keresztül idézte fel, hogy a békediktátum hogyan hat máig az emberek életére. A fideszes képviselő úgy fogalmazott, 45 évig "a kommunista sötétségben" azt tanították, hogy a haza és a magyar nemzet Ártándnál véget ér. Ezt a kort Antall József egykori miniszterelnök 15 millió magyarról szóló kijelentése zárta le.A traumát teljesen nem lehet feldolgozni, de bizonyos értelemben muszáj - hangsúlyozta, hozzátéve: az elbocsátott területeken ma is szembejön Trianon.

Ennek az eredménye a megmaradás

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára minderre azt felelte: minden magyar kormánynak kutya kötelessége olyan politikát folytatni, amivel a nemzetegyesítés, a magyar-magyar összefogás ügyét szolgálja.Sorolta a konkrét lépéseket, eredményeket, az oktatás támogatását, vagy például a vállalkozóknak határon túlra juttatott támogatásokat. Közölte azt is: a magyar nemzetpolitika középpontjában a működő magyar közösségek megtartása és erősítése áll. Szavait azzal zárta, hogy száz évvel a békediktátum után az ott élők helytállásának és belső tartásának eredménye a megmaradásuk.

Orbán Balázs: Száz évvel a békediktátum után az ott élők helytállásának és belső tartásának eredménye a megmaradásukForrás: MTI/Balogh Zoltán

Eredményes védekezés 

Rétvári Bence, a KDNP országgyűlési képviselője napirend előtt azt mondta:Azért nyílik lehetőség a rendkívüli jogrend visszaadására, mert az ország eredményesen tudott védekezni a vírus ellen. A kormány gyorsan lépett, "bár az ellenzéktől sok segítséget nem kaptunk", inkább álhírek terjesztéséből próbáltak politikai hasznot kovácsolni. Az ország az uniótól is viszonylag kevés segítséget kapott - fogalmazott -, a küldött maszkokat is meg kellett semmisíteni minőségi problémák miatt.

Hangsúlyozta:

A járványhelyzet kitörésekor az ország gazdasága sokkal erősebb volt, mint tíz éve. Ha azonban a baloldali kormányzás idején érte volna a járvány az országot, akkor kórházi napidíjat kellett volna fizetni az ápoltaknak, és úgy jöttek volna tömegek az országba, hogy nem tudhattuk volna róluk, vírushordozók-e.Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta: a járvány kitörésekor a gazdaság fundamentumai lényegesen kedvezőbbek voltak, mint tíz éve, és a háztartások pénzügyi helyzete is lényegesen stabilabb volt a korábbinál, amelyhez hozzájárult például a devizahitelek kivezetése.

Tállai András: A járvány kitörésekor a gazdaság fundamentumai lényegesen kedvezőbbek voltak, mint tíz éveForrás: MTI/Balogh Zoltán

Adócsökkentésről is döntöttek

A parlament a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése céljából módosított több adózási szabályt. A képviselők 136 igen szavazattal, hét nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszter javaslatát.Az Országgyűlés döntése alapján a szociális hozzájárulási adó július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken.Ezzel megegyezően mérséklődik a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is, amely így szintén 15,5 százalék lesz.

A Ház határozata alapjána kisvállalati adó kulcsa a jelenlegi 12 százalékról 11 százalékra csökken.Törvénybe foglaltak a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos szabályokat is, ami alapján a teher mértéke 0,19 százalék.

A képviselők lehetővé tették továbbá, hogy a cégek akár teljes nyereségüket társaságiadó-mentesen félretehessék egy négy éven belül megvalósuló magyarországi beruházásra, amennyiben annak összege nem haladja meg a 10 milliárd forintot.

Adócsökkentésről is döntött az OrszággyűlésForrás: Shutterstock

A honvédség utánpótlását könnyítő törvényt fogadott el a Ház

A honvédség utánpótlásának biztosítását is könnyítő törvénycsomagot fogadott el a Ház 116 igen, 49 nem szavazattal és nyolc tartózkodás mellett. Ahogy a honvédelmi tárca államtitkára a törvény ismertetésekor elmondta: a honvédség munkahelyteremtéssel, toborzással, haderejének modernizálásával készen áll arra is, hogy részt vegyen az élet újraindítását szolgáló gazdaságvédelmi akciótervben.A Magyar Honvédség az ország legnagyobb munkáltatójává és megrendelőjévé válhat.

Törvénybe foglalták a kiskereskedelmi adót

Az Országgyűlés törvényt hozott a kormány által a koronavírus-járvány alatt rendeletben kiszabott kiskereskedelmi adóról. A képviselők 122 igen szavazattal, 18 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszter javaslatát.A Ház döntése alapján a kiskereskedelmi adót kizárólag 500 millió forintos éves árbevétel felett kell fizetni, annak mértéke sávosan változik: 500 millió forint és 30 milliárd forint közötti adóalap esetén 0,1 százalék, 30-100 milliárd forint között 0,4 százalék, az ezt meghaladó esetekben pedig 2,5 százalék.

A felnőttképzés az eddiginél jobban idomulhat a munkaerőpiac igényéhez

A felnőttképzési adatok naprakész ismeretét, a képzések és a munkaerőpiaci igények közötti nagyobb összhang megteremtését, a képzésekbe bekapcsolódók számának növelését, valamint a képzők adminisztratív terheinek csökkentését célozza a felnőttképzési törvény módosítása, amelyet 139 igen, 13 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
Létrejön és fokozatosan épül ki a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere, amely várhatóan az idén ősszel induló képzéseknél már naprakész lesz. Ugyancsak létrejön a munkaerőpiaci előrejelző rendszer, amely regionális szinten jelzi előre az igényeket.A felnőttképzésben tanulóknak lehetőségük lesz képzési hitel, valamint ösztöndíj igénybevételére.
Csökkennek a képzők adminisztratív terhei, olyan képzések válnak költségként leírhatóvá a társaságiadó-alapból, amelyekről a képző adatot szolgáltat.

A felnőttképzés az eddiginél jobban idomulhat a munkaerőpiac igényéhezForrás: MTI/Balaton József

Elérhetetlenek lehetnek ezek az oldalak

Az Országgyűlés 143 igen szavazattal, 28 tartózkodás mellett elfogadta az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény módosítását. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ezentúl egy évre hozzáférhetetlenné tehet olyan weboldalakat, amelyek hamisított vagy Magyarországon engedéllyel nem rendelkező terméket, például élelmiszert, állatgyógyászati terméket, növényvédő szert árulnak.Létrehozták az állatorvosi alapellátó rendelő intézményét, ahol egyszerűbb beavatkozásokra lesz lehetőség.

Jövő évtől országszerte tilos az avarégetés

Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése. Az ezzel összefüggő, az agrárminiszter által benyújtott, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a természet védelméről szóló törvény módosítását 148 igen szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A módosítás célja a levegő minőségének javítása, ezáltal a lakosság egészségének védelme. 

A klímavédelemről fogadott el törvényt a Ház

Ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés, annak szövege azonban jelentősen eltér a Párbeszéd által tavaly augusztusban benyújtott előterjesztéstől, sőt a kormánypárti többség a címét is átírta: a klímavészhelyzet kihirdetése helyett a klímavédelemről szól a jogszabály. A képviselők 119 igen, 51 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényt.

A most elfogadott klímavédelmi törvényben az Országgyűlés az elhivatottságát hangsúlyozza aziránt, hogy megvédje a természeti örökséget, és "annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt, e hazában mi, magyarok, együtt kialakítottunk", továbbá megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés.A nemzeti klímapolitikának az egész Kárpát-medencére érvényesnek kell lennie, igazodnia kell az ország nemzetközi és európai uniós vállalásaihoz, de figyelembe kell vennie a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét és a szennyező fizet elvét is, valamint az arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia.

A törvényben rögzítették: Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig 1990-hez képest, az ország bruttó végső energiafogyasztásában pedig legalább 21 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya 2030-ig. Magyarország 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet - olvasható.

A klímavédelmi célok eléréséről is döntött az OrszággyűlésForrás: Hárfás Zsolt

2050-re lehetünk klímasemlegesek

Az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról fogadott el 120 igen, 51 nem szavazattal országgyűlési határozatot a parlament. Ebben a dokumentumban is megerősítik:

Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse 2030-ig az 1990-es kibocsátáshoz képest, és hogy 2050-re az ország elérje a teljes klímasemlegességet.Belekerültek a határozatba a miniszterelnök által még februárban meghirdetett klímavédelmi akcióterv pontjai is, így például az, hogy július 1-jével meg kell kezdeni az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve szabályozást kell alkotni az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltására.

Tűzfegyvernek minősítik át a színházi fegyvereket

Az Országgyűlés 148 igen, hat nem és 16 tartózkodás mellett fogadta el a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzésére vonatkozó jogharmonizációs célú törvénymódosítást. A jövőben a hatástalanított tűzfegyvereket nem különítik el a működőképes eszközöktől, de a módosítás nem érinti a 2016. április 8-a előtt hatástalanított példányokat. Az ezt követően deaktivált fegyverek tulajdonosainak 2022. december 31-ig kell bejelentést tenniük. A módosítás az úgynevezett színházi fegyvereket, valamint a gáz- és riasztófegyverek egyes fajtáit tűzfegyvernek minősíti át, a 2022 végéig megvásárolt gáz- és riasztófegyvereket azonban nem kell tűzfegyverré minősíttetni.

Krízisbiztosítási rendszert hoztak létre a mezőgazdaságban

A parlament lehetővé tette, hogy az állam krízisbiztosítási rendszert működtessen a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése, a jövedelmek stabilizálása céljából. A képviselők 161 igen szavazattal, hat tartózkodás mellett fogadták el az agrárminiszter javaslatát. A gazdák önkéntesen csatlakozhatnak a krízisbiztosítási rendszerhez, amely abban az esetben téríti meg a mezőgazdaságból élők kieső jövedelmének legfeljebb mintegy 70 százalékát, ha jövedelmük több mint 30 százalékkal csökkent az előző három év átlagához képest.