Trianon-emlékművet avattak Pestszentlőrincen

2020.06.03. 11:05

Trianon-emlékművet avattak a főváros XVIII. kerületében, az egykori pestszentlőrinci cserkészház udvarán szerdán.

A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotást, amely fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait,Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és idősebb Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori vezetője, a Szent István 2025 testület társelnöke avatta fel. 

Bajkai István beszédében úgy fogalmazott, hogy

Nem kétséges, hogy Trianon a magyarság életében az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb trauma.

A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű a pestszentlőrinci Hargita tér 4. számú ingatlanának udvarán a felavatás napjánForrás: MTI/Kovács Tamás

Az első világháborút követő évek történelmi eseményeit és a Magyarországot ért veszteségeket is részletesen felidézve a politikus azt mondta, hogy az alkotás arra emlékeztet, hogy Magyarország 1920. június 4-én megtörettetett.

Lomnici Zoltán, a Szent István 2025 testület társelnöke (balra) és Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő koszorúz a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű felavatásán a pestszentlőrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán 2020. június 3-ánForrás: MTI/Kovács Tamás

Azóta is milliók viselik annak a terheit, a bánatát, hogy egykori középhatalom, abban a formában megszűnt létezni - tette hozzá Bajkai István, aki azt is hangsúlyozta, hogy a trianoni döntés nem békeszerződés volt, hanem diktátum, az antant politikusai pedig majdhogynem Magyarországot tették felelőssé a háború kitöréséért.

Bajkai István arról is beszélt, hogy a vannak, akik degradálni akarják a diktátum modern kori hatásait, azok, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, majd hozzátette: 

A nemzeti összetartozás kérdését megpróbálták a baloldalon vitatni. Ezzel szemben a polgári kormányzás mindent megtett a magyar összetartozás érdekében, annak legjelentősebb megnyilvánulásának a kettős állampolgárság elfogadása volt.

Bajkai példaként említette a többi között a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozását. Európa legüldözöttebb népe ma a magyarság, az elszakított területen élő magyarok száz éve nyögik Trianon terheit, kötelességünk tehát, hogy ezeket elviselhetőbbé tegyük - hangoztatta a kormánypárti politikus, aki szerint soha nem volt akkora szükség a nemzeti összetartozásra, mint manapság. Hozzátette, hogy meg kell őrizni a magyarságot a jövőnek.

Orosz Csaba magánszemély, a műalkotás felállításának kezdeményezője, az annak helyet adó ingatlan tulajdonosa, Lomnici Zoltán, a Szent István 2025 testület társelnöke és Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő (balról jobbra) a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű felavatásánForrás: MTI/Kovács Tamás

Lomnici Zoltán a többi között kiemelte, hogy a trianoni békediktátum több százezer magyar jogfosztásának, elüldöztetésének kezdete volt. A jogtalanság napjainkban, az Európai Unióhoz való csatlakozással sem szűnt meg, az ellen fel kell lépni - figyelmeztetett Lomniczi, aki hozzátette:  Trianon után 430 ezer magyarnak kellett elmenekülnie otthonából, mert nem voltak hajlandóak letenni a hűségesküt a román, a csehszlovák és a szerb-horvát-szlovén államra.

Az emlékmű felállításának kezdeményezőjét, az ősei révén Erdélyhez kötődő Orosz Csabát is méltatva Lomnici Zoltán felelevenítette, hogy Trianon után Pestszentlőrinc és Pestszentimre hatezer magyar menekültet fogadott be. A városrész utcanevei is az elszakított területek városait - Nagyszeben, Brassó, Olt és Abrudbánya - jelölik. Lomnici Zoltán egyúttal a trianoni tragédiára adható válasznak azt nevezte, hogy mindenben segítjük azokat a magyarokat, akik ragaszkodnak a szülőföldjükhöz.

Lomnici Zoltán, a Szent István 2025 testület társelnöke, Nemes Csaba református lelkész és Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából állított emlékmű felavatásán a pestszentlőrinci Hargita tér 4. számú ingatlan udvarán 2020. június 3-án.Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az emlékművet Nemes Csaba református lelkész áldotta meg, a Szent István 2025 testület koszorújának elhelyezése után a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.