Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Magyarország 2021-es költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához
- mondta a pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlésben.
Varga Mihály a jövő évi büdzsé általános vitáját megnyitó felszólalásában a magyar társadalom egészének győzelmeként értékelte, hogy
Magyarország azonnal meg tudta tenni a járványhelyzetben szükséges lépéseket, és lényegében megnyerte a csatát a vírussal szemben.
Hozzátette: ennek tudatában is mély fájdalommal fordulnak az áldozatok családjai felé. A következő feladatnak azt nevezte, hogy minél gyorsabban visszaépítsék a magyar gazdaság növekedését a járvány előtti szintre.
Közölte: a kormány 2021-re dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.
A miniszter hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben - amely egy egészségbiztosítási és járványügyi alapra, valamint egy gazdaságvédelmi alapra épül -
kiemelt helyen van a családok védelme, az ország gazdasági fejlődési lehetőségeinek biztosítása és Magyarország biztonságának garantálása.
Kiemelte: 2021-ben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat majd, így jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal magasabb mint idén. Közölte,
2021-ben folytatódik a családvédelmi akcióterv: fenntartják a családi adórendszert, az első sikeres nyelvvizsgához és a közlekedési alapismeretek tanfolyamhoz adott támogatást, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket, valamint kiemelten kezelik a gyermekétkeztetés finanszírozását.
Kitért arra is: a jövő évi költségvetés biztosítja a nyugdíjasok megbecsüléséhez szükséges forrásokat, 2021-ben 3907 milliárd forintban határozták meg a nyugellátások kiadásait, amely 327 milliárddal magasabb, mint idén. Rendelkezésre áll az az összeg is, ami 13. havi nyugdíj visszaépítéséhez szükséges.
Oktatásra 2021-ben 2229 milliárd forintot szán a kormány, ami 78 milliárddal több, mint idén, egészségügyre pedig jövőre 2115 milliárd forint jut, ami 156 milliárddal magasabb összeget jelent 2020-hoz képest -
számolt be a pénzügyminiszter. Kiemelt feladatnak nevezte a határok védelmét és a közbiztonságot, jelezve, hogy védelemre 704 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami 154 milliárddal több, mint idén, a rendvédelem fejlesztésére pedig 953 milliárd forint jut, 93 milliárddal több, mint 2020-ban.
Kitért arra is, hogy a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások kerete - amibe beletartozik például a táppénz, a családi pótlék vagy a munkanélküli ellátás - jövőre 541 milliárd forinttal nagyobb, 6500 milliárd forint. Megerősítette: a kormány továbbra sem gondolkodik munka nélkül megszerezhető alapjövedelemben, hanem a hagyományos jóléti szolgáltatások kereteit fogja magasabb szinten biztosítani.
Varga Mihály beszámolt arról is, hogy jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb, mint idén, valamint jelentősen megemelik a közfoglalkoztatás keretét, 165 milliárd forintra a járvány hatásainak kezelése érdekében. A gazdaságvédelmi alapról szólva kiemelte:
Magyarország eddigi legnagyobb gazdaságvédelmi programját dolgozták ki, így 2021-ben 2550 milliárdot meghaladó forrás áll rendelkezésre a munkahelyek megőrzésére, újak létrejöttének elősegítésére, a kiemelt ágazatok megerősítésére, a vállalkozások likviditásának finanszírozására, a családok támogatására és nyugdíjasok védelmére.
Hozzátette: az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap mintegy 3000 milliárd forintos forrást tartalmaz a járvány elleni védekezésre és az egészségügyi ellátórendszer működtetésére. Hozzátette: a gyógyító-megelőző ellátás finanszírozására 138 milliárdos többletforrás jut, ami biztosítja az egészségügyi szakdolgozók és a védődők bérfejlesztését. Elmondta: az Egészséges Budapest Program is folytatódik jövőre, közel 30 milliárd forintból.
Az EU-s forrásokról szólva elmondta: a magyar költségvetés kész arra, hogy 2021-ben olyan előfinanszírozást hajtson végre, amivel meghitelezi a uniós támogatások egy részét. Az önkormányzatok finanszírozásáról szóló vitára reagálva varga Mihály leszögezte:
több mint 857 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami 16 százalékkal, 118 milliárddal több, mint idén.
Hitelforrás nélkül az önkormányzatok jövőre közel 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak - mondta, hozzátéve, hogy a települések iparűzési adóbevételei az elmúlt 5 évben 50 százalékkal emelkedtek, így bízhatnak abban, hogy ez a jövőben is növekedni fog. Beszámolt arról is, hogy 200 milliárd forint hitelkeretet is biztosítanak az önkormányzatok számára beruházásokhoz, valamint folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program, de uniós programokból is fordítanak az önkormányzatok fejlesztéseire.
Ugyanakkor - jelentette ki a miniszter - a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, éppen erről szól az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása: a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek.
A híresztelésekkel ellentétben ez nem kormányzati elvonás, hiszen az elmúlt években is működött, inkább az a szokatlan, hogy Budapest vezetése ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni -
jegyezte meg. Varga Mihály úgy összegzett: 2021-es költségvetés azt mutatja, hogy a kormány a gazdasági krízishelyzetet nem megszorítással, hanem segítségnyújtással kezeli.
A 2021-es költségvetés iránytűként szolgálhat a teljes magyar gazdaság újraindításához - értékelt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén.
Domokos László közölte,
az ÁSZ a törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózist megfelelő alapnak tekintette a jövő évi büdzsé tervezéséhez, az előterjesztés megfelel az államadósság-szabálynak, valamint a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Elmondta, Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a koronavírus-járvány kirobbanásakor, így a gazdasági élet hamar visszatérhet a régi kerékvágásba, kivéve a világgazdaságba leginkább integrálódott ágazatokban, például a világkereskedelemben és a nemzetközi turizmusban.
Domokos László szerint reális az a következtetés, hogy
a magyar gazdaság 2021-es teljesítménye meghaladja a 2019-est, de nem éri el az eredetileg 2020-ra tervezettet.
Hozzátette: a kormányzati makrogazdasági prognózis szerint jövőre, az idei visszaesés után, a gazdaság visszatér a növekedési pályára, amelyhez a beruházások, a fogyasztás és az export növekedése egyaránt hozzájárul.
A fogyasztás bővülését segíti, hogy
a keresetek ismét dinamikusan emelkednek majd és a foglalkoztatás visszaáll a járvány előtti szintre, maga után vonva a munkanélküliség csökkenését -
mondta. Domokos László célszerűnek nevezte, hogy már most nyáron elfogadja a parlament a jövő évi költségvetést, ezzel szerinte több bizonytalanságot meg lehet szüntetni, például kiderül, mekkora összeget tud költeni az állam 2021-ben a járvány káros hatásainak mérséklésére és a gazdaság újbóli beindítására.
Kitért arra is, bár az EU átmenetileg felfüggesztette a hiányra vonatkozó korlátozást, az erős jelzés, hogy Magyarország mégis három százalék alatt tartja azt. Különösen Magyarország nemzetközi versenyképessége szempontjából fontos a három százalék alatti hiány, mert kevés ország lesz képes 2021-re ilyen célt kitűzni - vélekedett. Úgy összegzett, hogy
ez az a hiány, amelynek a finanszírozása nem jár együtt az ország külföldi eladósodottságának növelésével, illetve nem járul hozzá az infláció növekedéséhez sem.
Domokos László szólt arról is, hogy a foglalkoztatás idei visszaesése és az alacsony béremelési ütem ellenére
1500 milliárd forint friss lakossági megtakarítás lesz 2021-ben bevonható az államadósság finanszírozásába, ha a lakosság megtakarítási hajlandósága fennmarad.
Szerinte ehhez szükséges az állampapír-vásárlást ösztönző további megtakarítási konstrukciók bevezetése.
Beszélt arról is, hogy a koronavírus-járvány kezelésének nemzetközi irodalmában megjelent az a "helikopterpénznek" nevezett javaslat, amelynek lényege, hogy az állam adjon egy nagyobb összeget minden embernek a fogyasztás növekedése, a gazdaság élénkülése érdekében. Hozzátette:
a magyar kormány nem ezt "a társadalmilag igazságtalan megoldást" választotta, hanem a nyugdíjasoknak ad többletjövedelmet, és ezzel egy olyan réteg vásárlóerejét növeli, amelyet különösen érzékenyen érintettek a járvány gazdasági következményei.
Szerinte a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése a nyugdíjasok életszínvonalának emelése mellett négy éven át ismétlődő lökést ad a fogyasztás növekedésének, így a gazdaságot is élénkíti.
Az ÁSZ-elnök elmondta, a költségvetés bevételi előirányzatainak több mint 97 százaléka megalapozott.
A társasági adó előirányzata részben megalapozott, alulteljesülése várható, így kockázatos - fűzte hozzá.
Közölte, a kiadási előirányzatok is több mint 95 százaléka megalapozott. Hozzátette: a kockázatos kiadási előirányzatok közé tartozik az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése és a kötött segélyhitelezés kiadási előirányzata. A helyi önkormányzatokat költségvetési támogatását értékelve azt mondta,
az előirányzat 16 százalékos növekedése várhatóan elégséges lesz a közfeladatok ellátáshoz, de ez nem jelenti azt, hogy a bevételeik csökkenése és feladataik növekedése következtében egyes önkormányzatok ne kényszerülnének takarékosságra, és nem kellene fejlesztéseket átütemezniük, egyes önként vállalt feladatokat elhagyniuk.
A számvevőszék vezetője szerint az egészségbiztosítási és a járvány elleni védekezési alap összevonásának üzenetértéke van, vagyis nem egyszeri jelleggel volt szükség 2020-ban az egészségügyi kiadások jelentős növelésére, hanem az egészségügy korszerűsítésének, fenntartható és az ország fenntarthatóságát szolgáló fejlesztésének célkitűzése a járvány akut szakaszának az elmúltával is fennmarad.
A jövő évi költségvetés tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyek a járvány okozta helyzetben szükségesek a gazdaság talpon maradásához, a közszolgáltatások működtetéséhez és az államháztartási egyensúly fennmaradásához -
értékelt a 2021-es büdzséről szóló javaslat szerdai országgyűlési vitájában a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád azt mondta, a büdzsé fókuszában a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok és a nyugdíjasok helyzetének védelme áll.
A bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisoknak - mondta.
A tanács ugyanakkor megállapította azt is, hogy ha a makrogazdasági várakozások nem teljesülnek maradéktalanul, az több adó bevételét is csökkentheti. Ezért a bevételek alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a kormánynak, és ha kell, a kiesést ellensúlyoznia kell - tette hozzá az elnök.
