Jourová "fakenews-ozása" a fake news! - így kommentálta az Alapjokért Központ Vera Jourovának, az Európai Bizottság alelnökének tegnapi, a magyar, nemzeti konzultációval foglalkozó nyilatkozatát. A jogi elemző- és kutatóintézet összegyűjtötte az uniós testület vonatkozó „érveit", melyekkel az alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait támadják.

"Magyarország Alaptörvénye 2018 nyara óta tartalmazza az ún. „első biztonságos ország elvét", azaz azt, hogy „nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve". Tehát például az a migráns, aki Szerbián keresztül érkezik Magyarországra, nem jogosult nálunk menekültstátuszra" - írják, hozzátéve, hogy a szigorítást azóta is folyamatosan kifogásolják, a Bizottság nem sokkal annak hatályba lépése után kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, mely jelenleg az Európai Unió Bírósága előtt van.

Az Alapjogokért Központ összegyűjtötte a Bizottság vonatkozó „érveit", melyekkel az alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait támadják:

  • „Az új jogszabály és egy alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be, amely (...) korlátozza a menedékjogra való jogosultságot (...). A Bizottság szerint aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új magyar jogi rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal." (Az Európai Bizottság 2018. július 19-ei felszólító levelet küldött Magyarországnak)
  • „A magyar szabályozás – beleértve a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítást is – a kvalifikációs irányelvvel (2011/95/EU irányelv) és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot. (Az Európai Bizottság 2019. január 24-én kiadott, ún. indokolással ellátott véleménye)
  • „Az új jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be", és ezek „a nemzeti szabályok sértik az uniós menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, a kvalifikációs irányelvet és az Európai Unió Alapjogi Chartáját." (Az Európai Bizottság 2019. július 25-én kiadott közleménye, mely szerint az EU Bíróságához fordulnak az ügyben)
  • "A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2018-ban elfogadott jogszabályok [ti. a 2018. évi VI. törvény és Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása] ellentétesek az uniós joggal, és úgy határozott, hogy az ügyet a Bíróság elé utalja." (Idézet az EU Bíróságához benyújtott keresetből)

"Věra Jourová tehát nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy az Európai Bizottság nem támadja a magyar alkotmányt. A multikulturalizmust és a nyílt társadalom elveit valóban figyelmen kívül hagyó, szigorú, bevándorlásellenes magyar szabályok miatt indított uniós eljárásnak igenis része Magyarország Alaptörvényének vonatkozó szakasza" - összegzett a jogi elemző- és kutatóintézet.

Újabb csörte a nemzetközi baloldallal

Szerdán Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke "fake newsnak" nevezte a kormány által indított nemzeti konzultáció egyik, bevándorlással kapcsolatos kérdését. "Az, hogy az Európai Unió megváltoztatná-e az alkotmányt, hogy migránsokat kelljen befogadni, egy fake news" - fogalamzott a politikus. A magyar kormány részéről Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár reagált a cseh politikus szavaira. "Az alelnök állításával szemben az igazság az, hogy az elmúlt években az Európai Bizottság szisztematikusan támadta az összes olyan lépésünket, ami az európai határ megerősítésére, a határvédelem megerősítésére irányult" - fogalmazott a politikus az MTI-nek.