"Magyarország Alaptörvénye 2018 nyara óta tartalmazza az ún. „első biztonságos ország elvét", azaz azt, hogy „nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve". Tehát például az a migráns, aki Szerbián keresztül érkezik Magyarországra, nem jogosult nálunk menekültstátuszra" - írják, hozzátéve, hogy a szigorítást azóta is folyamatosan kifogásolják, a Bizottság nem sokkal annak hatályba lépése után kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, mely jelenleg az Európai Unió Bírósága előtt van.
Az Alapjogokért Központ összegyűjtötte a Bizottság vonatkozó „érveit", melyekkel az alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait támadják:
- „Az új jogszabály és egy alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be, amely (...) korlátozza a menedékjogra való jogosultságot (...). A Bizottság szerint aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új magyar jogi rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal." (Az Európai Bizottság 2018. július 19-ei felszólító levelet küldött Magyarországnak)
- „A magyar szabályozás – beleértve a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítást is – a kvalifikációs irányelvvel (2011/95/EU irányelv) és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot. (Az Európai Bizottság 2019. január 24-én kiadott, ún. indokolással ellátott véleménye)
- „Az új jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be", és ezek „a nemzeti szabályok sértik az uniós menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, a kvalifikációs irányelvet és az Európai Unió Alapjogi Chartáját." (Az Európai Bizottság 2019. július 25-én kiadott közleménye, mely szerint az EU Bíróságához fordulnak az ügyben)
- "A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2018-ban elfogadott jogszabályok [ti. a 2018. évi VI. törvény és Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása] ellentétesek az uniós joggal, és úgy határozott, hogy az ügyet a Bíróság elé utalja." (Idézet az EU Bíróságához benyújtott keresetből)
"Věra Jourová tehát nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy az Európai Bizottság nem támadja a magyar alkotmányt. A multikulturalizmust és a nyílt társadalom elveit valóban figyelmen kívül hagyó, szigorú, bevándorlásellenes magyar szabályok miatt indított uniós eljárásnak igenis része Magyarország Alaptörvényének vonatkozó szakasza" - összegzett a jogi elemző- és kutatóintézet.
Újabb csörte a nemzetközi baloldallal
Szerdán Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke "fake newsnak" nevezte a kormány által indított nemzeti konzultáció egyik, bevándorlással kapcsolatos kérdését. "Az, hogy az Európai Unió megváltoztatná-e az alkotmányt, hogy migránsokat kelljen befogadni, egy fake news" - fogalamzott a politikus. A magyar kormány részéről Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár reagált a cseh politikus szavaira. "Az alelnök állításával szemben az igazság az, hogy az elmúlt években az Európai Bizottság szisztematikusan támadta az összes olyan lépésünket, ami az európai határ megerősítésére, a határvédelem megerősítésére irányult" - fogalmazott a politikus az MTI-nek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
