Nem véletlenül szerepel a héten kezdődött Nemzeti Konzultáció kérdései között az, hogy egyetértenek-e a válaszadók azzal, hogy a kormány továbbra is lépjen fel a bevándorlás ellen, és tartsa fenn a magyar határ szigorú védelmét. Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy Brüsszel továbbra sem tett le a kötelező kvóta bevezetéséről, és az uniós bíróságon keresztül is a szigorú magyar bevándorlási politika ellehetetlenítésével próbálkoznak. A mostani támadások mögött egyértelműen az áll, hogy Soros György álcivil szervezetei továbbra is lebontanák a magyar határkerítést, és illegális bevándorlókat telepítenének az országba. Soros szervezetei láthatóan az egész világon támadják a rendet: míg Európában elsőszámú célpontjuk a határvédelem, az Egyesült Államokban a rendőröket akarják meggyengíteni.

A héten kezdődött Nemzeti Konzultáció során a kormány újra megkérdezi a magyarok véleményét arról, hogy mit gondolnak az illegális migrációról és az ezzel szembeni védekezésről. A kérdés így szól: Ön egyetért azzal, hogy a kormány továbbra is lépjen fel a bevándorlás ellen, és tartsa fenn a magyar határ szigorú védelmét? 

Nézzük, miért is nagyon fontos ez a kérdés!

Ismét napirenden a kötelező kvóta

Németország július 1-én veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, a hat hónapra szóló mandátum mottója pedig az „Együtt újra erőssé tesszük Európát!" lesz. Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter már május végén világossá tette a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban elhangzott interjújában, hogy ennek az időszaknak kiemelt témája lesz az EU menekültügyi szabályozásának reformja. A miniszter a menekültügyi kérdést a 27 tagú blokk „nagy szégyenfoltjának nevezte", tekintve, hogy évek óta nem sikerül megállapodásra jutni. Azonban egy, a European Policy Centre által rendezett online beszélgetésen Németország EU-hoz akkreditált nagykövete némi betekintést engedett abba, milyen preferenciák mentén képzeli a német kormány alakítani az unió migrációs politikáját. A Michael Clauss által felvázolt prioritások alapján pedig az is nyilvánvaló, hogy Németország továbbra sem akar elrugaszkodni a bevándorlási válság 2015-ös csúcspontja óta képviselt álláspontjától.

A kötelező kvóta továbbra is napirenden van az EU-ban. (Képünk illusztráció)Forrás: AFP/Sebastien Salom Gomis

A diplomata úgy fogalmazottaz Európai Unió új migrációs politikájának valamilyen módon mindenképp tartalmaznia kell a bevándorlók egyik tagállamból másik tagállamba való áthelyezésének elvét.  Michael Clauss a brüsszeli Politico hírportál szerint elvetette, hogy egy hosszú távú megoldás  tartalmazhat-e kivételeket ez alól. – Az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikájának közelgő átalakítása magában kell, hogy foglalja a bevándorlók kötelező áthelyezését a blokkon belül annak érdekében, hogy egy működőképes rendszer alakuljon ki – fogalmazott az uniós nagykövet. Mindez tehát azt jelenti, hogy az EU-ban továbbra is napirenden van a kötelező betelepítési kvóta, és a következő hónapokban is velünk marad. 

Ha pedig a kötelező kvóta továbbra is napirenden van, akkor egyrészt Brüsszel célja továbbra is a migránsok betelepítése Magyarországra. Ebben szorosan együttműködnek Soros György szervezeteivel, amelyek a magyar határkerítés lebontását tűzték ki célul. Egyértelmű, hogy 

Brüsszel és a Soros-birodalom támadást indított Magyarország szuverenitása ellen. 

Soros szervezeteinek bőven jutna pénz, a határvédelemre pedig nem

A brüsszeli Soros-párti politikát jól mutatja, hogy míg Brüsszel a határvédelmi költségeinket (több mint 500 milliárd forint 2015 óta) támogatandó összeggel fukarkodik, addig a Soros György befolyása vagy alapítványi hálózatának tulajdonában álló civil szervezetekkel meglehetősen bőkezűen bánik az EU-s pénzeket illetően. 

Ugyanis a 2021-2027-es tervezett költségvetési keret értelmében az Európai Parlament 1,8 milliárd eurót (átszámítva mintegy 577 milliárd forint) különítene el az „Európai Jogok és Értékek" nevű új program számára az Európai Bizottság által eredetileg tervezett 642 millió euró helyett, amely majdnem a magyar határvédelemre fordított támogatás százszorosa.

Soros György szervezeteinek a korábbi uniós költségvetési tervezet szerint nagyon sok pénzt juttatna BrüsszelForrás: Anadolu Agency/2014 Anadolu Agency/Yunus Kaymaz

A javaslat értelmében kivételes esetekben, amikor egy tagországban hirtelen súlyos veszélybe kerülnek az „alapértékek", akkor az Európai Bizottság sürgős pályázati felhívást írhatna ki az ott működő, többnyire Soros György irányítása alatt lévő szervezetek támogatására. Indoklásuk szerint „bővíteni kellene a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok" megerősítésére szolgáló forrásokat, egyebek között az ezen a területen tevékenykedő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi NGO-k határozottabb támogatásával.

Így támadják a magyar bevándorláspolitikát

A brüsszeli bevándorláspárti politika és a magyar kerítés lebontásának szándéka egyértelműen megjelent legutóbb abban is, ahogyan a luxemburgi uniós bíróság ítélt a hazai tranzitzónák ügyében. Az unió bírósága azért is elmarasztalta Magyarországot, mert nem hajtotta végre a kötelező betelepítési kvótahatározatot, de az uniós joggal ellentétesnek nyilvánították azt is, hogy Magyarországon nem adhat be menedékkérelmet az, aki biztonságos országon keresztül érkezett a magyar határra. 

Ezen ítéletek mind a magyar bevándorláspolitika gyengítését célozták. 

Ezen támadások mögött magyar és európai bíróságok, valamint a nyílt társadalomhoz tartozó „jogvédő civilek" összejátszása áll. A tranzitzónák, de valójában az egész migráció kapcsán a vita nem jogi, hanem világnézeti természetű.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője szerint az ítélet hátterében az állt, hogy az uniós bevándorláspolitika ugyanis egyre inkább az emberi jogi fundamentalisták hatása alá kerül, a bevándorlók igényeit egyféle globális szociális jogként kívánják értelmezni.  Ezzel szemben több közép-európai állam migránspolitikája a szigorítás irányába hat, és a multikulturalizmussal szemben a nemzeti identitás megérzését célozzák. Az pedig komoly problémákat vet fel, ha uniós politikusok a bíróságokkal mondatják ki jogi köntösbe bújtatott társadalompolitikai céljaikat. 

Egy másik bírósági ítélet is a Soros-szervezeteknek kedvezett

A tranzitzónák elleni ítélet után pár nappal később született meg az a másik bírósági döntés, miszerint már azt is meg akarják akadályozni Brüsszel részéről, hogy a kormány transzparenssé tegye a civil szervezetek támogatását. Az Európai Unió Bíróságának döntése szélesebb utat nyithat a nyílt társadalom eszméjét hirdető, politikai babérokra törő lobbiszervezetek előtt az egyes uniós tagállamok belső viszonyai, valamint az európai politika befolyásolására, továbbá a nemzetállami keretek gyengítésére és bizonyos külföldi – adott esetben tengerentúli – érdekek képviseletére  

- írta a Századvég Alapítvány a döntésről. Fontos kihangsúlyozni, hogy az Európai Unióban tevékenykedő, politikai nyomásgyakorlási szándékkal fellépő NGO-k mögött számos esetben nem európai, hanem tengerentúli finanszírozók állnak, nagyrészt Soros György. 

Mind a két ítélet egyértelműen abba az irányba mutat, hogy valamilyen módon meggyengítsék a szigorú magyar bevándorláspolitikát,  és ennek révén tudjanak illegális bevándorlókat telepíteni az országba. 

A tranzitzónák elleni ítélettel is a szigorú bevándorláspolitika ellen lépett fel az unióForrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Az amerikai tőzsdespekuláns embereiből állna a legnagyobb uniós frakció

Brüsszel és a Soros-szervezetek összefonódása kapcsán fontos emlékeztetetni arra is, hogy a DC Leaks nevű szivárogtató portál 2016 augusztusában publikálta a Soros György által létrehozott Open Society Foundations (OSF) belső adatbázisából származó mintegy 2500 dokumentumot. A „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019" nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel, vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több „megbízható szövetségese" volt a brüsszeli parlamentben, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció összlétszáma (akkor 215 fő, most már ennél kevesebb).

Több, elvileg jobboldali politikusról megjegyzik, hogy adott esetben készek szembe fordulni saját pártcsaládjukkal. Ilyen a luxemburgi Frank Engel, aki később valóban Soros egyeteme mellé állt a magyar kormánnyal szemben.

Így épül a Soros-féle nyílt társadalom

Jól látszik tehát, hogy a nyílt társadalom megvalósítása érdekében a milliárdos Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) az élet minden területére behatolnak. Az elmúlt időszakban társadalmi felhatalmazás nélküli politikai szereplőkké váltak az Egyesült Államoktól az Európai Unión át a Balkánig. 

Nem titkolják, hogy fő céljukként bevándorló államokat akarnak kialakítani. A Soros György által alapított szervezet több mint 40 éve működik, és már több mint 120 országban támogat több ezer projektet évente. 

Évente több ezer olyan projektre adnak pénzt, amely a hálózat céljaival megegyező tevékenységeket folytat. Elég a mostani amerikai zavargásokra gondolni, ahol kiderült, több szervezet mögött is Soros pénze áll. A Soros finanszírozta Black Lives Matter és a köréjük csoportosuló radikális baloldali és anarchista szervezetek legfőbb célja a rendőrség és ezáltal az állam végletes meggyengítése.

Soros szervezetei napjainkban teljes mértékben behálózzák BrüsszeltForrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Sokat segíthet az erős felhatalmazás

Ezek az esetek mutatják meg, hogy miért is fontos, hogy a Nemzeti Konzultáció kérdésére minél többen válaszoljanak, és erősítsék meg a magyar kormány bevándorlásellenes álláspontját.  Ahogyan a 2016-os kötelező kvótáról szóló népszavazás kapcsán leadott több mint 3,4 millió bevándorlásellenes szavazat megerősítette az Orbán-kormány pozícióját, úgy egy mostani erőteljes felhatalmazás is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország eredményesen szálljon szembe a bevándorláspárti brüsszeli politikával.