Jelenleg annyi pénz van Budapest számláján, amennyiből hatszor fel lehetne újítani a Lánchidat. Ennek ellenére a Főváros ellenzéki városvezetése gyakorta mutogat a Kormányra, ha valamilyen ügyben kudarcot vall. Ez a felelősséghárítás a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezés idején szinte rutinszerűvé vált. Mindez annak fényében különösen ellentmondásos, hogy a Kormány az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a nemzet fővárosára. Budapest a költségvetés legnagyobb kedvezményezettje és a kormányzati politika egyik legnagyobb haszonélvezője is egyben. Ami helyes is, hogy így van, hiszen városunk az ország fővárosa! Már csak élni kellene a lehetőséggel!

Jó költségvetési pozíció – cselekvés nélkül

A fővárosi vezetés késlekedő, teszetosza politikája jól nyomon követhető a Lánchíd felújításával kapcsolatos vitában. Mára már egyre több ember számára egyértelmű, hogy a főpolgármester egymásnak ellentmondó nyilatkozatai, a felújítás immáron nyolc hónapja halogatott megkezdése nemcsak időbeli problémát jelent, hanem a költségek milliárdos emelkedésével és a híd balesetveszélyes állapotának fokozódásával jár. Az egy helyben toporgás különösen úgy érthetetlen, hogy a Főváros anyagi helyzete nemhogy stabil, hanem kifejezetten kedvező – köszönhetően a korábbi városvezetés és a Kormány kiváló együttműködésének, valamint a gazdaság általános teljesítményének.

A Főváros jó költségvetési, gazdálkodási pozíciója szinte minden területen világosan kimutatható. Először is, a Kormány által a 2010-es évek első felében véghezvitt adósságkonszolidáció legnagyobb nyertese is egyértelműen Budapest, lakosságarányosan kimagaslóan nagy segítséget kapott. Az elmúlt tíz évben a Fővárosnak juttatott fejlesztési pénzek mértéke az összes megyei jogú városnak juttatott támogatáshoz képest is rekordmértékű volt. Budapest bevételei a tavalyi évhez képest növekednek, iparűzési adóbevételei a tíz évvel ezelőtti mértékhez képest megduplázódtak, s e tekintetben a jövő évben is igen kedvező helyzetben lesz. Mindezért cserébe csak annyit várunk a fővárosi vezetéstől, hogy vállaljon ugyanolyan szolidaritást, mint az összes jómódú önkormányzat, és folytasson olyan politikát, amely időben képes reagálni a problémákra. Na de nézzük meg, mit mondanak a számok, s miért egyértelmű, hogy a Főváros baloldali vezetésének a tehetetlensége az oka a mostani helyzetnek!

Az adósságkonszolidáció nyertese

A 2010-ben felálló Orbán-kormány már az egyik első, legjelentősebb intézkedése során kiemelten kezelte az ország fővárosát, amely eredményeként Budapest a 2011 és 2015 között végbemenő önkormányzati adósságkonszolidáció legnagyobb nyertese lett. Országosan az önkormányzatok 1.421,3 milliárd forint adósságkonszolidációban részesültek, amelyből kizárólag a Fővárosi Önkormányzattól, a fővárosi kerületektől és egyedi jelleggel a BKV-tól összesen 375,6 milliárd forint adósságot vállalt át az állam.

A fővárosi és vidéki adósságkonszolidáció arányának viszonya a lakosságarányhoz (2011-2015 között)Forrás: KSH, 2011-2015. évi központi költségvetési törvények

Budapest volt az egyetlen olyan település az országban, ahol egy önkormányzati cég, a BKV is részesült adósságkiváltásban. A Kormány ilyet egyetlen másik önkormányzati gazdasági társaság adósságával sem tett. Összességében így Budapest – a BKV hitelével megnövelt – részesedése az országos adósságkonszolidációból több mint huszonhat százalék volt, ami népességarányosan (a megközelítőleg tizenhét százalékos népességarányt jóval meghaladva) is kimagasló segítséget jelentett. A 2010 utáni kormányzás tehát kihúzta a bajból és talpra állította a Demszky-éra idején csőd szélére juttatott Fővárost. Mindezért cserébe a Tarlós István által vezetett Budapest racionalizálta a korábbi fenntarthatatlan működését: például képessé tette az önkormányzatot arra, hogy az addig szinte csak a központi költségvetés és az utasok által fenntartott közösségi közlekedés finanszírozásához több tízmilliárd forint saját forrással is hozzájáruljon.

A fejlesztések kiemelt szereplője

Budapest haszonélvezői pozícióját jól tükrözi az ide irányított fejlesztések volumene. Az elmúlt tíz évben a Kormány kifejezetten nagy hangsúlyt fordított a Főváros fejlesztésére, és nem lesz ez másképp a következő években sem. Ez a privilegizált helyzet a megyei jogú városok fejlesztésével összevetve is kimagasló, hiszen Budapest lakosságarányosan messze a legtöbb fejlesztési forrásban részesült. A Modern Városok Program elmúlt öt évében a megyei jogú városokban megvalósuló fejlesztések becsült forrásigénye közel 4.000 milliárd forint volt. A Fővárosban az elmúlt tíz évben ennek az összegnek mintegy feléből, közel 2.100 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések állami pénzből. Ezen forrásból több mint százhetven fejlesztés valósult meg Budapesten és az elővárosi közlekedésben. Mindezeken túl az állam az elmúlt tíz évben további 1.200 milliárd forinttal járult hozzá a fővárosi közösségi közlekedés költségeihez is.

Egyértelműen látható, hogy az előttünk álló időszakban a fejlesztések finanszírozása tekintetében sem várnak nehéz idők Budapestre. Jelenleg a Fővárosban és az agglomerációban a folyamatban lévő, közpénzből megvalósítandó fejlesztések összértéke több mint 4.200 milliárd forint, amely duplája az elmúlt tíz évben Budapestre érkező fejlesztési forrásoknak. A Kormány ezen túlmenően továbbra is hozzájárul a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásához, valamint a szükséges fejlesztések megvalósulásához.

Érdemes tisztázni, hogy a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezés tekintetében kiemelkedő segítséget kapott a Főváros. Az országosan zajló egészségügyi fejlesztések első számú kedvezményezettje ugyanis szintén Budapest, ahol – a fekvőbeteg-ellátásban tervezett fejlesztések mellett – az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztésére az Egészséges Budapest Program keretében öt év alatt összesen 50 milliárd forint támogatás jut a budapesti önkormányzatoknak. Ennek fényében különösen álságos lenne azzal vádolni a Kormányt, hogy a bajban magára hagyta Budapestet, miközben a legnagyobb járványügyi gócpontok sajnálatos módon éppen a fővárosi fenntartású intézményekben alakultak ki.

A központi költségvetés legnagyobb kedvezményezettje

A fővárosi és kerületi önkormányzatok csak az idei évben több mint 1.000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak.

Budapest tehát nem hivatkozhat pénzhiányra, hiszen az első negyedéves mérlegjelentése szerint közel 94 milliárd forint van a kereskedelmi banki számláján, ezenfelül a 2020. március 31-ei adatok szerint 180 milliárd forintos állampapír-állománnyal rendelkezik, ez együttesen 274 milliárd forint pénzügyi forrás.

Viszonyításképpen, csak ebből az összegből hatszor fel lehetne újítani nemcsak a Lánchidat, de még a Váralagutat is, és még így is maradna 10 milliárd forint a BKK vírushelyzet okozta bevételkiesése egy részének kompenzálására, amit a járványhelyzetre optimalizált menetrend bevezetésének elmaradása okozott.

A számok alapján is jól látható, hogy a budapesti önkormányzatok költségvetési mozgástere a 2020-as évhez képest a következő években még kedvezőbb lesz. Várhatóan nőni fog a költségvetési bevétele, és a központi költségvetésből biztosított működési bevétele is több tíz milliárd forinttal több lesz jövőre. Ez számokban azt jelenti, hogy 2020-ról 2021-re a Fővárosi Önkormányzat 7 milliárd forinttal, a kerületek pedig közel 22 milliárd forinttal több működési támogatásban részesülnek a központi költségvetésből. Budapest így csak a 2021-es évben több mint 115 milliárd forint működési támogatást kap az államtól.

Budapest az iparűzési adóbevételek tekintetében is haszonélvező

2008 óta a helyi iparűzési adó fokozatosan, egyre kisebb mértékben illeti meg a kerületeket és egyre nagyobb mértékben a Fővárost, amelynek iparűzési adóból származó bevételei 2010 óta több mint kétszáz százalékra emelkedtek.

Számokban kifejezve a Fővárosi Önkormányzatnak 2010-ben 85,4 milliárd forintnak megfelelő iparűzési adóbevétele származott. 2020-ban viszont várhatóan ennek duplája érkezik majd a fővárosi büdzsébe, azaz mintegy 174,4 milliárd forint. Ezzel szemben a kerületi önkormányzatok iparűzési adóbevétele 2020-ban várhatóan ennél közel harminc milliárddal kevesebb, 147,4 milliárd forint lesz.

Forrás: Polgári Lilla

A Fővárosi Önkormányzatnak 2010 és 2020 között csak az iparűzési adók beszedéséből összesen 369,6 milliárd forint többletbevétele származott, 2021-re pedig 25 milliárd forint iparűzési adóból származó többletbevétel prognosztizálható a tavalyi tényadathoz képest. Ilyen körülmények között vitán felül áll a Főváros kedvező anyagi pozíciója, a koronavírus-járvány okozta nehézségek kezelésére megfelelő körülmények állnak rendelkezésére.

Szolidaritási hozzájárulás: nincs kivételezés

A kommunikációval ellentétben csak egyetlen olyan ág van, ahol a korábbiakhoz képest többet kell befizetnie Budapestnek a közösbe, ez pedig a szolidaritási adó. Jelenleg ugyanis éppen a Fővárosi Önkormányzat a kivételezett, amelyik kevesebb ilyen hozzájárulást fizet, annak ellenére, hogy Budapest az elmúlt években jóval kedvezőbben részesedett az adósságkonszolidációból, a fejlesztési forrásokból és az iparűzési adóbevételek növeléséből. Ezt a mára már nem indokolt aránytalanságot akarja felszámolni a Kormány.

Ezeket a bevételeket az állam nem vonja el, hanem a magasabb adóerő-képességű önkormányzatok irányából az alacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok felé tereli át, így biztosítva az önkormányzatok közötti igazságos tehervállalást.

A szolidaritási hozzájárulás tekintetében a továbbiakban ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni a Fővárosra, mint a többi 134 jómódú településre. Semmilyen szempontból nem kerül tehát kedvezőtlenebb helyzetbe, mint a többi ilyen település. Mindezek ellenére elsőre úgy tűnhet, hogy emiatt a Fővárosi Önkormányzat jövő évi pénzügyi helyzete romlik. Ugyanakkor a működési bevételeinek 7 milliárd forintos növekedésével és az iparűzési adóból várható 25 milliárd forintos bevétellel jövőre nemhogy hátrányos helyzetbe kerül a Főváros, hanem továbbra is megtarthatja jó pozícióját.

Budapest tehát minden szempontból nettó haszonélvezője volt az elmúlt időszaknak, és a jövőben is minden eszközt megad a Kormány ahhoz, hogy Budapest sikeresen fejlődjön. Már csak az a kérdés, hogy a jelenlegi városvezetés mennyire fog tudni élni a lehetőségekkel. Sajnos ez ügyben nem lehetünk túl bizakodóak. Mintha direkt sorozatosan rossz példákat választanánk maguknak.

Ennek tipikus példája volt, amikor még a koronavírus-járvány előtt a főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy „London fontos példa számunkra, hogy hogyan tehető élhetővé egy nagyváros". A főpolgármester tehát azt a Londont tartja követendő példának, amelynek vezetője, Sadiq Khan úgy fogalmazott: „a terrortámadások a nagyvárosok életének részei". Azt a brit fővárost kívánja követni, ahol az elmúlt időszakban – az amerikai tüntetéssorozat folyományaként – a belváros tüntetők és rendőrök csataterévé vált, ahol a jelenlegi polgármester megválasztása óta a késelések száma ötvenkét százalékkal, az emberölések száma huszonnégy százalékkal, míg a lövöldözések száma harminc százalékkal emelkedett. Az Economist által közétett 2019-es adatok szerint Budapest a világ 34. legélhetőbb városa, miközben a brit metropolisz csak a 48. helyen szerepelt. Megnyugtató volna, ha Karácsony Gergely főpolgármester úr inkább elrettentő, mintsem követendő példaként tekintene a jelenlegi londoni városvezetésre.

Mindent egybevetve, az ismertetett tényekből egyértelműen megállapítható, hogy a kormányzat továbbra is partnerségre törekszik a Fővárossal, azt szeretné, s ez az érdeke is, ha a következő években Budapest a világ legélhetőbb városai között lenne számontartva. Csak remélni tudjuk, hogy a jelenlegi főpolgármester célkitűzései is ebbe az irányba mutatnak. Nem a felelősséget kellene megpróbálni másra hárítani, hanem a munkát elvégezni! Ebben Magyarország Kormánya bármilyen önkormányzat bármilyen politikai színezetű vezetésének mindig partnere lesz!

Orbán Balázs, miniszterhelyettes, Miniszterelnökség