Volt olyan fiatal, végzett színész, akit a pályára sem lehetett volna engedni

2020.06.23. 19:01

Modellváltást tervez az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Palkovics László miniszter azt mondta az átalakítással kapcsolatban: az új működési modell célja az egyetem hazai és külföldi elismertségének növelése, a nemzetközi összevetésben is színvonalas, korszerű képzés feltételeinek biztosítása. Az SZFE esetében az átalakítás elvárt eredményeként az ott tanuló és végző fiatalok színházművészeti, televíziós és filmipari esélyei, lehetőségei jelentősen javulnak. A Színművészeti oktatási színvonalát az utóbbi években sokan kritizálták. Ahogy a Magyar Teátrumi Társaság fogalmazott vasárnapi közleményében: a SZFE oktatási munkájának minőségét a szakma jelentős többsége alacsony színvonalúnak tartja. Azaz, elavult az ott folyó szakmai munka. Ezúttal színházigazgatókat kérdeztünk, hogy milyennek látják a Színművészetiről kikerült hallgatókat, mennyire képzettek, vagyis a lényegét tekintve, milyennek látják az ott folyó munkát. 

Forgács Péter, a győri Nemzeti Színház igazgatója azt mondja, hogy a budapesti Színművészetin végzett színészek nem nagyon akarnak vidékre jönni. És találkozott olyan, Budapesten végzett fiatal színésszel, akit szakmai szempontból jobb lett volna a pályára sem engedni.

"Már az is sokat elárul a helyzetről, hogy a fővárosi egyetemről nagyon kevés fiatalt lehet lecsábítani vidékre, még egy ott működő Nemzeti Színház esetében is – mint amilyen a győri színház. Nálam is kevesen vannak. Az új, pályakezdő társulati tagok inkább a kaposvári tanintézetből kerülnek hozzánk. Akik mégis Budapestről érkeztek hozzánk, azok szakmailag rendben voltak – egy-két kivételtől eltekintve. Természetesen mindegyikőjüket előbb a vizsgájukon láttam, de még úgy is megesett, hogy valakit a sugárzó személyisége miatt alkalmasnak éreztem, ám aztán kiderült, hogy szakmai szempontból jobb lett volna a pályára sem engedni. Márpedig az elég nagy felelősség, hogy képesek-e tudatni, akár a pályáról is eltanácsolni azt a hallgatót, aki úgy csúszott át a felvételin, hogy a puszta személyisége dominált, ám idővel kiderült, hogy szakmailag képtelen a fejlődésre. Szerintem tisztességesebb, ha tudatják vele a valóságot. Összességében tehát vegyes tapasztalataim vannak."

Forgács PéterFotó: Pályi Zsófia [origo]

Cseke Péter, a kecskeméti Nemzeti Színház igazgatója igazgatása során találkozott hihetetlenül tehetséges és bántóan tehetségtelen, Színművészetit végzett, fiatal színésszel egyaránt. Ugyanakkor alapvetően nem érti, hogy a Színművészeti vezetői miért nem örülnek a modellváltozásnak.

"Szerintem nem lehet általánosítani ebben a kérdésben. Volt olyan, aki hozzánk kerülve csillogóan tehetségesnek mutatkozott, és akadt, akiről utólag derült ki, hogy amire képes, az maga a – elnézést a szóért – „pusztulat." A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása kapcsán pedig a saját tapasztalataim jutnak eszembe. Én, ha egy változás előtt állok, akkor általában megvizsgálom, átgondolom, hogy vajon mindent megtettem-e azért, hogy az általam addig nagyon jónak érzett helyzet megmaradjon. Ha úgy találom, hogy igen, de mégis változtatni kell, akkor optimista alkatként azt gondolom: a változás mindennel együtt sok pozitív lehetőséget is magával hozhat. A Színművészeti Egyetem alapítványi formában történő működtetése is számtalan jó dolgot hordozhat magában, különösen, ha kellő nyitottsággal kezelik a helyzetet. Én biztos szólni fogok, ha úgy látom, hogy az ottani változás rossz irányba fordítja a dolgokat".

Cseke PéterFotó: Polyák Attila - Origo

Besenczi Árpád, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója arról beszélt, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem voltaképpen levegőnek nézi a vidéki színházakat.

"Sokkal jobbak a tapasztalataim a kaposvári egyetemmel. Múlt évben két ott végzett hallgató szerződött a társulatunkhoz, idén pedig négy. A fővárosban már több éve vizsgákat sem nézek, ami nem csupán az én hibám. Hanem annak a rendszernek is felróható, amely fókuszon kívül helyezi a vidéki színházakat.

Besenczi ÁrpádForrás: MTI/Varga György

A budapesti tanintézménynél nem preferálják, hogy vidékre kerüljenek az ott végzett színészek. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mintha nem tudnák, hogy szakmai szempontból, a gyakorlati készségek fejlesztése kapcsán rendkívül hatékony lehet néhány vidéken töltött évad. Az én generációm számára ez még teljesen természetes lehetőség volt, fontos állomásnak számított a pályaépítés során. Tény, hogy anyagi szempontból viszont több lehetőség van a fővárosban – ott készülnek a reklámok, szappanoperák, egyebek -, de én azt gondolom, hogy normális esetben az ember másfajta késztetésből választja hivatásául a színészetet."