Alkotmánybíróság: Nem alkotmányellenes a KESMA nemzetstratégiaivá minősítése

Az Alkotmánybíróság tagjai a nyilvános határozathirdetésen

Nem alaptörvény-ellenes az a kormányrendelet, amellyel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) bővítését - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

Az Alkotmánybíróság döntéséről szóló, a testület honlapján olvasható közlemény szerint a kormányrendelet azt minősítette nemzetstratégiai jelentőségűvé, hogy a KESMA megszerezte az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaságot, a Magyar Idők Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaságot, a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot, valamint az Opus Press Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.

Az országgyűlési képviselők negyede fordult utólagos normakontroll-indítvánnyal az Ab-hoz,

mert álláspontjuk szerint a kormányrendelet sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt. Továbbá az indítványozók szerint a kormánynak a médiacégek összefonódása tekintetében a közérdek fennállására vonatkozó érvei megalapozatlanok, ezért a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés feltételei nem állnak fenn.

A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés következményeként az összefonódást nem kellett bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak, így a médiatanács sem vett részt szakhatóságként az eljárásban, és

nem vizsgálta, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje is biztosítja-e a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését

a médiapiacon. Az indítványozók álláspontja szerint mindez sértette a sajtó sokszínűségére vonatkozó alkotmányos szabályokat.

Az Ab az indítványt elutasító döntésében hangsúlyozta, hogy a médiacégek összefonódása, gazdasági, versenyjogi értelemben vett fúziója

nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét.

Az Alkotmánybíróság két alkotmányos értéket mért össze: egyfelől a kormányzati minősítés alapjául szolgáló közérdeket, másfelől a sajtó sokszínűségéhez fűződő alkotmányos érdeket.

Az Ab megállapította, hogy nem feladata tartalmilag minősíteni, mit tart a kormány nemzetstratégiai szempontból közérdeknek,

ezt az Alkotmánybíróság csak határesetekben bírálhatja felül, jelen eset pedig nem tekinthető ilyennek.

A sajtó sokszínűségével mint alkotmányos értékkel kapcsolatos mérlegelés során pedig az Ab azt állapította meg, hogy az objektív intézményvédelem szintjének indítványban kifogásolt potenciális csökkenése alacsonyabb alkotmányos védelmi kötelezettséget teremt.

Az indítványozók nem hivatkoztak egyéb olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva

- áll az Ab közleményében. A határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Schanda Balázs és Szalay Péter alkotmánybíró pedig különvéleményt fűzött.