Történelmi nagyságú programmal védi meg a munkahelyeket a kormány, a baloldal ezt sem támogatja

PALKOVICS László
Hódmezővásárhely, 2020. június 5. A Naturtex Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. tollfeldolgozó üzeme Hódmezővásárhely közelében 2020. június 5-én. Ezen a napon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter munkahelyvédelmi bértámogatói okiratot adott át a cégnek. MTI/Rosta Tibor
Vágólapra másolva!
A kilencedik Nemzeti Konzultáció egyik kérdése az új típusú koronavírus okozta járvány gazdasági következményei közül a legfontosabbra, a munkahelyvédelemre, illetve a munkahelyteremtésre vonatkozik. A magyar emberek munkahelyeinek megvédésével kapcsolatos kormányzati döntéseket a baloldal nem támogatta, mint ahogy a munkahelyteremtő intézkedéseket sem. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a konzultáción az emberek kiállhassanak a kormány történelmi mértékű gazdaságvédelmi programja mellett.
Vágólapra másolva!

A világjárvány nemcsak az egészségünket, hanem a munkahelyeinket is veszélyeztette. Ezért a kormány úgy döntött, hogy annyi munkahelyet hoz létre, amennyit a vírus elpusztít. A munkahelyek védelmét szolgálják a beruházási támogatások, a képzési programok és az adócsökkentések is.

A magyar kormány által meghirdetett Nemzeti Konzultáció kilencedik kérdése éppen ezzel kapcsolatos. A kérdés így hangzik:

Forrás: kormany.hu

A kormány számára a munkahelyek védelme prioritást élvez

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben már számos alkalommal felhívta rá a figyelmet, hogy „munkaalapú gazdaságot építünk", a munkahelyek megvédése mellett pedig a kormány legfontosabb feladata az új állások létrehozásának az elősegítése.

A miniszterelnök április 4-én kijelentette:

Orbán Viktor Forrás: Facebook

Ennek alapján történtek meg a munkahelyvédelmi intézkedések, illetve indultak meg a sikeressé váló programok.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor június 5-én arról beszélt, hogy

A munkahelyvédelmi bértámogatásra 11 735 cég csaknem 152 ezer dolgozóra nyújtott be 25 milliárd forint igényt.

Ahogy arról már több alkalommal is beszámoltunk,

ilyen támogatást azok a vállalkozások kaphatnak, amelyek csökkentett munkaidőben foglalkoztatják dolgozóikat, az így kieső munkabér 70 százalékát fedezi az állam.

Június 18-ig több mint 170 ezer munkavállaló után igényeltek munkahelyvédelmi bértámogatást, az ezzel kapcsolatos kérvényeket pedig még augusztus 31-ig be lehet nyújtani.

György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára június 25-én, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatosan 5 pillért emelt ki, nevezetesen

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Forrás: MTI/Kovács Attila

Hozzáfűzte: „Mivel a munkahelyek megvédésére pont annyit fordítunk, amennyi szükséges, marad forrás az újak teremtésére és a kiemelt ágazatok megerősítésére a beruházások támogatásán keresztül". Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy ha visszatér a járvány, az egyrészt termelékenyebb vállalatokat találjon, másrészt az állam továbbra is biztosítani tudja a bértámogatást a munkavállalóknak.

Az egyes gazdaságvédelmi intézkedések közül

György László a munkahelyvédelmi bértámogatást nevezte a legnépszerűbbnek, ami már több mint 175 ezer magyarnak segített megőrizni az állását.

„Ha viszont az a kérdés, hogy melyik lépés kapja a legtöbb elismerést a gazdasági szereplők részéről, akkor az a kutatás-fejlesztési bértámogatás" – emelte ki az államtitkár. Ebben 16 ezren vesznek részt.

– fűzte hozzá.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter június 2-án pedig arról beszélt, hogy

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Palkovics László felidézte, hogy a kormány 40 százalékos bértámogatást vállal a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor magasan képzett munkavállalóinak megtartása érdekében.

A munkahelyteremtő bértámogatási program keretében hat hónapos bértámogatás mellé három hónap továbbfoglalkoztatást várnak el a munkaadóktól, így a programban részt vevő munkavállalóknak kilenc hónapig biztosítottá válik a foglalkoztatása.

Ezt a támogatási formát már több mint 4000 munkavállaló után igényelték

- jelezte.
A miniszter a támogatások közül kiemelte az ingyenes online informatikai oktatást, amelyre több mint 62 ezren jelentkeztek.

Június 24-én alakult meg a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs, amely Varga Mihály pénzügyminiszter elmondása alapján négy fő területre koncentrál:

Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs alakuló ülését követően a Pénzügyminisztériumban 2020. június 24-én. Mögötte Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke, Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) vezető államtitkár és Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnöke Forrás: MTI/Kovács Tamás

A testületnek továbbá kiemelt célja a vállalkozások tevékenységét akadályozó, elsősorban bürokratikus jellegű tényezők megszűntetése,

amely által nőhet a beruházási kedv, ami új munkahelyek létrehozását vonja maga után.

Mindezek mellett a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs tevékenysége a már meglévő munkahelyek védelmét is elő fogja segíteni.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv is a munkahelyek védelmét segíti

A magyar kormány által korábban meghirdetett Gazdaságvédelmi Akciótervben még a következő intézkedések segítik a munkahelyek védelmét, illetve ösztönzik a befektetőket újak létrehozására:

  • A kormány márciustól június 30-ig bezárólag mentességet ad a kata átalányadó-fizetési kötelezettsége alól a járvány miatt bajba jutott ágazatokban dolgozó vállalkozásoknak. Ez az intézkedés egyértelműen segíti a vállalatokat abban, hogy ne kelljen elbocsátáshoz folyamodniuk.
  • Az elkövetkező 4 évben a hazai beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társaságiadó-mentességben részesülhet. A fejlesztési tartalék ezáltal a teljes nyereségre igénybe vehető lesz, de továbbra is figyelemmel kell lenni a tízmilliárd forintos felső határra. Ez az intézkedés a beruházásokat, ezáltal az új munkahelyek teremtését ösztönzi majd.
  • Két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-től. A kisvállalkozások adója (kiva) 12 százalékról 11 százalékra csökken 2021. január 1-től. Ezek az intézkedések is segítenek megelőzni a vállalkozók számára az elbocsájtásokat.
  • A bajba került vállalkozások az adómérséklést vagy az adó részletfizetését is kérhetik a helyi iparűzési adó, a társasági adó és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében.
  • A vállalkozások adóelőleg-csökkentést is kérhetnek többek között a társasági adóelőleg, az iparűzési adóelőleg, illetve az innovációs járulékelőleg esetében, amennyiben a 2020-as adókötelezettség várhatóan nem fogja elérni az előző időszak adatai által kiszámolt és bevallott adókötelezettség összegét. Ez is segíti a céget abban, hogy megtartsa a munkaerőt.
  • Egymilliárd forintos összegű turisztikai vis maior keretet hozott létre a Magyar Turisztikai Ügynökség a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére. December 31-ig pedig felfüggesztették az idegenforgalmi adót. Ennek is munkaerő-megtartó hatása van.

A Gyurcsány vezette baloldal folyamatosan támadja a hazai gazdaságot és a magyar vállalkozásokat

Többször írtunk arról, hogy az ellenzék az elmúlt hónapokban nem volt hajlandó támogatni a kormánynak a munkahelyek védelme érdekében tett intézkedéseit, illetve a járvány következtében megszűntek helyére az újak teremtését sem.

A legutóbb az ellenzék Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök vezetésével a 2021-es költségvetési tervezetet támadta, amely azt szolgálja, hogy

a koronavírus-járvány okozta károkból helyre tudjon állni a magyar gazdaság, megvédjék a vírus által veszélybe sodort munkahelyeket, illetve újakat teremtsenek.

Gyurcsány Ferenc Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A Fidesz június 24-i közleménye alapján

az új költségvetésben a gazdaság- és munkahelyvédelmi alapra 2500 milliárd forintot, a járvány elleni védekezésre pedig 3000 milliárdot fordítanak.

Mivel a baloldal a felsorolt, a magyar emberek munkahelyeinek a megtartása és újak létrehozása szempontjából kulcsfontosságú intézkedéseket nem támogatta, ezért a kormány úgy döntött, hogy a Nemzeti Konzultáció keretén belül megkérdi erről az állampolgárokat, mert ilyen nagy horderejű programok végigvitelére, folytatására nyilvánvalóan szükség van széles társadalmi konszenzusra.

Éppen ezért irányul a Nemzeti Konzultáció kilencedik kérdése arra, hogy kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell-e tartania a munkahelyvédő és -teremtő programokat?