Bemutatunk tizenhárom olyan baloldali gazdasági-politikai szereplőt, akik hatalmas vagyon felett rendelkeznek. Alaposabb bemutatásukra, vagyonszerzésükre, elnyert közbeszerzéseikre részletesen visszatérünk.

"Az Önök emberei, a vörösbárók is kapnak támogatást. Nem az alapján hozok döntést, hogy kinek milyen színe van, mert a gazdaságot nem lehet pártalapon építeni. Aki értelmes fejlesztési programmal érkezik, az kap támogatást" - így reagált Szakács Lászlónak a Kisfaludy-programmal kapcsolatos kérdésére Orbán Viktor az azonnali kérdések órájában hétfőn. Bár a miniszterelnök nem nevezte meg pontosan, kik a vörösbárók, az Origo összegyűjtötte, többek között kikre gondolhatott. Listánkon vannak olyanok is, akiknek nincsenek vállalkozásaik, így támogatásokra sem pályáznak, de óriási vagyonuk van, amelyet sok esetben vitatott körülmények között szereztek, így őket is ide soroltuk.

13 vörösbáró

Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezérigazgatója-tulajdonosa éppen a hetekben okozott hatalmas botrányt, amikor kiderült, hogy tulajdonostársaival másfél milliárd forint osztalékot vett ki a többek között a 24.hu-t is tulajdonló Central Médiából, miközben alkalmazottainak a koronavírus-járványra hivatkozva csökkentette a fizetését. Őt a Magyar Nemzet bemutatta, mint tipikus baloldali oligarchát.

Varga ZoltánForrás: Central Médiacsoport

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke. A Raiffeisen Bank vezérigazgatója volt 2007-től 2010-ig, a rengeteg magyart adósságba taszító magyarországi devizahitelezés egyik kitalálója. Rendszeresen bírált minden olyan intézkedést, amely a bankok teherviselésére irányult. A rendszerváltás előtt részt vett az ország eladósításában, a 2000-es években a devizahitelezés egyik kitalálója és felfuttatója volt (ezzel akarta a Raiffeisen Bank pozícióját javítani a piacvezető OTP-vel szemben). Felcsuti pénzügyi körökben szerzett befolyását és bankárként szerzett vagyonát a politikában is megpróbálta kamatoztatni: egyik alapítója volt a Bajnai Gordon-féle Együttnek, amit komoly összeggel támogatott. A rendszerváltás előtt az MNB-ben részt vett a hitelfelvételek lebonyolításában (így az ország eladósításában). Elkötelezett kommunista volt, még a munkásőrségbe is belépett.

Futó Péternek, a Futureal-csoport alapító társtulajdonosának, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnökének becsült vagyona jelenleg 97,1 milliárd forint, amivel a 11. helyre került a Forbes 2019-ben kiadott "50 leggazdagabb magyar" című kiadványában. Korábban társa volt (Nyíri Viktorral együtt) Kákosy Csaba SZDSZ-közeli, volt gazdasági miniszternek egykori társaságában, az Omega 99 Ingatlanforgalmazó Kft.-ben. 

Leisztinger Tamást, szocialistaközeli vállalkozót 86 milliárdra becsült vagyonával a 14. helyre rangsorolták az idei "100 leggazdagabb magyar" című kiadványban. A baloldali kormányok idején alaposan beavatkozott a politikába: sokan őt sejtették Hagyó Miklós felbukkanása, valamint egyes gyanús BKV-s ügyletek mögött. Tüttő Kata, Karácsony Gergely egyik helyettese sokáig az élettársa volt. Jelenleg egyik cégével, a Proton Trade Zrt.-vel tulajdonolja a radikális baloldali napilapot, a Népszavát. A Gyurcsány-korszak egyik legismertebb korrupciógyanús ügye is a nevéhez kapcsolódik: ő vette meg közbeszerzési eljárás nélkül, nagyon olcsón a baloldali vezetésű XI. kerületi önkormányzattól a Kopaszi-gátat. Az ügyben Molnár Gyula akkori baloldali polgármestert másodfokon 8 hónap börtönre ítélték (végül a Kúria bizonyítékok hiányára hivatkozva felmentette). 

Oszkó Péter, Bajnai Gordon pénzügyminisztere szintén jelentős vagyont halmozott fel cégeivel. A 2010-es kormányváltást követően nem szakadt el a politikától: neve megtalálható a Bajnai-féle és Soros György által támogatott Haza és Haladás Egyesület alapítói között. Később volt felettesével ismertette az Együtt gazdaságpolitikai programját. Bár hosszú távon nem lett sikeres a projekt, a párt 2018-ban megszűnt, Oszkó azóta is rendszeresen véleményt nyilvánít belpolitikai ügyekben. Vagyonára jellemző, hogy egyik luxusingatlanát - amelyet az építési szabályzat megsértésével építtetett - 700 millió forintért árulta.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter mai napig aktívkodik a magyar politikábanFotó: Pályi Zsófia [origo]

Veres János, Gyurcsány Ferenc pénzügyminisztere a mai napig befolyásos baloldali közszereplő. Politikai karrierje a rendszerváltás előtt indult, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) nyírbátori városi bizottságának gazdaságpolitikai titkára lett. A szocialista politikus Medgyessy Péter bukása után kormányzati pozícióhoz jutott: az új miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökének nevezte, ahonnan Draskovics Tibor miniszteri székét örökölte meg. Csúfos bukása ellenére a mai napig elmondja a véleményét a közéleti kérdésekről. Áprilisban például arról beszélt egy televíziós interjúban, hogy a koronavírus-járvány miatt teljes gazdasági összeomlás jöhet Magyarországon. Vagyonát többek között egy svájci adóparadicsomba bejegyzett offshore-cégen keresztül szerezte, melyet egy stróman képviselt a hatóságok előtt. Amikor emiatt a sajtóban offshore-lovagnak nevezték, Veres perelt, de vesztett. 

(Gyurcsány maga is szerepelhetne listánkon, vagyona és annak tisztázatlan eredete miatt is, de mivel még aktív, vezető pártpolitikus, így őt most kihagytuk.)

Veres János Gyurcsány FerenccelForrás: AFP/Ferenc Isza

Puch Lászlónak, az MSZP volt pénztárnokának, elsőszámú gazdasági háttéremberének és parlamenti képviselőjének karrierje bőven a rendszerváltás előtt kezdődött, amikor 1980-ban belépett az MSZMP-be. 1994 és 2014 között az Országgyűlés tagja volt, a szocialista párt frakciójának szürke eminenciásaként tevékenykedett. A pártpolitika mellett a baloldali kormány munkájában is részt vett: előbb a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, közvetlenül ezután a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkárának nevezték ki. A politikai elit köreiben eltöltött évei alatt nemcsak politikai, hanem médiabeli és gazdasági befolyása is megnőtt: évekig tulajdonolta a Népszavát, amit aztán Leisztinger Tamásnak adott tovább, cégeivel pedig rengeteg közpénzt szerzett az MSZP-SZDSZ kormányok idején. Elképesztő vagyont halmozott fel, amit mi sem mutat jobban, minthogy feleségével és gyerekeivel 80 millió forint értékű luxusjachtot üzemeltet.

Kupper András üzletemberé volt korábban a Centrum parkolási szolgáltató, amelynek 23 vezetője ellen büntetőeljárás indult. A Centrum-birodalom több kerületben is érintett volt parkolós csalásokban. Bár sokáig úgy tűnt, hogy Kupperék parkolópályára kerülnek, nem így lett. Legutóbb Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere akart tőlük parkolóórákat venni, a botrány hatására azonban úgy tűnt, kénytelen volt meghátrálni. Csakhogy pár hónappal később érkezett a hír: az MSZP-s polgármester 278 millió forintért vett parkolóórákat Kupper korábbi cégétől, a C-Ware Kft.-től. A nagyvállalkozót egyébként egy zuglói ügy kapcsán nyolcvanezer rendbeli csalás miatt ítélte el a bíróság.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Alapítvány alapítója, és az Együtt alapítója az üzleti szférából érkezett a politika világába. Már a rendszerváltás előtt kapcsolatba került Gyurcsány Ferenccel, akinek sokáig egyik legfőbb bizalmasa volt. Mint ismert, 2009-ben éppen a DK jelenlegi elnökét váltotta a miniszterelnöki székben. A baloldal 2010-es választási bukását követően az Egyesült Államokba utazott. Miután komoly tengerentúli kapcsolatokra tett szert, ismét visszatért. A  Soros Györgyhöz köthető Center for American Progress (CAP) támogatásával megalapította a Haza és Haladás Alapítványt, amiből később kinőtt az Együtt. Sokáig úgy tűnt, hogy Bajnai lehet a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje a 2014-es parlamenti választáson, végül az MSZP-s Mesterházy Attilára esett a baloldali pártok választása. Ezt követően Bajnai visszalépett az aktív politizálástól, és egy londoni központú globális pénzügyi tanácsadó cég egyik vezetőjeként dolgozik. Az elmúlt években ismét aktivizálta magát: a főpolgármester-választáson Karácsony Gergelyt támogatta, amiért cserébe az új városvezető több emberének is fontos pozíciót adott. A rendszerváltás utáni egyik legsúlyosabb botrány a nevéhez kötődik: a Wallis Zrt pénzügyi manőverei miatt a libatenyésztők közül sokan földönfutók lettek, közülük kilencen az öngyilkosságba menekültek. Legutóbb az derült ki, hogy egy ideig személyesen irányította a baloldali propagandalapot, az Indexet.

Bajnai Gordon volt kormányfő jelentős vagyonát politikai befolyás szerzésére használta felFotó: Tuba Zoltán - Origo

Kóka János, az SZDSZ korábbi elnöke, országgyűlési képviselője, Gyurcsány Ferenc volt gazdasági és közlekedési minisztere Bajnaihoz hasonlóan szintén az üzleti világból érkezett. 2006 és 2008 között miniszterként kudarcot kudarcra halmozott: "reformpolitikája" rekordnépszerűtlenséget hozott, amiben jelentős szerepet játszott meghirdetett vasúti reformja. Eredetileg 27 vasúti szárnyvonal bezárását tervezte, azonban az országos tiltakozás miatt meghátrált. 2007-ben Fodor Gáborral szemben az SZDSZ elnökének választották, a Hír TV által nyilvánosságra hozott felvételek tanúsága szerint csalások történtek a pártkongresszuson. 2007 és 2009 között az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője volt, az általa vezetett képviselőcsoport biztosította a többséget Bajnai Gordon megválasztásához és a Bajnai-kormány intézkedéseihez. A kormányváltást követően nem hosszabbította meg párttagságát, a politika világából kilépve az üzleti szférában helyezkedett el. 

Dunai György nagyvállalkozó a Forbes 2009-es listája szerint 39,1 milliárd forintos vagyonával a 39. legtehetősebb magyar. Az építőipar régi szereplője, övé a Thermal Hotel Visegrad is. Dunai felbukkant a Kulcsár Attila-féle brókerbotrányban: a VIP-listás ügyfél sikkasztás vádjával állt bíróság elé, azonban később felmentették. Nem ez volt az egyetlen büntetőügye: ellene és Garamszegi Gábor volt MSZP-s önkormányzati képviselő ellen pénzmosás és hűtlen kezelés miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség 2014-ben. A vád szerint az általuk igazgatott Betonút 2002-ben két részletben, színlelt vagyonkezelési szerződés részeként adott át 1,8 milliárd forintot a brókerügyben felbukkant Britton Llc.-nek, amelynek nagy része később Dunai és Garamszegi svájci számlájára került.

Gráf József szocialista agrárvállalkozó. Moszkvában folytatott posztgraudális tanulmányokat, később TSZ-elnök. 1970 óta az MSZMP tagja, a rendszerváltáskor az MSZP-be lép át. Országgyűlési képviselő, majd Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányában földművelésügyi miniszter. Gyurcsány lemondásakor még az is felmerül, hogy ő lesz a miniszterelnök. Több cég igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tagja volt a rendszerváltozást követően. 2004-ben a Gráf közvetett tulajdonában lévő Invest-Group Bóly Rt. szerezte meg az egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozást, a Bóly Rt.-t. A privatizáció hatalmas botrányt okozott, mert Gráf és társai áron alul jutottak a céghez és gazdagodtak meg.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Király Júlia, az MNB alelnöke és Podolák György, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának baloldali elnöke beszélget a Parlamentben vidáman a 2008-as válság legdrámaibb napjaiban, 2008. decemberébenForrás: MTI/Bruzák Noémi

Simor András 2007-től 2013-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelentős szerepet játszott a devizahitelezés elszabadulásában. Pályafutását a rendszerváltás előtt kezdte az MNB-ben, és itt szerzett kapcsolatai révén gazdagodott meg. 1989-ben az egyik első magyarországi brókercég, a felerészben a Budapest Bank tulajdonában lévő Creditanstalt Értékpapír Rt. vezérigazgatója, ők szervezték a legnagyobb magyarországi tőzsdére lépéseket, indították az első magyar kötvényalapot és az első nyílt végű befektetési alapot. Később a brókercég tulajdonosának vezérigazgatója lett. 

1998-ban a Budapesti Értéktőzsde elnöke lett, majd a Deloitte leányvállalatának vezetője lett. Ez összeférhetetlen volt a tőzsdeelnöki pozícióval, de egy egyszerű ígérettel megoldotta: a Deloitte üzletfeleinek ügyében nem jár el. Miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lett, ő lett az egyik tanácsadója. 2007-ben pedig az MNB elnöke lett. 2009-ben a sajtó észrevette, hogy milliárdos vagyonának 90 százaléka eltűnt a vagyonnyilatkozatából - kiderült, hogy ciprusi offshore-befektetésekben tartja. Ekkor megígérte, hogy cégeit eladja, ennek teljesítését azonban később többször is vitatták.

Az Origo cikksorozatban részletesen dolgozza fel a hazai vörösbárók esetleges visszaéléseit, vagyonszerzését és trükkjeit.