A baloldal itthon és Brüsszelben is minden eszközzel megpróbálja támadni a Nemzeti Konzultációt

2020.07.07. 08:58

A baloldal a koronavírus elleni küzdelem elmúlt hónapjaiban minden eszközzel törekedett arra, hogy megnehezítse a kormány és az ország védekezését. A belföldi támadások mellett brüsszeli szövetségeseiket is próbálták mozgósítani. Most a nemzeti konzultációt próbálják támadni, meg akarják akadályozni, hogy az emberek elmondják a véleményüket.

Miközben a baloldal mondanivalója hiányát rendszerint nevetséges diktatúrázással próbálja leplezni, most az egyik legdemokratikusabb véleménynyilvánítási formát, a Nemzeti Konzultáció világon is páratlan intézményét akarják megtámadni.

A radikális baloldal vezetője, Hadházy Ákos kezdte a támadási kísérleteket, az egyik internetes oldal kérdésére válaszolva a Nemzeti Konzultációt (tehát az emberek véleményét) hulladéknak és szemétre valónak nevezte. Szél Bernadettel és társaival arra buzdítják szimpatizánsaikat, hogy ne küldjék vissza a nemzeti konzultációs íveket, hanem adják nekik. Ez természetesen alapvető adatvédelmi problémákat vet fel, amik akár egy titkos adatbázis létrehozására is irányulhatnak. A kérdőívek begyűjtésére már utcai pultokat is felállítottak, miközben olyan videofelvétel jutott az Origo birtokába, amin egy, a baloldalhoz köthető és a kampányaikban résztvevő nő kilopja a konzultációs íveket egy szolnoki ház postaládájából.

A ház tulajdonosa később azt is elárulta, hogy több ládából is kilopták a borítékokat, a Posta pedig megerősítette, hogy ezekben nemzeti konzultációs ívek voltak. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy aki a törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból, vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, illetve az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Origo megkeresésére pedig azt mondta, hogy azzal, hogy valaki automatikusan begyűjt kérdőíveket, még ha azt nevekkel együtt gyűjti is be, akkor sem szolgálhat szimpatizánsokról készült adatbázis építésére.

A NAIH ezenkívül több állásfoglalásában is kiemelte, hogy a személyes adatokat tartalmazó ívek, dokumentumok másolása, sokszorosítása, fénymásolása, illetve duplikált adatbázisok létrehozása az azokon szereplő információ alapján tilos.

Ifj. Lomnici Zoltán azzal magyarázta az akciót, hogy a baloldal retteg a Nemzeti Konzultáció intézményétől. Korábban többször is megpróbálták lekopírozni, sikertelenül. Az újabb és újabb kudarcos próbálkozásaikkal pedig egyre mélyebbre süllyedtek, amit a mostani támadás is mutat. (Tegnap Debrecenben történt lényegében hasonló eset, ott a már kitöltött íveket lopták el a Momentumhoz köthető aktivisták.)

A videofelvételen szereplő nő baloldali politikusokkal kampányolt korábban.Forrás: Origo

Jakab Péter, a Gyurcsány Ferenc vezette DK szatellitszervezetévé vált Jobbik elnöke a Nemzeti Konzultáció kapcsán azt rótta fel a kormánynak, hogy szerinte az nem válságkezelés, a kérdőívek helyett akár maszkokat is kiküldhettek volna. Mondta mindezt úgy, hogy a kormány a koronavírus-járvány kapcsán minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi tervét indította el, amely a családok és vállalkozások védelmére összpontosít. Az ország rendelkezésére álló védőmaszkokat pedig, az összes többi védőfelszereléssel együtt az Operatív Törzs osztotta el egészségügyi-szakmai alapon oda, ahol arra szükség volt.

Gyurcsányné egyenesen azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy a magyarok háta mögött négymilliárd eurónyi devizahitellel adósítja el az országot, miközben a kormány addigra már bejelentette a költségvetés áttervezésével finanszírozott kilencezer milliárd forintos válságkezelő csomagot.

A szocialista Burány Sándor pedig arról beszélt, hogy a miénk Európa legkisebb válságkezelő csomagja. Ehhez képest Magyarország akcióterve a GDP nagyságrendileg 18-20 százalékával egyenértékű. Ezzel a magyar mentőcsomag hosszú távú hatásaiban is a nagy gazdasági tartalékkal rendelkező európai országok által bejelentett intézkedésekhez hasonlítható.

A baloldali álmentős kamuvideót készítő MSZP-s Korózs Lajos arról adott ki közleményt május végén, hogy szerintük a Nemzeti Konzultáció (tehát az emberek véleményének kikérdezése) helyett a forrásokat "a munkahelyek védelmére, az állás és jövedelem nélkül maradt tömegek megsegítésére és az egészségügy rendbetételére kellene fordítani."

A Nemzeti Konzultáció több ponton is kitér a migrációra és a kormány bevándorláspolitikájára, amit Brüsszel és az Európai Bíróság támad, illetve akadályoz. A két vonatkozó kérdés így hangzik:

  • Ön egyetért azzal, hogy a kormány továbbra is lépjen fel a bevándorlás ellen, és tartsa fenn a magyar határ szigorú védelmét?
  • Ön egyetért azzal, hogy a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is tartson ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett?

Különösen azért fontosak ezek a pontok, mert a lazuló nemzetközi korlátozások, és ezen belül is az uniós határellenőrzési szabályok miatt az illegális migránsok újabb áradata indult el Európa felé annak ellenére is, hogy például a Közel-Keleten a pár éve tapasztalt háború és terrorizmus már nem fenyegeti őket ugyanolyan mértékben. Az Európai Unió Bírósága azzal nehezítette az illegális bevándorlás elleni magyar intézkedéseket, hogy május végi döntése nyomán a kormánynak fel kell számolnia a tranzitzónákat, amik a lehető legbiztonságosabb módját jelentették a menedékkérelmek benyújtásának még azelőtt, hogy a migránsok megfelelő papírok nélkül az ország területére lépnének. 

A Nemzeti Konzultációban emellett az is szerepel, hogy Brüsszel arra készül, hogy megtámadja a magyar alkotmány bevándorlással kapcsolatos szabályait. Arra akarnak kényszeríteni bennünket, hogy megváltoztassuk Alaptörvényünk migrációt tiltó rendelkezéseit.

Arról a Brüsszelről beszélünk, ami minden szempontból elbukott a koronavírus-járvány kezelését illetően. A világszerte megmutatkozó egészségügyi készlethiányok orvoslásában nem lehetett rájuk számítani, helyette Kínából kellett beszerezni a szükséges védőfelszereléseket, de ez is csak az Orbán-kormány évek óta tartó, következetes keleti nyitás politikájának volt köszönhető. Brüsszelnek tehát ismét fontosabb, hogy a magyar kormány sikeres bevándorláspolitikáját támadja, ahelyett hogy a járvány okozta gazdasági problémákat megoldja az egész közösségben.

Mindezek mellett az elmúlt hetekben világossá vált, hogy Brüsszel továbbra sem tett le a kötelező kvóta bevezetéséről, az uniós bíróság döntése pedig ehhez asszisztált. Július elsejével ráadásul Németország vette át az EU soros elnökségét, a szociáldemokrata német külügyminiszter, Heiko Maas pedig már korábban megelőlegezte, hogy ennek az időszaknak kiemelt témája lesz az EU menekültügyi szabályozásának reformja. A tárcavezető a menekültügyi kérdést a 27 tagú blokk „nagy szégyenfoltjának nevezte", tekintve, hogy évek óta nem sikerül megállapodásra jutni. Ezenkívül Németország EU-hoz akkreditált nagykövete, Michael Clauss engedett mélyebb bepillantást a német elnökségi tervekbe. Ez alapján, ahogy fogalmazott, az Európai Unió új migrációs politikájának valamilyen módon mindenképp tartalmaznia kell a bevándorlók egyik tagállamból másik tagállamba való áthelyezésének elvét.

Ez pedig egyet jelent a kötelező betelepítési kvótával, aminek Magyarország a migrációs válság kezdete óta következetesen ellenáll, ugyanis hazánk bevándorláspolitikája arra alapszik, hogy

a segítséget kell odavinni, ahol a baj van. Nem pedig a bajt idehozni.

A baloldal tehát módszeresen igyekszik ellehetetleníteni a nemzeti konzultációk beküldését, Brüsszel pedig ismét támadja a magyar bevándorláspolitikát, emiatt pedig a kérdőív erre vonatkozó részei is még aktuálisabbá váltak. Az unió részéről Vera Jourová európai bizottsági alelnök természetesen tagadta, hogy ilyen szándékuk lenne, a német elnökség tervei azonban teljesen mást mutatnak, ezért is fontos, hogy minél többen töltsék ki a konzultációt.