Kónya István a Kúria elmúlt féléves tevékenységét értékelő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy befejezték az Alkotmánybíróságon előírt felülvizsgálatot és megállapították, hogy
a bíróság átmeneti rendelkezése nem sértette az orvos másodfokú fellebbezésének valós jogi tartalmát.
Az Alkotmánybíróság februárban döntött arról, hogy alkotmányellenes a büntetőeljárási törvény egyik átmeneti rendelkezése, amit a Kúria harmadfokú eljárásában alkalmazott. Ugyanis a bírósági eljárás alatt megváltozott szabályok kizárták az indítványozó korábban benyújtott, az előző törvény szerint megengedett másodfellebbezésének, a másodfokú döntés elleni fellebbezésnek az elbírálását a konkrét ügyben.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a rendelkezést, és elrendelte a már lezárt ügy felülvizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság nem foglalt állást a bírói döntés érdemi részéről.
Kónya István hangsúlyozta, hogy döntésében az Alkotmánybíróság egy törvényi rendelkezés és nem bírósági határozat alkotmányellenességét mondta ki.
Nem határozott tehát arról, hogy az alapügyben a rendes bíróságokon meghozott bármely határozatot hatályon kívül kellene helyezni, vagy meg kellene semmisíteni.
A Kúriának választ kellett adnia arra, hogy az átmeneti szabály mellőzése eltérő érdemi döntést eredményezett volna vagy sem, és arra jutott, nem hozott változást a döntésben az átmeneti szabály kihagyása. A lúgos orvos büntetőügyében 2018 nyarán hirdetett jogerős harmadfokú ítéletet a Kúria:
az orvost 11 év börtönre ítélte és végleg eltiltotta orvosi hivatásától.
Az eljárás adatai szerint az akkor kórházigazgatóként dolgozó férfi 2013. március 12-én reggel egy arcát eltakaró biciklis sisakban járt volt szeretőjének lakásán, akivel akkor már szakítottak.
Megkötözte Renner Erikát, majd altatót, nyugtatót adott be neki, aztán levetkőztette és a fürdőkádban maró anyagot öntött a nemi szervére.
A lúg másod-, és harmadfokú égési sérüléseket okozott, amivel a nő életveszélyes állapotba került. A sérülések több korrekciós műtét után is megmaradtak.
A megvádolt orvos végig tagadta a bűnösségét,
Renner Erika pedig nem tudta egyértelműen azonosítani a támadóját.
Első fokon a Fővárosi Törvényszék 2016-ban maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt a férfit négy évre ítélte és öt évre eltiltotta orvosi hivatástól. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette az ügyet, valamint magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki az orvost, akit 9 év börtönre ítélt és végleg eltiltott az orvoslástól.
A Kúria 2017-ben a bizonyítás hiányosságai miatt hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet és új eljárásra utasította a bíróságot, ami 2018 februárjában újból 9 évre ítélte B. Krisztiánt.
Mivel ekkor az elsőfokú ítélethez képest újonnan felmerült bűncselekmények, például magánlaksértés és a személyi szabadság megsértése miatt is bűnösnek mondták ki az orvost, ismét lehetőség nyílt a fellebbezésre - ez volt a másodfellebbezés -, így harmadfokon újból a Kúriára kerülhetett az ügy.
A Kúria a harmadfokon jogerősen kiszabott 11 év szabadságvesztéssel kapcsolatban 2018 nyarán szóbeli indoklásában rámutatott, hogy a megállapított bűnökért 2-től 12 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
Súlyosító körülményként értékelték, hogy előre kitervelten, aljas indokból a nőnek feldolgozhatatlan lelki sérüléseket okozott. Mivel az orvosi esküjét megszegte, tudását felhasználva támadta meg Renner Erikát, így nagy veszélyt jelent a társadalomra.
A Kúria külön kiemelte, hogy örökre eltiltja orvosi hivatásától azt, aki azzal ilyen aljas módon visszaélt.