Ezért van szükség a nemzeti konzultáció kérdéseire és arra, hogy válaszoljunk rá

2020.07.13. 08:58

Az ország sikeresen megnyerte a koronavírus-járvány első hulláma elleni küzdelmet, amihez szükség volt a kormány hatékony intézkedései mellett az emberek fegyelmezett viselkedésére is. Látjuk azonban, hogy a környező országokban több helyen újra elindult a járvány, így nem zárható ki ősszel a koronavírus-járvány második hulláma. A kormány ezért a kilencedik nemzeti konzultáció több pontjában is arra kíváncsi, mi a véleményük a magyaroknak a járványügyi védekezés szükséges lépéseiről. Erre azért is szükség van, mert a baloldal nem vett részt a nemzeti egységben, minden sikeres intézkedést támadni próbált. Most is támadják a nemzeti konzultációt, mert félnek az emberek véleményétől, így különösen fontos az egyértelmű válasz a nemzeti konzultáció kérdéseire.

A magyar kormány a kilencedik, a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásairól szóló nemzeti konzultációval többek között arra keresi a választ, hogy az emberek milyen további járványügyi védekezési intézkedéseket látnának szívesen. Erre azért van szükség, hogy a kormány a magyarok véleményét figyelembe véve tudjon a lehető leghatékonyabban fellépni az esetleges második hullámmal szemben. Merthogy a járványnak még nincs vége, a vírus köztünk van, a környező országok közül több helyen fokozódik a járvány, így lehetséges, hogy Magyarországot is eléri majd egy második hullám.

Ebből következik, hogy minden lehetséges eszközzel, a lehető leghamarabb meg kell tenni a megfelelő előkészületeket. A nemzeti konzultáció kitöltése és az arra adott válaszok pedig ebben segíthetnek.

Kecskeméten június 15-én kezdődött a nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítéseForrás: MTI/Ujvári Sándor

A kormány a járványt illetően több kérdésre is várja a választ.

Az első kérdésben több választási lehetőséget is találunk. A kormány azt kérdezi: a járvány újabb hulláma esetén Ön az alább javasolt intézkedések közül melyiket támogatná?  A megjelölhető válaszok pedig a következők: kijárási korlátozás bevezetése, távolságtartás elrendelése, maszkviselés elrendelése, országhatárok lezárása, oktatási intézmények bezárása, áttérés digitális oktatásra, rendezvények korlátozása, a 65 éven felüliek külön vásárlási sávjának fenntartása, a védekezéshez szükséges, eszközök kivitelének korlátozása és az ingyenes parkolás.

Ezenfelül további hat igennel vagy nemmel megválaszolható kérdést tett fel a kormány:

Ezekből is jól kivehető, hogy a járványügyi készültség fenntartásától kezdve az eszközbeszerzéseken, a bankok és multik hozzájárulásán és a gazdaságvédelmi programokon át számos kérdést érint a kérdőív.

Az első szakaszban aratott győzelmet számos mutató, köztük például az is bizonyítja, hogy az egymillió lakosra jutó arányszámot véve Európában nálunk van az egyik legkevesebb fertőzött. Ehhez hozzájárult az egészségügyi előírásokat rendkívül fegyelmezetten betartó lakosság, a kormány gyors és hatékony intézkedései, aminek részeként például a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium is tízmillió számra hozta be az országba a védőeszközöket, köztük maszkokat, speciális ruházatot és lélegeztetőgépeket.

Július elsején pedig Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetője jelentette be, hogy az általuk begyűjtött 10 575 PCR-tesztből 3 lett pozitív a csaknem 18 ezer ember bevonásával májusban végzett országos, reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálaton. Ez azt jelenti, hogy május közepéig országszerte nagyjából mindössze 56 ezer ember eshetett át a fertőzésen (ezt azért lehet megállapítani, mert a vizsgálat reprezentatív volt, vagyis az eredménye az egész országra kiterjeszthető volt). Nagy részük tünetmentesen vagy nagyon enyhe tünetekkel.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektoraForrás: Origo

A vizsgálat eredményei megmutatták az időben meghozott intézkedések hatását, és megalapozták az újranyitást, ugyanakkor Merkely professzor arra is figyelmeztetett, a más országokból behurcolt fertőzés bármikor okozhat "járványfellángolást", különös tekintettel arra, hogy a környező országokban, Romániában, Ukrajnában, Bulgáriában, Albániában - és azóta már Ausztriában is - magas a fertőzöttek száma. Szerbiában és Horvátországban is vannak betegek, a kormány vasárnap új intézkedésekről is döntött emiatt.

Összességében véve, Nyugat-Európával ellentétben Magyarországon alacsony maradt végig az átfertőzöttség – fűzte hozzá a Semmelweis Egyetem rektora.

Mindezek alátámasztják az eddigi védekezés sikerét, egy támogató végeredményű nemzeti konzultáció pedig hatalmas legitimációt adhat a további járványügyi lépéseknek. Ezt a baloldal azonban nagyon nem akarja, ezért támadják is úton-útfélen,  pontosan tudják, hogy az emberek elégedettek Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány munkájával, amit a legfrissebb kutatások is igazolnak. A Nézőpont Intézet felméréséből kiderült, hogy tízből hat ember a miniszterelnök mögött áll.  Az intézet szerint ennek hátterében az áll, hogy a koronavírus-járvány során a védekezés határozottan, a nyugat-európai országokhoz képest pedig jóval sikeresebben működött.

A mostani járványhelyzet ráadásul arra a baloldal számára rendkívül kellemetlen helyzetre is rávilágított, miszerint nélkülük is létre tud jönni nemzeti egység, az uszításaiknak és hazugságaiknak nem ültek fel a szavazóik, akik saját maguk tapasztalták a kormány hatékonyságát. A baloldali bomlasztási kísérletek már a hazai járványhelyzet legelején megmutatkoztak, amikor a rendkívüli jogrend március 11-i bevezetése előtt már a jogszabályról való szavazást is akadályozni próbálták: az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP képviselői sem a házszabálytól való eltérést, sem magát a törvényt nem támogatták. Az elmúlt hónapokban aztán egészen elképesztő dolgokkal próbálkoztak: kezdve a baloldali álmentős kamuvideótól a lélegeztetőgépek beszerzése elleni támadásokig. 

Az egyik leggyomorforgatóbb például az volt, amikor Donáth Anna, a Momentum családi botrányokkal terhelt európai parlamenti képviselője azon sajnálkozott, hogy az első magyarországi koronavírus-fertőzött iráni volt és nem magyar. Mondta mindezt március közepén, amikor a világban mindenhol azon fáradoztak a hatóságok, hogy valahogy megfékezzék a járványt, Olaszországban pedig már akkor naponta kétszázan haltak meg.

Hasonlóan visszataszító módon sikerült megnyilvánulnia május végén a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció politikusának, Arató Gergelynek, aki sajnálta, hogy nem haltak meg többen a koronavírusban. Az ATV-n azt mondta a koronavírusban meghalt emberekről beszélve, hogy 

ebben a számban sem áll sajnos rosszul az ország. 

Ebből pedig azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a baloldal rossz szemmel nézi, hogy Magyarországon kevés halott van a járvány miatt, a kormány pedig jól kezeli a válsághelyzetet.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyetteseForrás: MTI/Illyés Tibor

A kormány a sikeres egészségügyi védekezés mellett számos gazdaságvédelmi intézkedést vezetett be, amelyekből leginkább a családok és a vállalkozások profitáltak. Ilyen volt például

  • a hiteltörlesztési moratórium,
  • hogy 75 ezer ember juthatott hozzá nyelvvizsga hiányában is a diplomájához,
  • meghosszabbodtak a gyermekek otthongondozási díjához (GYOD) kapcsolódó határidők, valamint a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők jogosultságai a magasabb összegű családi pótlékra,
  • a tanév vége helyett a vészhelyzet végéhez igazodik az idei jogosultság a családi pótlékra,
  • a bértámogatás a nehéz helyzetbe került munkavállalók és cégek részére,
  • az adóbevallási határidő szeptember 30-ra tolódott, 
  • a szocho 2 százalékos csökkentése,
  • az áfa-visszaigénylések felgyorsítása,
  • különleges fizetési könnyítések, részletfizetési, fizetéshalasztási és adómérséklési lehetőségek életbe lépése,
  • a fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonyának fenntartása,
  • online képzések a vállalati leállások miatt,
  • amik tandíjának 95 százalékát átvállalta az állam,
  • az egyetemi hallgatók számára igényelhető egyszeri, szabad felhasználású, 500 ezer forint összegű, kamatmentes diákhitel,
  • a vírustól legjobban érintett iparágak számára fejlesztési támogatások, adócsökkentések, kedvező hitelek és tőkeprogramok,
  • a turizmus támogatására az idegenforgalmi adót az év végéig felfüggesztették.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs ülése után tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2020. március 5-énForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A baloldal ezért is retteg a nemzeti konzultációtól, attól, hogy az emberek határozott véleményt fogalmaznak meg, ezért is próbálják elvenni a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét. A nemzeti konzultáció elleni támadás egyik vezére a radikális baloldali Hadházy Ákos. Ő és emberei arra akarják rávenni követőiket, hogy ne küldjék vissza a kérdőíveket, amiknek begyűjtéséért az utcára is kivonultak. Sőt, egy szolnoki baloldali aktivistáról videó is készült, ahogy a postaládából ellopja a konzultációs ívet. De Debrecenben és Mezőtúron is megpróbálták megakadályozni az ívek megsemmisítésével vagy éppen begyűjtésével, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket.

A baloldal tehát próbálkozik, hogy ellehetetlenítse a nemzeti konzultációt, ugyanakkor a fentiekből is jól látható, hogy a kormány eddig is hatékonyan lépett fel a járvánnyal szemben. Ezért van szükség arra, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet, így a kormány a továbbiakban is a lehető legsikeresebben tud majd fellépni a második hullámmal szemben is.