Elfogadták a gazdaságvédelem költségvetését

2020.07.03. 11:28

Az Országgyűlés elfogadta a 2021-es költségvetést. A büdzsé fő célja a gazdaság újraindítása. Több terület is több forrásból gazdálkodhat, jövőre például 156 milliárddal költenének többet az egészségügyre. 

Az Országgyűlés elfogadta az ország jövő évi költségvetését. A képviselők 133 igen és 61 nem szavazattal hagyták jóvá a törvényjavaslatot. A büdzsé szerint a gazdasági növekedés 4,8 százalék lesz, az infláció 3 százalék körül alakulhat, közel 3 ezer milliárd forintos egészségbiztosítási és járványvédelmi alap is szerepel a büdzsében. 

Szeptembertől jön az iskolaőrség

Szeptembertől iskolaőrök teljesíthetnek szolgálatot az állami köznevelési és szakképzési intézményekben - döntött többek között erről is pénteken az Országgyűlés. A képviselők 155 igen, 17 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadták el az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló jogszabályt a kormány kezdeményezésére.

Szeptembertől életbe lép az iskolaőrségForrás: MTI/Komka Péter

Az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 állami köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol ezt az intézményvezetők kérik - ismertette a vitában Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.
A jogszabály szerint az iskolaőr közfeladatot ellátó személynek minősül, és csak az iskola területén intézkedhet, tanítási időben. Az őrök biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység esetén kényszerítő eszközt alkalmazhatnak: testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot és bilincset. Fegyver nem lesz náluk.

Döntöttek az egyszer használatos műanyagok betiltásáról

Az Országgyűlés pénteken a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteket segítve módosította a Bérgarancia Alapról szóló törvényt. A képviselők 152 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat kormánypárti képviselők javaslatára.

Az Országgyűlés pénteken felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben tiltson be számos egyszer használatos műanyagterméket. A képviselők egyhangúlag, 195 igen szavazattal fogadták el a kabinet erről szóló javaslatát. A kormány a műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló uniós irányelv alapján a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikákat, továbbá az úgynevezett expandált polisztirolból készült étel- és italtároló edényeket tilthatja be a jövőben.

Döntöttek az egyszer használatos műanyagok betiltásáról isForrás: MTI/Kallos Bea

A katasztrófavédelem a paksi bővítés tűzvédelmi szakhatóságává vált

A parlament tűzvédelmi szakhatóságként jelölte ki a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát a nukleáris létesítmények építésével, bontásával és használatbavételével összefüggésben. A képviselők 154 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 21 tartózkodás mellett fogadták el a kormány erről szóló javaslatát.

Pontosították a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt

Az Országgyűlés pontosította a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt, miután a Ház 156 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett elfogadta kormánypárti képviselők ezt kezdeményező javaslatát.

A parlament felhatalmazta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, hogy meghosszabbítsa a naperőművek telepítésére adott támogatások határidejét, tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány miatti készlethiány jelentősen megnehezítette ezen beruházások kivitelezését.
A Ház 162 igen szavazattal, 10 nem ellenében és 22 tartózkodás mellett fogadta el kormánypárti képviselők ezt kezdeményező javaslatát.

Kedvezményes áfával épülhetnek lakások a rozsdaövezetekben

Az Országgyűlés több törvényt is módosított annak érdekében, hogy a jövőben új lakások épülhessenek a városok rozsdaövezeteiben. A képviselők 135 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat, amelyek értelmében kedvezményes, 5 százalékos forgalmi adóval készülhetnek legfeljebb 150 négyzetméter nagyságú lakások a rozsdaövezetekben.
A parlament döntése alapján a kormány jelölheti ki az úgynevezett rozsdaövezeti akcióterületeket, amelyeken a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Új lendületet kaphatnak a lakásépítések a rozsdaövezetekbenForrás: Origo

Lehetővé tették nemzeti emlékpontok kijelölését

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a kultúráért felelős miniszter nemzeti emlékpontokat jelöljön ki a Nemzeti Kegyeleti Bizottság javaslatára. A képviselők 133 igen szavazattal, 42 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását a kormány kezdeményezésére. A Ház döntése alapján nemzeti emlékponttá nyilvánítható a nemzeti közemlékezetben kiemelkedő személlyel összefüggő helyszín. Épített környezet vagy természeti helyszín is lehet nemzeti emlékpont, ha ott a nemzet emlékezetére méltó esemény történt.

Változik az olimpikonok özvegyeinek életjáradéka

Az olimpiai érmes után járó özvegyi járadék teljes összegét megkaphatja a kiskorú gyermeket nevelő özvegy - döntött egyhangúlag, 195 igen szavazattal a Ház kormánypárti képviselők kezdeményezésére. Tízről öt évre csökken a jogosultsághoz szükséges együttélés időtartama. Eddig az özvegynek a járadék 50 százaléka járt, mostantól azonban a gyermekek nagykorúvá válásáig a 100 százaléka.

Inflációkövető lesz az útdíj

Inflációkövető lesz a jövőben az útdíj Magyarországon, az erről szóló törvénymódosítást 133 igen, 26 nem szavazattal és 36 tartózkodás mellett hagyta jóvá a parlament a kormány javaslatára. Az egyes közlekedési törvények elfogadott változásai között szerepel az is, hogy a közutak és azok vagyonelemei annak kezelésébe és tulajdonába kerülnek, aki számára a közfeladat indokolja ezt.

Változnak a közjegyzőkre és a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok

Az Országgyűlés 134 igen, 13 nem és 48 tartózkodás mellett elfogadta az egyes igazságügyi törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztést. A jogszabály az Alkotmánybíróság 2019-es határozatában megállapított mulasztásos alaptörvény-ellenességet orvosolandó, kötelezővé teszi a közjegyzői fegyelmi bíróságok ügyrendjének megalkotását, amely a jövőben tartalmazza az eljáró tanácsok összetételének szabályait, a vizsgálóbiztosok beosztásának rendjét, valamint a fegyelmi ügyek elosztásának szabályait is. 

Magasabb sportosztályban is elindulhat egy szervezetből kiváló csapat

Az indulási jogok szabályait szélesíti a csapatsportok versenyeiben a sportról szóló törvény azon módosítása, amelyet 149 igen szavazattal, 39 ellenvoks és 5 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. Az eddigi szabályozás egy új ponttal egészül ki, amely megengedi, hogy ha egy sportszervezet vagy vállalkozás kiválik egy másikból, akkor ne csak alacsonyabb osztályban, hanem ugyanabban vagy magasabb osztályban is elindulhasson.

Államilag elismert nyelvvizsga lesz a jelnyelvből tett vizsga

A jelnyelvből tett vizsga is államilag elismert nyelvvizsga lesz a jövőben, azt a felsőoktatási törvény is elismeri majd, és egyértelművé válik, hogy azután is jár nyelvi pótlék. Ezt is tartalmazza a magyar jelnyelvről szóló törvény módosítása, amelyet 194 igen szavazattal, egyhangúlag fogadott el a Ház képviselői indítványra. A változtatást a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kezdeményezte. 

Visszaépül a 13. havi nyugdíjFotó: Csudai Sándor - Origo

Visszaépül a tizenharmadik havi nyugdíj

A jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj juttatása. Az erről szóló törvénymódosítást 193 igen szavazattal, 1 elutasító voks ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a kormány javaslatára. A jogosultak a januári járadékkal együtt kapják meg a plusz összeget. A tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka, a rá következő évben pedig a nyugdíjasok már a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják. Ezt követően minden évben az egyhavi nyugdíj összege jár.

Ősztől valamennyi tanuló ingyen kapja a tankönyveket

Ingyenes tankönyvellátást biztosít 2020 szeptemberétől valamennyi tanulónak a nemzeti köznevelési törvény módosítása, a változtatást 151 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A tankönyvellátás eddig az 1-9. évfolyamon volt ingyenes, a döntés most ezt terjeszti ki mindenkire, aki a köznevelésben és a szakképzésben tanul. Az intézkedésre idén 13,8 milliárd forint áll rendelkezésre.

Gyorsított perben kaphatnak kártérítést a bűncselekmények áldozatai

Új eljárás, a gyorsított per bevezetéséről döntött az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai számára annak érdekében, hogy mielőbb kártérítéshez, sérelemdíjukhoz juthassanak. A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényt 178 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Hatékonyabbá válhatnak a csődeljárások

A csődeljárások hatékonyabbá tételét szolgálja az a változtatás, amelyet 131 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A változtatás megkönnyíti, hogy az eljárás egyezséggel záruljon, egyszerűsíti az eljárásban részt vevők közötti kapcsolattartást, és gazdaságvédelmi célú rendelkezéseket is tartalmaz.

Sportügyi és településkép-védelmi módosításokat fogadott el a Ház

Igazgatási, gazdaságélénkítő célú, valamint vagyongazdálkodást érintő rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot fogadott el a parlament 133 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett. Az előterjesztés 15 törvényt módosít, a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs szerint azzal a céllal, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai elleni küzdelem jegyében egyes igazgatási ügyekben, bizonyos gazdasági szektorokban, illetve vagyongazdálkodási kérdésekben "lazítson", ezzel is segítve a munkahelyek megmaradását, új munkahelyek teremtését és a gazdaság élénkítését.

Alelnökké választotta a Ház Brenner Kolomant

Az Országgyűlés 109 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 1 tartózkodás mellett alelnökévé választotta Brenner Koloman jobbikos képviselőt.

A képviselők többsége megszavazta a 2021-es költségvetéstForrás: MTI/Balogh Zoltán

Minden kiemelt terület több pénzt kaphat

Magyarország 2021-es költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához – mondta korábban a pénzügyminiszter. Varga Mihály a jövő évi büdzsé általános vitáját megnyitó felszólalásában a magyar társadalom egészének győzelmeként értékelte, hogy Magyarország azonnal meg tudta tenni a járványhelyzetben szükséges lépéseket, és lényegében megnyerte a csatát a vírussal szemben. Hozzátette: ennek tudatában is mély fájdalommal fordulnak az áldozatok családjai felé. A következő feladatnak azt nevezte, hogy minél gyorsabban visszaépítsék a magyar gazdaság növekedését a járvány előtti szintre.

Varga Mihály: Minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat majdForrás: MTI/Kovács Tamás

Kiemelte: 2021-ben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat majd, így jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal magasabb, mint idén. Közölte, 2021-ben folytatódik a családvédelmi akcióterv: fenntartják a családi adórendszert, az első sikeres nyelvvizsgához és a közlekedési alapismeretek tanfolyamhoz adott támogatást, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket, valamint kiemelten kezelik a gyermekétkeztetés finanszírozását.Kitért arra is: a jövő évi költségvetés biztosítja a nyugdíjasok megbecsüléséhez szükséges forrásokat, 2021-ben 3907 milliárd forintban határozták meg a nyugellátások kiadásait, amely 327 milliárddal magasabb, mint idén. Rendelkezésre áll az az összeg is, ami a 13. havi nyugdíj visszaépítéséhez szükséges.

Iránytű a gazdaság újraindításához

A 2021-es költségvetés iránytűként szolgálhat a teljes magyar gazdaság újraindításához  - értékelte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 2021-es büdzsét. Domokos László közölte, az ÁSZ a törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózist megfelelő alapnak tekintette a jövő évi büdzsé tervezéséhez, az előterjesztés megfelel az államadósság-szabálynak, valamint a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a koronavírus-járvány kirobbanásakor, így a gazdasági élet hamar visszatérhet a régi kerékvágásba, kivéve a világgazdaságba leginkább integrálódott ágazatokban, például a világkereskedelemben és a nemzetközi turizmusban.

Domokos László: Magyarországot jó helyzetben érte a mostani helyzetForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Kovács Árpád: Ezt folyamatosan figyelemmel kell kísérni

A jövő évi költségvetés tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyek a járvány okozta helyzetben szükségesek a gazdaság talpon maradásához, a közszolgáltatások működtetéséhez és az államháztartási egyensúly fennmaradásához - értékelt a 2021-es büdzséről szóló javaslat vitájában a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád azt mondta, a büdzsé fókuszában a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok és a nyugdíjasok helyzetének védelme áll.

A bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisoknak - mondta.
A tanács ugyanakkor megállapította azt is, hogy ha a makrogazdasági várakozások nem teljesülnek maradéktalanul, az több adó bevételét is csökkentheti. Ezért a bevételek alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a kormánynak, és ha kell, a kiesést ellensúlyoznia kell - tette hozzá az elnök.

Tovább erősödhetnek a hazai vállalkozások

A gazdaság-, a család- és a munkahelyvédelem filozófiája tükröződik a jövő évi költségvetésben, és ez alapján határozta meg a kormány a kiadásokat – jelentette ki a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, hozzátéve, hogy jövőre már ismét gazdasági növekedéssel számol a kormány. A koronavírus-járvány megjelenésekor jelentős kiadások merültek fel, de a költségvetés stabilitása miatt nem volt anyagi akadálya a védekezésnek – mondta az államtitkár.

Az első lépés az volt, hogy az Országvédelmi Alap néven ismert előirányzatban levő 378 milliárd forintot – amely egyébként eredetileg makrogazdasági tartalékot képezett az idei büdzsében – azonnal a védekezés szolgálatába állítottuk. Második lépésként, amikor látszott, hogy elhúzódó és világméretű járványról van szó, a kormány létrehozta a Járvány Elleni Védekezési Alapot, (...) ebből május végéig 608,5 milliárd forintot tettek ki az egészségvédelmi kiadások, ezt az összeget költötte konkrétan a magyar állam eszközbeszerzésre, kórházépítésre vagy fertőtlenítőszerek vásárlására  – mondta. Ebből az alapból fizeti a kormány a bérjellegű kiadásokat is, amelyek összességében 761 milliárd forintra rúgtak.

Létrehozták a Gazdaságvédelmi Alapot is, amely az Országgyűlés döntése értelmében az év végéig fennmarad, a harmadik alap pedig az Európai Unió költségvetéséből esetlegesen érkező új forrásokat tartalmazza, bár egyelőre üres.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK