Miért omlott össze a történelmi Magyarország?

2020.07.06. 16:09

A történelmi Magyarország 1918-as összeomlásánek körlményeiről jelentetett meg tanulmánykötetet az Országház Könyvkiadó. 

A magyar történelem egyik legradikálisabb változásait hozó időszaka minden bizonnyal az 1918 és 1921 között eltelt négy esztendő volt. Világháborús összeomlás, őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, Trianon, s mindezek után lassú kibontakozás a már-már anarchisztikus állapotokból, az ország újrateremtése a megváltozott körülmények között. Olykor szinte megmagyarázhatatlan események sorjáztak gyors egymásutánban, tervezhetetlenné téve a kor legtöbb emberének életét, mindennapjait.

Az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága a Magyar Történelmi Társulattal közösen arra vállalkozott, hogy a 100 éves évfordulóra való tekintettel négy egymást követő konferencián mutatja be a legújabb kutatási eredményekre alapozva a sorsfordító éveket. Így került sor 2018. október 31-én, Tisza István gróf halálának évfordulóján a Főrendiházi ülésteremben az első tudományos tanácskozásra.

Forrás: Országház Könyvkiadó

Az ezen elhangzott előadások arra keresték a választ, hogy milyen kiváltó okai voltak az 1918 nyarán, kora őszén bekövetkezett látványos, a történelmi Magyarország végét jelentő összeomlásnak, hogyan hatott ez a magyar társadalom különböző rétegeire s a politikai elitre. A konferencia előadói Maruzsa Zoltán, Hatos Pál, Révész Tamás, Szarka László, Katona Csaba, Tamara Scheer, Kovács Dávid és ifj. Bertényi Iván voltak. Előadásaik szerkesztett változatát közölték a most megjelent kötetben, kiegészítve Balázs Eszter, Géra Eleonóra és Kerényi Éva tanulmányaival.

A könyvben elismert történészek közreműködésével azt vizsgálják, milyen folyamatok vezettek a dualista magyar állam széteséséhez. Különös figyelmet szentelnek Tisza István életének utolsó néhány hetére, hogyan megpróbálta akkor megállítani a felbomlást. A tanulmányokból kiderül, hogy a Monarchia mégis csak egy birodalom volt, közös döntésekkel, részben közös intézményekkel, felelősséggel, vállalásokkal. Tudjuk, hogy vannak olyan vélemények, amelyek szerint Magyarország csak Ausztria sérelme kapcsán keveredett a „nagy verekedésbe", némileg akarata ellenére. Tamara Scheer valamennyire ezeket az eltérő véleményeket igyekezett cáfolni, a felelősséget megosztani, hárítani a Habsburgokról.

Hatos Pál – "Legyen vége már - Legyen béke már!" címmel a magyar társadalom 1918 őszén történt radikalizálódásáról ír, míg Révész Tamás pedig „Katonák, akiket nem akartak látni", az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének összeomlása és a haderő leszerelése nemzetközi összehasonlításban" címmel írt tanulmányt.