A háborúnak lehetnek pozitív következményei is?

2020.07.06. 09:45

Hasznos a háború? Háború nélkül nincs emberi kultúra? A háború hozza el a békét és a gyarapodást? ezeket a kérdéseket teszi fel az Antall József Tudásközpont legújabb kiadványa, amelynek szerzője Ian Morris.

Az emberi társadalmak sosem a meggyőzést használták céljaik elérésére, a békés együttélést, a gazdasági növekedést mindig véres erődemonstráció előzte meg – világít rá Ian Morris brit történész, aki maga is paradoxnak tartja a háború „jóságát". Ugyanakkor egyre több kutatási anyag, régészeti statisztika szól amellett, hogy a háborúk által mind nagyobb és erősebb társadalmak békét és jólétet teremtettek, törvényekkel és karhatalommal, netán szociális-kulturális átrendeződés révén visszaszorították az erőszakos halálozások számát.

Veszélyes évtizedek

Morris elképesztő mennyiségű kutatási anyagot mozgósít az antropológiától a hadászatig, hogy bemutassa a termékeny (békét, biztonságot, gazdagságot, jólétet hozó) és a visszájára fordult (célját el nem ért, regressziót, anarchiát, káoszt okozó) háborúk ciklikus váltakozását az emberi történelemben. A szerző interdiszciplináris vizsgálódása középpontjába helyezi az emberelőd küzdelmeitől a 21. századig megismert háborúkat, hogy végül előre vetítse, mi vár ránk a kibertársadalom korában. „A világtörténelem négy legveszélyesebb évtizede" következik – állítja a történész –, az azonban rajtunk múlik, hogy tudunk-e tanulni a többezeréves tapasztalatokból.

Morris amellett érvel, hogy a háborúra való hajlam nem genetikailag determinált, hanem a körülmények által. A bonobók nem versenyeznek a gorillákkal az élelemért, és ezért képesek nagyobb csapatokban együtt maradni (a csimpánzok általában a magányosan gyűjtögető egyedekre csapnak le a szomszédos törzsekből). Bármi is legyen a pontos ok, úgy tűnik, hogy az erőszak a bonobóknál nem olyan kifizetődő, mint a Kongó folyó túloldalán a csimpánzoknál. És emiatt más viselkedési formák (és más egyedek) dominálnak a természetes szelekció következményeként.

Forrás: Ajtk

Mikor kifizetődő egy háború?

A könyvet természetesen nem csak ezért érdemes elolvasni, hanem mert Morris nagyon érdekes és részletes példákkal támasztja alá azt az érvét, hogy bár a háború szörnyű, a háború következményei lehetnek jók. Szerinte paradox módon a háború jobban megszervezett társadalmakhoz és az erőszak hatékonyabb ellenőrzéséhez és annak alacsonyabb szintjéhez vezethet.

Amikor a háború nem kifizetődő - mert például létezik egy mindenkit legyőzni képes globális hegemón, aki a szabad világkereskedelemben és békében érdekelt – akkor sokkal kevesebb lesz a konfliktus, mint egyébként. Amellett érvel, hogy szükség van egy ilyen „világrendőrre" és most csak az USA az az ország, amely azt a szerepet hitelesen képes betölteni.

Ez rossz stratégia lehet

Minden országban (sőt talán egy bizonyos mértékig minden egyénben) lesz egy tesztoszteron-fűtött „belső, rejtett Putyin". Hogy ő azután a háborút választja-e, az attól függ, hogy milyenek a várható következmények mind az országon belül, mind azon kívül. És a tapasztalatok függvényében mindenki folyamatosan felülvizsgálja a következményekre vonatkozó várakozásait. Emiatt a korábbi (világ)rend akár gyorsan szét is eshet. Minden sikeres erőszak arra ösztönzi a többi potenciális erőszakot alkalmazót, hogy ő is szerencsét próbáljon.

Akár egy olyan dominóeffektus kezdetén is lehetünk, amely során fokozatosan a káosz és erőszak uralkodik el a nemzetközi kapcsolatokban, hasonlóan a harmincas évekhez. Ha a homokba dugjuk a fejünket, nem csinálunk semmit és erősen vágyunk rá, hogy ez ne így legyen, az jó eséllyel csak gyorsítja a folyamatot. Hogy a klasszikusokat idézzük: Si vis pacem, para bellum...Ha békét akarsz, készülj a háborúra...