Fel kell készülni az újabb migrációs hullámokra és az EU külső határainak határozott védelmére

SZIJJÁRTÓ Péter
Athén, 2020. július 9. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) megbeszélést folytat Notisz Mitarikisz görög migráció- és menekültügyi miniszterrel a Migráció-és Menekültügyi Minisztériumban, Athénban 2020. július 9-én. MTI/KKM/Borsos Mátyás
Vágólapra másolva!
A koronavírus-járvány miatt fel kell készülni az újabb migrációs hullámokra, és ezzel együtt az Európai Unió külső határainak következetes megvédésére - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Athénban.
Vágólapra másolva!

A koronavírus-járvány újabb veszélyforrás a migráció szempontjából, mert azokat az országokat hozza még nehezebb helyzetbe, ahonnan amúgy is migránsok tömege érkezett Európába - hívta fel a figyelmet a tárcavezető görög kollégájával, Níkosz Déndiasszal közös sajtótájékoztatóján.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) megbeszélést folytat Notisz Mitarikisz görög migráció- és menekültügyi miniszterrel a Migráció- és Menekültügyi Minisztériumban, Athénban 2020. július 9-én. Forrás: MTI/KKM/Kkm/Borsos Mátyás

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Görögország és Magyarország az Európai Unió külső határait védi, miközben az elmúlt öt évben folyamatosan szembesülnie kellett a migráció jelentette kihívásokkal, veszélyekkel és biztonsági fenyegetésekkel.

A miniszter jelezte: véget kellene vetni minden olyan brüsszeli megnyilvánulásnak, amelyet a migránsok meghívásként értelmezhetnek, és

egyértelművé kell tenni, hogy a határsértés bűncselekmény, amelyet a nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően szankcionálni kell.

A magyar diplomácia vezetője elmondta: Budapest és Athén egy pontban nem ért egyet, és ez a kötelező letelepítési kvóta, amelyet Magyarország semmilyen formában sem fogad el.

- húzta alá.

Szijjártó Péter közös finanszírozású fejlesztési programok létrehozását javasolta Déndiasznak, amelyekkel javíthatnák a közel-keleti keresztény közösségek biztonságát és életkörülményeit.

Emellett a felek aláírtak egy turisztikai megállapodást, és az energetikai együttműködés szorosabbra fűzéséről is szó esett. Ez utóbbi a görög és a magyar gázvezeték-hálózat közötti összeköttetés megteremtésével valósulhat meg. Ha minden a tervek szerint halad, ez 2022-2023-ra új forrást jelenthet az energiaellátásban - mutatott rá a külügyminiszter.