A nyílt társadalom eszméire érzékenyítik a fiatalokat a Soros-szervezetek Magyarországon

2020.07.13. 15:18

Megfigyelhető, hogy a Soros György amerikai milliárdoshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiemelt ügyként kezeli a magyar fiatalok közéleti érzékenyítését. Tekintettel arra, hogy a fiatalabb korosztályba tartozó választók megszólításának módja a közbeszéd egyik legmeghatározóbb kérdése, érdemes közelebbről megvizsgálni az említett szervezetek ez irányú tevékenységét és a mögötte meghúzódó motivációkat – hívja rá fel a figyelmet a Századvég Alapítvány NGO-radar nevű projektje.

Az Amnesty International fiatalságot megcélzó tevékenysége sokrétűnek tekinthető. Egyrészt flamand és holland finanszírozásból országszerte szerveznek képzéseket és nyári táborokat magyar középiskolások számára (ahol jogtudatosság címén folytatnak érzékenyítő programokat), másrészt diákokból álló aktivistacsoportokat, úgynevezett „Freedom Clubokat" is működtetnek, ahol
először kiképezik, majd többek között tüntetéseken vetik be a klub kötelékébe tartozó fiatalokat.

Amnesty InternationalForrás: Shutterstock

Szintén az említett Soros-szervezet tevékenységének politikai színezetét mutatja, hogy a közoktatási törvény tavalyi módosítása elleni tüntetésen is aktívan részt vettek a holland segítséggel megalakult Freedom Clubok, amelyek továbbá jó kapcsolatot ápolnak egyes balliberális újságírókkal, akikkel a sajtószabadságról folytattak kerekasztal-beszélgetéseket.

Az Amnesty egyik korábbi, fiataloknak szervezett belgiumi megmozdulása, amellyel egy budapesti eseményüket reklámozzákForrás: Freedom Club Magyarország/Facebook

Hasonló képet láthatunk egy másik jelentős Magyarországon tevékenykedő Soros-NGO, a TASZ esetében. A szóban forgó lobbista szervezet fesztiválokon osztogat olyan kiadványt, amelyből megtudható, hogy mit kell tennie egy fiatalnak, hogy a „legjobban alakuljon az ügye", ha kis mennyiségű kábítószerrel kapják el a hatóságok. Ezenfelül a Társaság a Szabadságjogokért korábban az iskolarendőrség drogprevenciós célból történő bevezetése ellen is tiltakozott.

TASZForrás: Wikimedia commons/Edensloyd

Több kérdést is felvet, hogy az Amnesty International fiatal aktivistákat vet be politikai demonstrációkon.

Egyrészt a szervezet ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy bele kíván szólni a hazai belpolitikai viszonyok alakításába, amely megkérdőjelezi a civil szervezetektől elvárható távolságtartás meglétét az aktuálpolitizálástól.

Másfelől ugyan a demokrácia játékszabályaiba beletartoznak a tüntetések, sőt még az arra való buzdítás is, de ha megvizsgáljuk, hogy kik és milyen pénzből finanszírozzák a részvételt, demokráciaelméleti kérdések garmadáját tehetjük fel. Az Amnesty bevételeinek tekintélyes része külföldi forrásból származik, így felmerülhet, hogy az ilyen és ehhez hasonló politikai színezetű akciók sokkal inkább az említett NGO külföldi finanszírozóinak érdekeit szolgálják, a magyar választók akaratának érvényre juttatásával szemben.

Különösen érdekes a Nyílt Társadalom Alapítványok által bőkezűen finanszírozott TASZ drogpolitikai tevékenysége, melynek célcsoportja feltételezhetően szintén az ifjúság. A hatóságok általi tettenérés esetére készített jogi kisokos, valamint az oktatási intézmények kábítószermentességét elősegítő iskolarendőrség bevezetésének ellenzése – a felmerülő morális aggályokon túl – akár egyfajta bátorításként is értelmezhető a jogsértő cselekedetek elkövetéséhez, az önkéntes jogkövetés fontosságának relativizálásához. Továbbá jogosan tehető fel a kérdés, hogy a TASZ által képviselt, a kormányzat szigorú drogstratégiáját ellenző szemlélet egyáltalán mennyiben feleltethető meg a magyarok túlnyomó többsége által támasztott elvárásoknak?

Összegezve kijelenthető, hogy a vizsgált két NGO fiatalok „jogtudatosítását" célzó tevékenységének hátterében nem az emberi jogok minél szélesebb körű érvényesítésének őszinte szándéka áll. A fiatalság energiáit és közéleti érdeklődését valójában nyomásgyakorlásra, politikai célokra használják fel a nyílt társadalmat megvalósítani próbáló Soros-szervezetek, amelyek az emberi jogi eszmét álcaként alkalmazva tulajdonképpen félrevezetik a magyar diákokat – derül ki a Századvég Alapítvány elemzéséből.