Gulyás Gergely: Saját kulturális identitásunkat akarjuk megőrizni

Hosszú ideje a magukat progresszívnek nevező erők szabják meg, hogy mi az, ami elfogadható és mi az, ami nem, aki pedig mást gondol, azt rögtön meg is bélyegzik – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a XXI. Század Intézet, Kultúrharc a XXI. században című konferenciáján. Gulyás Gergely kiemelte: Közép-Európa ma tere a szabadságnak, és nekünk fáj az, amivé Nyugat-Európa vált, ami egykor reményt adott nekünk a kommunista diktatúra időszakában.

Szeresd az ellenségedet, ez árt a jó hírének – ezzel a felütéssel nyitotta meg Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója a XXI. Század Intézet, Mozgásban programsorozatának, Kultúrharc a XXI. században című konferenciáját.

Elsőként a Miniszterelnökséget vezető miniszter tartotta meg előadását. Gulyás Gergely a konzervatív brit író, Douglas Murrey-re hivatkozva azt mondta: hiába figyelmeztettek, hogy az egyetemeken megjelenő liberális véleményterror előbb-útóbb a campusok falain kívül is megjelenik és a mindennapok részévé válik. A 68-as nemzedék nem véletlenül leselkedik az oktatás és a nevelés átalakítására, nem véletlenül éreznek hajlamot a nyelv átírására és tekintenek az iskolákra kísérleti laborként –fogalmazott.

A globalista, liberális ideológia terjesztésével a nemzeti identitás lerombolásával kezdték,

és egy olyan kultúripar kiépítésével folytatták, ahol a legfontosabb pontokon jelentős részesedésük van, példaként említve a könyvkiadókat és a reklámipart.

Hosszú ideje a magukat progresszívnek nevező erők szabják meg, hogy mi az, ami elfogadható és mi az, ami nem

– emelte ki, hozzátéve, hogy aki mást gondol, azt rögtön meg is bélyegzik. A közéletben pedig lassan már a hallgatáshoz is a beleegyezésük kell. A miniszter kitért a BLM-mozgalomra, ami, mint fogalmazott: már olyan rasszista, hogy nemcsak az államhatalom részét bélyegzi meg, hanem azokat is, akik azt mondják, hogy minden élet számít. A jóérzésű emberek mind felháborodnak a brutalitáson, erre nincs mentség – jegyzete meg Gulyás Gergely, emlékeztetve a Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt, 2006-ban történt rendőri túlkapásokra.

Közép-Európa ma tere a szabadságnak, hiszen nekünk fáj az, hogy ez az a nyugat és az az Európa, amire mi korábban vágytunk, és ami reményt adott a kommunista diktatúra időszakában

– fűzte hozzá.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A XXI. Század Intézet rendezésében a Mozgásban - Kultúrharc a XXI. században konferenciáján (2020. 07. 14.) Fotó: Koncz Márton - Origo

A BLM-mozgalom kapcsán a miniszter megjegyezte: egy jól szervezett, tudatosan szított manipulációnak vagyunk a tanúi, amely a rendbontás és a békétlenséget választotta eszközéül. Kiemelte, hogy ennek célja pedig a nemzeti történelem megkérdőjelezése, a napi politikai mércéjével mérve a múltat, a nemzeti identitás, a közös történelem hagyományok és erkölcsök megsemmisítése. A társadalmakat Nyugat-Európában is hasonló eszközökkel sikerült átalakítaniuk.

A migrációban is meglátták a lehetőséget, gazdasági kérdésként tekintenek erre, nem kultúr szempontból – jegyezte meg. Gulyás Gergely emlékeztetett: 2015-ben willkommenskulturt hirdettek, amit később a közép-európaiakra akarnak hárítani.

A többségi társadalom azonban Közép-Európában a saját kulturális identitását akarja megőrizni

– emelte ki a miniszter, hozzátéve: a fejlettnek nevezett nyugati világban, ha bárki hangot ad a saját, a mainstreamtől ellentétes véleményének, azt addig zaklatják, amíg közéleti tevékenységével fel nem hagy. Úgy tűnik, hogy Magyarország és Közép-Európa ma sokkal inkább védett ezektől az ideológiai konfliktusoktól, de ha nem szervezzük meg magunkat, és nincsenek konzervatív közösségek, akkor nyugat-európai útra térhet hazánk is – fűzte hozzá.

Saját utunkat járjuk

Nemzeteink a nyugati mintát követték azért, hogy úgy élhessünk, mint ők - ezt a XXI. Század Intézet főigazgatója mondta. Schmidt Mária hozzátette:

illúzióinkon kívül nem volt a valósághoz köze annak, amit a nyugat vetített felénk.

Másolás közben egyre jobban kiismertük Nyugat-Európát, és már tudjuk, nem akarunk hasonlítani rájuk. A főigazgató emlékeztetett: Angela Merkel német kancellár úgy hirdette meg a willkommenskulturt, hogy más államokkal erről nem egyeztetett. Orbán Viktor azonban a reálpolitikát előtérbe helyezve állt ellen. Ebben a harcban azonban még nem hirdettek győztest – jegyezte meg Schmidt Mária.

Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója Fotó: Koncz Márton - Origo

A migrációs krízisben azonban nyilvánvalóvá vált a Nyugat és Kelet-Európa közötti különbség.

Közép-Európa öntudatosodott, és egyre jobban elborzasztja az, amivé a nyugat vált.

A mai liberalizmus szabadságellenes, nem toleráns. Ennek a liberalizmusnak a vonzereje - ahogyan a kommunizmusé is - megszűnt, nem más, mint egy kiüresedett dogmahalmaz – jegyezte meg a főigazgató.

Tudnunk kell, mi a magyar érdek

Minden államnak a saját sikerreceptjét kell felmutatnia - ezt már a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára mondta az Államalapítás XI. században – a magyar állam karaktere című előadásában. Orbán Balázs kiemelte: ha azt hisszük, hogy a siker receptje kívülről jön, akkor leszokunk a gondolkodásról. A mintaátvétel trendi volt, de leszoktatta a politikai tudományos elitet arról, hogy mi a magyar és mi a magyar érdek.

Újra kell tanulnunk a saját magunkról való gondolkodást, mert ez a következő évtized sikerének a záloga

– jegyezte meg, hozzátéve: „made in Hungary" pecsét legyen a magyar államon.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Fotó: Koncz Márton - Origo

A rendezvényt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, G. Fodor Gábor, politológus, Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa közötti kerekasztal-beszélgetése zárta, melynek témája egy esetleges kultúrbéke megkötése volt. Galló Béla szerint a kultúrák versenye egy normális procedúrája az emberi fejlődésnek, és úgy vélte nem kell kultúrbékének lenni, mert ez egy teljesen normális dolog. Azonban felhívta a figyelmet, hogy az amerikai elnökválasztás után érdemes lesz megfigyelni, hogy milyen dimenziókban megy tovább ez a harc.

G. Fodor Gábor úgy vélte, a magyar jobboldal is egy óriási küzdelmet folytat annak érdekében, hogy újra definiálja a politikának azokat az alkotó szavait, amelyek révén újra teremthető a vita tere. A politológus saját tapasztalataira hivatkozva kiemelte: mindegy, hogy akadémiai vagy politikai szféráról beszélünk, mindig úgy határozták meg magukat, hogy nem lehetett ellenük nyerni, mert ki merne szembemenni, olyan közösen osztott jelzőkkel, értékekkel, fogalmakkal, mint például a nyitottság, szabadelvűség. Szerinte nem vita kell, hanem harc, és csak ennek révén lehet ezeket a fogalmakat áthozni a mi térfelünkre. Az amerikai zavargásokkal kapcsolatban pedig azt mondta:

Trump megbuktatása érdekében egy olyan civilizációs konfliktust nyitottak ki, amit nem biztos, hogy be tudnak zárni. Ez pedig az amerikai mítoszt veszélyezteti, miszerint mindegy, honnan jössz, bárki lehetsz.

Az értelmezési monopóliumokért folyik a harc - ezt már az Alapjogokért Központ igazgatója mondta. Szánthó Miklós szerint mindkét oldal azt szeretné, hogy az ő paradigmája uralja az értelmezési teret, és csak azok a szókészletek és fogalmi készletek uralkodjanak és legyenek elfogadottak, amelyeket ők vallanak. A probléma az, hogy

a liberalizmus egy ügyes trükköt vetett be, ami részint egy nyelvpolitikai trükk, részint pedig szellemi intellektuális töltetet is tartalmaz.

Azáltal, hogy korábban közelebb kerültek ehhez az értelmezési monopóliumhoz, a mindenkinek tetszetős kifejezéseket kisajátították - jegyezte meg. Szánthó Miklós kiemelte, hogy ezeket a szavakat saját tartalommal töltötték meg, és automatikusan egy pozitív érzésvilágot próbáltak társítani hozzájuk.

Balról jobbra: Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa, G. Fodor Gábor, politológus, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, Szabó László moderátor Fotó: Koncz Márton - Origo