Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy behurcolják a vírust Magyarországra

2020.07.16. 08:56

Szerdán hatályba lépett a beutazási korlátozásokat rögzítő kormányrendelet, ami három csoportra osztja az országokat a fertőzési szintjük és aszerint, hogy mennyire biztonságosak a magyar emberek számára. A rendszeresen felülvizsgált lista ugyanakkor nem minden környező ország számára alakult jól, ugyanis Ukrajnából, Romániából és Szerbiából aggasztó hírek érkeznek: miközben előbbiben az emberek nem foglalkoznak a kormány előírásaival, utóbbi kettőben az ellenzék akadályozza a védekezést. Ezek miatt folyamatosan nő az ottani fertőzöttek száma, ami pedig folyamatosan növeli a Magyarországra behurcolás veszélyét.

Szerdától érvényesek az országba irányuló beutazási korlátozások, amelyeknek célja, hogy megakadályozza a koronavírus behurcolását. Magyarország sikeresen megnyerte a fertőzés elleni küzdelem első szakaszát, ugyanakkor a szakértői vélemények mind egy irányba mutatnak: a vírus még mindig köztünk van, ezért fel kell készülni a második hullámra is.

Ennek érdekében minden lehetséges eszközzel akadályozni kell a betegség behurcolását Magyarországra, a szerdától hatályba lépett, a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló kormányrendelet emiatt három kategóriába sorolja a világ országait: vörös, sárga és zöld.

Az országok besorolása komplex szempontok alapján az uniós besoroláshoz igazodik, valamint az adott országok aktuális fertőzöttségi viszonyait, járványügyi tendenciáit és a Magyarországra való kockázatát veszi figyelembe.

A besorolásokat rendszeresen felülvizsgálják, a kormány, illetve az országos tisztifőorvos a járványügyi helyzetnek megfelelően szükség esetén módosítja.

Magyar állampolgár zöld jelzésű országból kontroll nélkül léphet be; sárga vagy piros jelzésű országból belépve a határon egészségügyi ellenőrzés alá vetik, és 14 napos karanténba kell vonulnia. Ez alól kivételt az jelent, ha a megelőző 5 napban 48 óra időkülönbséggel két negatív koronavírustesztet tud hitelt érdemlően felmutatni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a fertőzöttségi adatokat az országhatárokon kívül is, és a környező országokból, ugyanakkor az egész világból aggasztó jeleket tapasztaltak. Közben Magyarországon az aktív fertőzöttek száma csökkent, és a további csökkenést szeretnék garantálni.

A súlyos fertőzöttség miatt piros jelzést kapott Európából Albánia, Bosznia-Hercegovina, Fehéroroszország, Koszovó, Észak-Macedónia, Moldova, Montenegró és Ukrajna.

Sárga jelzést kapott Bulgária, az Egyesült Királyság, Norvégia, Oroszország, Portugália, Románia, Szerbia és Svédország.

Forrás: koronavirus.gov.hu

Jól látható tehát, hogy míg Magyarországon alacsony a fertőzöttség, és sikerül alacsonyan tartani a járványgörbét, addig számos környező országban ismét kezd elszabadulni a vírus. Nem hiába figyelmeztetnek folyamatosan a kormánypártok politikusai, hogy idén sokkal biztonságosabb, ha belföldön maradunk. 

A szomszédos országok közül Romániában és Szerbiában (sárga jelzés), és Ukrajnában (piros jelzés) a legnagyobb a gond. 

A románoknál

a gyenge kisebbségi kormány képtelen uralni a járványt, az elmúlt 24 órában minden korábbinál több, 641 új fertőzöttet azonosítottak, ezzel 34 226-ra emelkedett a járvány romániai megjelenése óta regisztrált fertőzések száma. Közülük 22 049-et gyógyultnak nyilvánítottak, az utóbbi napon meghalt 21 fertőzöttel pedig 1952-re emelkedett a járvány romániai áldozatainak száma. A jelenleg nyilvántartott 10 225 aktív koronavírusos eset közül 2106 tünetmentes fertőzöttet tíz nap után miniszteri rendelet alapján, 727 fertőzött pácienst pedig saját kérésére engedtek ki a kórházból.

Ez utóbbi csak július harmadika óta lehetséges, ugyanis akkor a román Alkotmánybíróság határozata kimondta, hogy senkit sem lehet akarata ellenére kórházi kezelésre vagy karanténra kötelezni. Mindezt arra hivatkozva, hogy az állampolgári alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni. Erre válaszul a kisebbségi kormány egy törvényt szeretne elfogadtatni, de a baloldali ellenzék, azon belül is kiváltképp a Szociáldemokrata Párt hátráltatja ezt, és önkényes elhurcolásokkal riogatja a lakosságot. Pedig a jogszabály mindössze felhatalmazná a járványügyi operatív törzset, hogy elrendelje a karantént a járvány sújtotta országokból érkezők, vagy a fertőzöttekkel kontaktusba került személyek számára, és jogalapot teremtene a fertőzöttek - kórházban vagy akár otthonukban történő - elkülönítésére. 

A keleti szomszédnál tehát akkora a politikai káosz az erőtlen román kormány miatt, hogy még a bizonyítottan fertőzötteket sem lehet karanténra kötelezni, helyette ha úgy tartja kedvük, szabadon járkálhatnak és emberek közé mehetnek. 

Jelenleg a leghatékonyabb hatósági eszköz a bírságolás, volt olyan nap az elmúlt hetekben, amikor ezerszer büntettek, a legtöbbször azért, mert nem viseltek maszkot a tömegközlekedésen.

Romániában a járvány első áprilisi tetőzésekor 356 esetig emelkedett a napi új megbetegedések kéthetes átlaga. Ez a mutató június elejéig 165-re csökkent, azóta pedig az óvintézkedések lazítása nyomán újból növekedésnek indult. Most már az utóbbi két hét adatai alapján a napi 467 megbetegedés számít átlagosnak, de az utóbbi héten a napi új esetszám már négy alaklommal is meghaladta a 600-at.

A koronavírus-járvány elleni védekezésképpen fertőtlenítenek egy bukaresti utcát védőruhás városi alkalmazottakForrás: MTI/EPA/Robert Ghement

A román hatóságok július elején elhalasztották a tervezett további lazításokat: nem nyitottak ki a vendéglátóhelyek zárt terei, zárva maradtak a mozik és színházak. A bukaresti kormány szerdai ülésén újabb 30 napra meghosszabbította az éjfélkor lejáró veszélyhelyzetet.

Ukrajnában

Romániához hasonlóan szintén nincsen erős kormányzat, a járványügyi előírásokat nyilvánvalóan képtelenek betartatni. Ennek egyik ékes példája, hogy az utóbbi egy hétben kialakult az a tendencia, hogy a fővárosban egyre kevesebben viselnek az utcákon szájmaszkot, a sajtó pedig a Kijev és peremvidéke között közlekedő vonatok túlzsúfoltságáról számolt be.

A járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma szerdán 836 új esettel együtt elérte az 55 ezer 607-et. A hét elejére még 550-650 közötti napi növekményt regisztráltak az országban, viszont a múlt héten is még 800 fölött volt az újonnan azonosított betegek száma. Előző nap 15 újabb haláleset történt, így már 1427-en haltak bele a betegségbe, miközben eddig 28 ezer 131-en gyógyultak meg, közülük 977-en az elmúlt napban. Az aktív betegek száma jelenleg 26 049. Az egészségügyi alkalmazottak körében 41 újabb esettel az eddig azonosított fertőzöttek száma 7540-re emelkedett.

Kedden 224 beteget kellett kórházba szállítani. A legtöbb új beteget ismét az ország két legfertőzöttebb régiójából jelentették, a nyugat-ukrajnai Lviv megyéből 171-et, a fővárosból, Kijevből pedig 147-et. A statisztikában harmadik helyre ezúttal a keleti országrészben lévő Harkiv megye került napi 64 új fertőzöttel, Kárpátalja pedig a negyedik lett 57 új beteggel.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szerdán az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában már arról beszélt, hogy a hónap végével lejáró országos karantént a tárcája még legalább egy hónappal kezdeményezi meghosszabbítani.  Ezt a kérdést várhatóan a jövő héten tekinti át a kormány. Kedden a Szevodnya című lapnak a minisztérium egy név nélkül nyilatkozó illetékese még csak a karantén kéthetes, azaz augusztus közepéig történő meghosszabbítását vetítette előre.

Munkások tisztítják a falat egy kijevi aluljáróbanForrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Közben szerdán az éttermek, bárok és egyéb közétkeztetési intézmények tulajdonosai tiltakozó akciót kezdtek Kijevben a kormány épülete előtt, követelve, hogy engedélyezzék számukra éjjel 11 óra után is a nyitvatartást. Jelképesen üres székeket és kanapékat helyeztek ki az utcán a kabinet épületével szemben. Ukrajnában március 3-án regisztrálták az első fertőzöttet Csernyivci megyében. Két hétre rá vezették be az országos karantént, május 22-től július végéig pedig úgynevezett adaptív karantén van érvényben, ami azt jelenti, hogy a helyi hatóságok önállóan dönthetnek a korlátozások enyhítéséről vagy szigorításáról.

Szerbiában

is tovább nő a fertőzöttek száma, aminek a múlthét kedden kezdődött, a radikális ellenzék által indított zavargások adtak újabb lendületet. Aleksandar Vucic szerb elnök akkor bejelentette, hogy valószínűleg újra kijárási tilalmat vezetnek be Szerbiában a koronavírus-fertőzöttek számának folyamatos növekedése miatt. 

Déli szomszédunknál a Johns Hopkins Egyetem szerda esti adatai szerint 19 334 fertőzöttet regisztráltak, és eddig 429 koronavírussal is fertőzött ember halt meg. Az elnök hétfőn jelentette be, hogy még 1137 szabad lélegeztetőgép van az országban, úgyhogy a legsúlyosabb eseteket mindenképpen el tudják látni, gondot jelent viszont az, hogy a kórházak kapacitásai szinte teljesen megteltek.

A MÁV pedig kedden közölte, hogy a romló állapotok miatt átmenetileg szünetel a nemzetközi személyszállítás Szerbia és Magyarország között, az Ivo Andric nemzetközi gyorsvonat július 14-től nem közlekedik, ugyanakkor a belföldi utasok Budapest és Kelebia között továbbra is utazhatnak.

Aleksandar Vucic május 4-én jelentette be, hogy a koronavírus-járvány miatt március közepén bevezetett szükségállapotot május 7-től feloldják.  Akkor újraindították a távolsági buszjáratokat és a vasúti személyforgalmat, és onnantól kezdve a bevásárlóközpontok, kávézók és éttermek a távolságtartási szabályok betartása mellett szintén fogadhatnak vendégeket.

A korlátozások feloldása után június közepén kezdett ismét emelkedni a napi új fertőzöttek száma, amit a baloldali és szélsőjobboldali zavargások rontottak tovább drasztikusan, amit a lenti grafikon is tökéletesen mutat:

A napi új fertőzöttek számának alakulása SzerbiábanForrás: worldometers

A radikális ellenzék erőszakos megmozdulásait erőszakos hatalomátvételi kísérletnek nevezte Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter, mint mondta, egyesek az emberek akarata ellenére, választások nélkül és a demokratikus eljárást megkerülve akarják átvenni a hatalmat. 

Az erőszakos zavargók ráadásul a szerb parlamentet is megtámadták, a randalírozást az után is folytatták, hogy Vucic elnök visszavonta a kijárási korlátozásokra vonatkozó terveket.

Mint fogalmazott, 

a választási vereséget elviselni nem tudó, könnyű népszerűséget kereső ellenzéki politikusok szították a belgrádi utcai zavargásokat.