A járványügyi védekezés miatt elmaradnak az augusztus 20-i ünnepségek, beleértve a tűzijátékot és a légiparádét is, az egyetlen kivétel a tisztavatás lesz - jelentette be csütörtökön a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely indoklásként azt mondta, a fertőzés veszélyét leginkább az ilyen tömegrendezvények hordozzák magukban. A miniszter hozzátette,
ha lehet, akkor később megtartják ezeket az ünnepségeket, de idén nagy valószínűséggel teljes egészében elmaradnak.
Gulyás felidézte, hogy a zeneipar szereplői a tömegrendezvényekre vonatkozó korlátozások enyhítést kérik, ám augusztus 15-ig már biztosan nem változtat a kormány az 500 főt meghaladó zenés-táncos rendezvények tilalmáról.
Július végén tudunk dönteni, hogy lesz-e változás, de több érv szól amellett, hogy ne oldjuk fel a korlátokat
- mondta, hozzátéve: a magyar zeneiparban dolgozókat ettől függetlenül támogatni szeretné a kormány. – Nyitottak vagyunk arra, hogy a járvány miatti veszteségeket enyhítsük – hangsúlyozta.
Nem lehet feltételeket kötni az uniós helyreállítási csomaghoz, a tagállamok kormányai tudják a legjobban, milyen intézkedésekre van szükség - jelentette ki Gulyás Gergely. A tárcavezető kiemelte: a magyar kormány álláspontja egyértelmű.
Mivel nem arról van szó, hogy a tagállamok befizetéseiből jön létre költségvetés, hanem közös hitelt vesznek fel, feltételeket ehhez kapcsolódva előírni nem lehet
- magyarázta.
Hangsúlyozta: fontos, hogy ezt a forrást csak a gazdaság újraindítására, munkahelyteremtésre, a növekedés ösztönzésére lehessen fordítani, és a nemzeti kormányok tudják, melyek a legjobb intézkedések.
Közösen vállalnak kötelezettséget az országok, így joguk van ahhoz, hogy a szerintük legjobb módon használják fel ezeket az összegeket
- vélekedett. Gulyás Gergely megjegyezte: nagyon eltérők a tagállamok álláspontjai, ezért nem biztos, hogy eredményes lesz a hétvégi uniós csúcs.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: a kormány a gyöngyöspatai önkormányzat rendelkezésére bocsátotta azt a közel 100 millió forintot, amit a szegregációs perekben ítélt meg a bíróság a cigány tanulóknak. Hozzátette: továbbra sem ért egyet a kormány az ítélettel, mivel oktatás során keletkezett kárt oktatással lenne indokolt pótolni.
Az elmaradt Szent István-napi ünnepségekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy
az emberek biztonságát tartották szem előtt a döntés meghozatalában, és az operatív törzs is a rendezvények törlését javasolta.
A karanténban lévők PCR-tesztjével kapcsolatban a tárcavezető közölte: a témában a korábbi szabályok érvényesek, minden akkreditált tesztet elfogadnak.
Draskovics Tibor, a BKK igazgatóságának elnöke nem mondott igazat, amikor a Klubrádióban arról beszélt, hogy a Főváros elköltötte a megtakarításait, hiszen az önkormányzatok az államkincstárban tartják a pénzüket – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a szóban forgó összeg akár 6-7 Lánchíd felújítására is elég lenne. Gulyás Gergely hozzátette:
drukkol a Karácsony Gergely vezette fővárosnak mind a Lánchíd, mind pedig a 3-as metró felújítása ügyében, hogy végre sikerüljön egy közbeszerzés-kiírás lebonyolítása.
A tárcavezető arra is kitért: egy adott országnak a színek szerinti pandémiás besorolását mindig a hazatérés pillanatában veszik figyelembe. Arra a kérdésre, hogy futballmeccsre miért lehet menni, miközben a zenés rendezvények szervezése tilos, Gulyás Gergely úgy felelt: nagy különbség a két rendezvény között, hogy a koncerteken megjelenik az alkoholfogyasztás. A koncerteken nem garantált a távolságtartás, míg a stadionban igen – fogalmazott.
A Nunkovics Tibor jobbikos képviselőt ért zsidózási vádakra vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszter kiemelte:
a házszabály lehetőséget ad arra, hogy az Országgyűlés tekintélyét sértő megnyilatkozás vagy gyűlöletbeszéd esetén szankciót alkalmazzanak az országgyűlési képviselőkkel szemben.
Ez a lehetőség ebben az esetben is adott.
Arra a kérdésére, miszerint a baloldali kamuvideók és egyéb álhírek nem érdemelnének-e rendőrségi vizsgálatot, a miniszter közölte: a hamisításnak van az a mértéke – rágalmazás, becsületsértés –, ami átlépi azt a határt, amikor már eljárást kell indítani.
A MÁV és a Volán összevonása kapcsán rámutatott:
rövid távon nem eredményez spórolást a lépés, de érdemes összehangolni a két társaság működését, menetrendjét, mert korábban sok kritika érte a rendszert.
A lépéssel egységesen jól működő struktúra kialakítása, illetve gyorsabb, színvonalasabb működés a cél – húzta alá, megjegyezve: járatbővítés is elképzelhető.
Az iskolaőrség kapcsán azt mondta, az érintett 288 köznevelési és 203 szakképzési intézményt a fenntartók igényfelmérése alapján választották ki.
Az országok három szín szerinti pandémiás besorolásáról Gulyás elmondta: az elsősorban az egymillió lakosra vetített aktív fertőzöttek száma alapján hoztak döntést.
A BKK által rendelt 26 CAF típusú villamossal összefüggésben, amelyek többségét a vállalat nem hajlandó átvenni, a miniszter azt hangsúlyozta, hogy az ügy az önkormányzati hatáskörbe tartozik.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva
támogatta a Kaleta-ügy bizottsági ülése jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozását.
Hozzátette: már egyébként is a nyilvánosság előtt van az ügy minden releváns információja. A tárcavezető a Kúria leendő elnökével kapcsolatban nem bocsátkozott találgatásokba. A Volán és a MÁV összevonása kapcsán a miniszter azt hangsúlyozta: a két vállalat egységesítése azért is fontos, mert korábban nem voltak tekintettel egymás menetrendjére, ami az utasoknak nem kedvezett.
Gyurcsányné bevándorláspárti kijelentésével kapcsolatban feltett kérdésre Gulyás Gergely elmondta: a
kormány továbbra is elutasítja az elosztási mechanizmus elképzelését, és bíznak abban, hogy hazánk számára egy kedvezőbb javaslat kerül az Európai Bizottság asztalára.
Azzal kapcsolatban, hogy Székelyföldért hogyan lehetne megmozdítani Európát, Gulyás Gergely emlékeztetett, hogy hét tagállamban kell elérni a meghatározott minimális aláírási számot. Ezeket a számokat a lisszaboni szerződés tartalmazza. A nagyobb országokban néhány tízezer, a kisebbekben néhány ezer fő aláírása szükséges. Azokat az országokat érdemes célozni, ahol sok magyar él, ahol a nemzetiségi kérdés értelmezhető – hangsúlyozta.
Ha az aláírások összegyűlnek, akkor a bizottságnak ajánlást kell tennie, és az Európai Parlamentben meg kell vitatni a kérdést. Ez a vita ugyan pozitív és negatív eredményt is hozhat, de az nem kerülhető meg, hogy mindenképpen beszélni kelljen a témáról
- fűzte hozzá a miniszter.