A Magyar Nemzet vörös bárók cikksorozatában ezúttal Bajnai Gordon a főszereplő, aki üzletemberként az offshore bizniszek adóelkerülésére, valamint a zsíros állami megrendelésekre játszott, mielőtt a bukott Gyurcsány Ferencet követte a miniszterelnöki pozícióban. A cégbirodalmának Wallis nevű zászlóshajóján keresztül megvásárolt és lezüllesztett vállalatok közül a legismertebb a Hajdú-Bét, amelynek számos beszállítóját is egzisztenciális válságba taszította. Évtizedünk második felében Bajnai az adathalászatba is beszállt; az érdekeltségébe tartozó cégen keresztül kampányol Gyurcsány is.

Bajnai Gordon már 2006-ban mint tehetős vállalkozó kapott kormányzati szerepet, Gyurcsány Ferenc felkérésére a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos lett. Felügyelete alá tartozott az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. 

Bajnai viszonylag rövid idő alatt meglepően nagy politikai karriert futott be: 2007. július 1-jétől önkormányzati és területfejlesztési miniszterként, 2008 májusától nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterként, Gyurcsány Ferenc bukását követően pedig már az úgynevezett szakértői kormány fejeként tevékenykedett.

Kihalásszák Gyurcsánynénak az adatokat

2010-ben, a kétharmados Fidesz-győzelmet követően megalapította az EBIT Consulting Kft.-t. Az egyszemélyes tanácsadó cégnek köszönhetően Bajnai évente több tíz millió forint nettó árbevételt könyvelhetett el.  A vállalkozás egyébként a Franciaországban és Nagy-Britanniában nyújtott tanácsadói szolgáltatásokból is óriási pénzeket kapott. Bajnai Gordon éppen az említett EBIT Consulting Kft.-n keresztül, 2017 februárjában csatlakozott a DatAdat Kft.-hez. 
A volt kormányfő tízszázalékos részesedést szerzett a társaságban, amelyben igazi nagyágyúk jöttek össze. 

A DatAdatnak Bajnain kívül három tulajdonosa van: Ficsor Ádám, Szigetvári Viktor és Dessewffy Tibor. Mindhárom férfi Bajnai bizalmasának tekinthető. Ficsor Ádám a Bajnai-kormány titokminisztere volt. Szigetvári Viktor Bajnai kabinetfőnökeként is tevékenykedett.

2009. április 14.: Bajnai itt kormányfőjelölt, mellette Szigetvári Viktor, a leendő kabinetfőnökeForrás: MTI/Kovács Attila

Dessewffy Tibor, az ELTE oktatója, az egyetem digitális szociológiai kutatóközpontjának a vezetője pedig baráti kapcsolatban van a volt miniszterelnökkel.

Sajtóhírek szerint a DatAdat együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségi kampányfejlesztő vállalkozással egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogram kapcsán. Egy ilyen programot egyébként Gyurcsány Ferenc is használ,  saját bevallása szerint több százezer embert értek el vele az európai parlamenti választási kampányban.

Gyurcsányné internetes oldaláról kiderül, hogy a vele való internetes kapcsolattartás esetén „adatfeldolgozóként a DatAdat Professional Kft. működik közre, biztosítja az adatok tárolásához szükséges szervereket, amelyek az EGT területén belül találhatók". 
Tehát amikor egy magyar állampolgár a Facebookon Gyurcsánynéval (pontosabban az app-jával) „beszélget", akkor a Bajnai–Gyurcsány-hálózat kezébe kerülnek az adatai.

Gyurcsányné, a DK EP-képviselője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 14-énForrás: MTI/Kovács Attila

A DatAdat – a hivatalos bemutatkozásuk szerint – társadalomtudósok, matematikusok és informatikusok közös projektjeként alakult meg. Fő profiljába tartozik többek között az adatalapú marketing-tanácsadás, a kutatás és az adatszolgáltatás, különböző webalkalmazások fejlesztése, modellek, IT-adatszolgáltató rendszerek kiépítése multinacionális piaci szereplők részére. A cég több alkalmazást is kínál honlapján, így például egy Digitribe nevű programot és egy Voter Relationship Manager nevű csomagot is. Utóbbi a választói kapcsolattartásra utal, amelyre azonban egy multicégnek aligha lehet szüksége.  A valódi célokra utalt az is, hogy Ficsor Ádám 2019. március végén cikket írt egy amerikai választási szakportálra a Facebook jövőbeli változásainak politikai kampányokra gyakorolt hatásairól. 

Öngyilkos libatenyésztő

Bajnai Gordon az általa vezetett cégek zászlóshajóján, a Wallis Rt.-n keresztül végezte a különböző felvásárlásokat és bonyolította a jól jövedelmező offshore ügyleteit. Az egyik nagy fogása a Hajdú-Bét felvásárlása volt.  A debreceni Barneválból kinövő vállalat a Bábolna Rt. mellett Magyarország másik nagy baromfi-feldolgozója volt. Az eladósodott cég az 1998-as orosz pénzügyi válság következtében került padlóra, ekkor vette meg a Wallis. Az átszervezésekkel, tőkepótlásokkal, tulajdonosi hitelekkel pár év alatt szolid nyereséget ért el az időközben a csirke helyett főként a lúdtenyésztésben fantáziát látó társaság.

A Wallis viszont nem talált vevőt a vállalatra, amely 2003 végére ismét fizetésképtelenné vált. A felszámolás után a milliárdos követelések kielégítésére nem volt elég vagyon, kamatok nélkül számolva is 246 millió forint köztartozás maradt a cég után, kifizetetlen kistermelők százainak az egzisztenciája roppant meg.

Az ügyben feljelentések is születtek, demonstrációkat tartottak, és a termelők képviselői szerint volt olyan libatenyésztő, aki e kilátástalan helyzet miatt lett öngyilkos. 

Figyelemre méltó, hogy egy évvel a Hajdú-Bét csődje előtt a baromficégbe több, a Wallis érdekeltségébe tartozó, elsősorban egy-egy ingatlanprojekt megvalósítására létrehozott cég is beolvadt.
A tranzakciók mindegyikénél feltűnt közvetítőként egy ciprusi offshore cég, a szintén Wallis-közeli Vitonas Investments Ltd. Ezen ügyletek során Bajnai Gordon mindkét szerződést kötő fél oldalán szerepet vállalt. 

Tehát Bajnai a Wallis Befektetési, Gazdasági Tanácsadó és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójaként több olyan szerződést is aláírt, amely lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságban érdekelt Hajdú-Bét a profiljától teljesen idegen, egyébként pedig súlyos veszteségeket termelő ügyletekbe menjen bele.

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon 2009-benForrás: MTI/Kovács Attila

A Hajdú-Bét és tulajdonosa, a Wallis között 2003. január 6-án megkötött megbízási szerződés alapján 86 millió euró, vagyis mai árfolyamon számolva közel harmincmilliárd forint mozdult meg. A gigantikus összegből nem szárnyasokat vettek, a pénzt inkább a határidős devizatőzsdén forgatták meg.  A mezőgazdasági vállalat vezetőinek figyelmét tehát ebben az időben a forint–euró árfolyam változásai kötötték le a leginkább. A kísérletezés nem vált be, hiszen a Wallis jelentős veszteséget realizált a tranzakcióin 2003. január 31. és 2003. december 31. között.

Volt például egy olyan, ötmillió euróra 2003. január 17-én történt kötés is, amelyet december 19-én több mint 67 millió forintos veszteséggel zártak le. Figyelemre méltó körülmény az is, hogy a baromfivállalatba beolvadt, fentebb említett, nem túl jelentős projektcégekhez a világ öt legnagyobb könyvvizsgáló cégéből kettőt is szerződtettek. Az üzletrészek felvásárlásától egészen addig, amíg a beolvadás cégjogi folyamata meg nem kezdődött, az Ernst & Young Kft. vállalta el a cégek könyvvizsgálatát.

Az átalakulás kezdetét követően pedig az auditot az a Deloitte & Touche Kft. vette át, amelynek vezetője az az Oszkó Péter volt, aki Bajnai kormányában a pénzügyminiszteri posztot kapta meg. 

Zsíros állami megrendelések

Később Bajnai ennél is nagyobb offshore bizniszbe vágott, s az úgynevezett Dataplex-ügy körül Kóka János, az első Gyurcsány-kormány SZDSZ-es gazdasági minisztere is feltűnt.

Kóka JánosFotó: Szabó Gábor - Origo

A Wallis Rt. egyik leányvállalata az első Gyurcsány-kormány idején, 2005 nyarán 2,5 milliárd forintért vásárolta meg a szerverhotelt működtető Dataplexet, majd továbbadta három ciprusi offshore társaságnak, amelyek közül a Fleminghouse Investments Ltd.-ben Bajnainak is volt érdekeltsége, a Corbeil Holdings Ltd.-ben pedig Kóka sógorának, Lepp Gyulának.  Az új tulajdonosok nem sokkal az akvizíció után több mint kétszer akkora összegért, 5,1 milliárd forintért értékesítették a szerverhotelt a Magyar Telekomnak.

Az, hogy ilyen busás haszonnal adhattak túl a szerverhotelen, részben annak köszönhető, hogy Kóka János elősegítette több megrendelés létrejöttét a gazdasági tárca felügyelete alatt működő állami cégek felől, ezzel pedig hozzájárult a Dataplex forgalmi értékének jelentős növekedéséhez. Kóka közbenjárására a MÁV Informatika Kft. és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) kezdett érdeklődni, de bejelentkezett az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta is a korábbi tulajdonosok alatt csak vegetáló cég szolgáltatásai iránt.

Hűtlen kezelés gyanúja

A Dataplex kistafírozása miatt 2007-ben vizsgálódni kezdett a Nemzeti Nyomozó Iroda, hűtlen kezelés gyanújával, később, 2010-ben pedig a Vám- és Pénzügyőrség adócsalás gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A 2010-es kormányváltást követően a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is feljelentést tett a Dataplex-szerződések miatt, szerintük ugyanis a céggel kirívóan előnytelen szerződéseket kötöttek a fentebb említett állami cégek, milliárdos károkat okozva ezzel az államnak.

A Kehi vizsgálata szerint a Dataplex állami felhizlalása már 2004-ben megkezdődött, amikor is Kóka János arra kérte az államvasutak vezérigazgatóját, hogy a MÁV Informatika Kft. ügyvezetőjévé Hercegh Tamást nevezzék ki. A MÁV Informatika még azon a napon szerződést kötött a Dataplexszel, amikor Bajnaiék megvásárolták a céget, ám a 101 millió forintos szerződés kapcsán sohasem vették igénybe a szerverhotel szolgáltatásait.

A Fővárosi Főügyészség 2014-ben éppen emiatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat a MÁV Informatika Kft. volt vezérigazgatója ellen. 

Ciprusi cég

A Kehi feljelentése kitért a 2006 és 2010 között a Magyar Posta Zrt.-vel kötött szerződésre is, amely szerint 1,3 milliárd forint bérleti díjat fizettek a Dataplexnek, annak ellenére, hogy a Posta a szerverhotelben a bérelt ötszáz négyzetméternek csak a 34 százalékát tudta kihasználni.

Forrás: Magyar Nemzet

A nyomozás nem állapított meg bűncselekményt. Ami az adócsalással kapcsolatos eljárást illeti, Vadász Iván, az Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke az ügy kirobbanása idején azt nyilatkozta, egy ciprusi cégnek nem kellett adót fizetnie egy társaság tulajdonrészének megvásárlása, majd eladása után. Magyarországon akkor egy ilyen tranzakció után tizenhat százalék társasági adót, illetve a cégtulajdonosoknak további harmincöt százalékos osztalékadót kellett volna fizetniük. Egyedül Hercegh ellen emeltek vádat,  ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megvizsgálta a Mavir és a Magyar Posta szerződéseit is. Ezek a nyomozások azonban vádemelés nélkül fejeződtek be, miután az összegyűjtött bizonyítékok alapján senkit sem lehetett bűncselekmény elkövetésével gyanúsítani, a két politikust sem.