Orbán Viktor rendkívül kritikus jogállamisági javaslatot ismertetett a brüsszeli EU-csúcson, amely az uniós Tanácsban egyhangúsághoz kötné a normák sérülése miatt esedékes pénzügyi szankciókat. A miniszterelnök szombat délután ismét kétoldalú megbeszélést folytatott Charles Michellel - írja a Magyar Nemzet.

Kétoldalú és országcsoportokon belüli tárgyalásokkal folytatódott szombat délután az állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nemrég Orbán Viktor miniszterelnökkel is egyeztetett – erről Michel szóvivője posztolt a Twitteren.

A tanácsi elnök szombaton kompromisszumos javaslattal is előállt, hogy megnyerje a takarékos országokat, főként Hollandiát. Ebben ötvenmilliárd euróval csökkentette a 750 milliárd eurós helyreállítási alapon belüli, vissza nem térítendő támogatások összegét, illetve növelte a nettó befizetőknek juttatott visszatérítéseket. Szintén holland kívánságra megjelent a javaslatban egy olyan vészfék-mechanizmus is, amely lehetővé tenné, hogy a közös hitelfelvételre való tekintettel akár egyetlen állam is a kifizetések felhasználási módját, a nemzeti reformprogramok felülvizsgálatát kezdeményezze.

A legújabb tervezetben a Magyarország által ellenzett jogállamisági feltételrendszer is szerepel: eszerint az Európai Bizottság megfelelő és arányos lépéseket tehet a kifizetések terén, amennyiben az uniós alapelvek sérülését tapasztalja. A bizottság indítványát később a tagállamokat tömörítő uniós Tanács hagyná jóvá minősített többséggel. Utóbbi a 27 tagállamból tizenötöt, illetve az unió teljes népességének legalább 65%‑át jelenti.

Időközben az Orbán Viktor által a csúcstalálkozón előterjesztett, a jogállamisági feltételekre vonatkozó magyar javaslat is ismertté vált – ez a várakozásoknak megfelelően rendkívül kritikus a magyar álláspont szerint átpolitizált mechanizmussal szemben. 

Hazánk többek között azt javasolja, hogy az uniós Tanácsban konszenzus legyen a pénzügyi szankciók feltétele, tehát gyakorlatilag egyetlen állam is megvétózhassa, ha a pénzeket a bizottság a jogállamiságra hivatkozva akarja befagyasztani. 

Egy másik magyar feltétel ellehetetlenítené, hogy az uniós bizottság éves – első alkalommal az őszre esedékes – jogállamisági jelentése viszonyítási pont legyen az EU pénzügyi érdekeinek védelmekor. Magyarország az uniós Tanácsban korábban is ellenezte a jelentéseket, mondván: a jogállamiságról kormányközi alapon kell tárgyalni. Egyelőre nem tudni, hogy a kérdésben merre billen a mérleg: a csomag (a 2021–27-re szóló, több mint ezermilliárd eurós büdzsé, illetve a vírusválság nyomán létrehozott 750 milliárd eurós helyreállítási alap) ugyanis konszenzust igényel. Ugyanez vonatkozik a kifizetésekhez csatolt garanciákra.

Diplomáciai források szerint bár Michel javaslatát sok tagállam nevezte jó tárgyalási alapnak, a találkozó második napján is messze van a megegyezés lehetősége.