Orbán Viktor véget vetett az EU-s forrásokkal való politikai zsarolásnak

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője és Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes ismertetik a pénteken kezdődött EU-csúcsról készített elemzésüket.

Az Alapjogokért Központ elemzői szerdai sajtótájékoztatójukon az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteken kezdődött, a többéves pénzügyi keretről és a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelni hivatott európai helyreállítási tervről szóló maratoni tárgyalássorozatát értékelték magyar szempontból.

Az Alapjogokért Központ elemzői megállapították a sajtótájékoztatón, hogy a Magyarország és Lengyelország által kiharcolt eredmények nemcsak pénzügyi, de politikai szempontból is jelentősek. A két ország ugyanis elhárította, hogy teret engedjenek olyan, újabb politikai zsarolásnak, amelyeknek a migrációs válság kezdete óta tanúi lehettünk.

Magyarország a tárgyalások során végig következetesen képviselte álláspontját, mely szerint az azonos fejlettségű országoknak azonos mennyiségű forrás kell,

hogy járjon, mindeközben pedig végig szolidáris maradt a járvány által leginkább sújtott déli országokkal szemben.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője és Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes ismertetik a pénteken kezdődött EU-csúcsról készített elemzésüket Forrás: Alapjogokért Központ

Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese szerint

miniszterelnöki sikerről beszélhetünk,

hiszen a megállapodás eredményeként mind a helyreállítási alap, mind a kohéziós források esetében nőtt a magyar részesedés, az eredeti tervekhez képest összesen 3 milliárd euróval. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy

kikerült a szövegből a pénzügyi és politikai feltételek összekapcsolása, sőt a források kizárólag gazdaságfejlesztésre használhatók fel,

vagyis megszerzésükért nem lehet politikai követeléseket támasztani a tagállamokkal szemben.

Továbbá a projektvezető-helyettes kiemelte Angela Merkel nyilatkozatát, mely szerint

a német kancellár törekedni fog arra, hogy még idén lezáruljon a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által erőltetett hetes cikk szerinti eljárás.

Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese Forrás: Alapjogokért Központ

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője kiemelte a visegrádi országok, azon belül is a magyar-lengyel együttműködés fontosságát. Szerinte optimizmusra ad okot, hogy

a hosszú tárgyalások alatt sem bomlott meg a V4-ek között az egység.

Kettős mércének nevezte, hogy a holland miniszterelnök, Mark Rutte, aki - a személyeskedést sem kerülve támadta Magyarországot -

a migrációs válság alatt előszeretettel hangoztatta az európai szolidaritás fontosságát, ezúttal az uniós érdekekkel teljesen ellentétes pozíciót foglalt el

– vagyis, hogy Hollandia minél kevesebbet fizessen a közös kasszába.

Kovács Attila végül hozzátette, ő abban bízik, hogy ezek után 2021-től mindenki tiszta lappal indul, amire azért van szükség, mert a politikai indíttatású jogállamisági eljárással való folyamatos fenyegetőzés az utóbbi években a tagállamok egymás közötti viszonyát is elmérgesítette.