Ősszel új támadássorozat indulhat Magyarország ellen

Brüsszel, 2020. július 20. A máskor újságírók asztalaival zsúfolt sajtóátrium az Európai Unió kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozójának negyedik napján, 2020. július 20-án. A tagállamok vezetői az unió következő hétéves költségvetéséről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról tanácskoznak. MTI/AP/AFP pool/John Thys
Vágólapra másolva!
Ahogy megírtuk, Orbán Viktor hatalmas győzelmet aratott Brüsszelben, az uniós csúcson, a miniszterelnök a tárgyalásokon keresztül vitte, amire korábban az Országgyűlés mandátumot adott neki. Az Európai Tanács a rá nehezedő nyomás ellenére is a magyar és lengyel álláspontot vette át a jogállamiság kérdésében, ez hatalmas siker – mondta a Magyar Nemzetnek Varga Judit, az uniós csúcsértekezlettel kapcsolatban azt nyomatékosítva: a Brüsszelben elfogadott következtetések nem tartalmaznak jogállamisági feltételrendszert. Az igazságügyi miniszter arra számít, hogy ősszel egy minden eddiginél gátlástalanabb támadássorozat indul.
Vágólapra másolva!

Az Európai Tanács által elfogadott következtetések nem tartalmaznak jogállamisági feltételrendszert. Az állam- és kormányfők megerősítették, hogy fontos az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása, de a két terület nem kapcsolható össze. Ez a megközelítés megegyezik a magyar kormány eddig is képviselt álláspontjával, mondta a lapnak Varga Judit.

Egy új, általános költségvetési kondicionalitás kialakításáról született döntés, ami az EU költségvetésének és pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálja. Az Országgyűlés mandátuma úgy szólt, hogy a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság" címszó alatt – elfogadhatatlan.

Orbán Viktor miniszterelnök ezt a mandátumot maradéktalanul érvényesítette: az új költségvetési kondicionalitás leírásában a „jogállamiság" kifejezés nem is szerepel, emelte ki az igazságügyi miniszter.

Orbán Viktor kormányfő brüsszeli újságíróknak nyilatkozik az Európai Unió csúcstalálkozójának harmadik napján - a miniszterelnök nagy győzelmet aratott az EU-csúcson, megvédte Magyarországot és a magyar érdekeket Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Hatalmas sikert ért el Magyarország Varga Judit szerint, több szempontból is. Egyrészt az Európai Tanács számos tagállam, az Európai Parlament és a Bizottság, valamint a nemzetközi álcivil hálózatok óriási nyomása dacára hozott olyan döntést, ami

gyakorlatilag a magyar és lengyel álláspont átvételét jelenti.

Másrészt sikerült a legnagyobb nemzetközi nyilvánosság előtt megálljt parancsolni a két nemzet becsületét és méltóságát ért folyamatos és nemtelen támadásoknak, mondta a miniszter az interjúban.

Mindez nem sikerülhetett volna a példás magyar–lengyel összefogás és a V4 mintaszerű együttműködése nélkül, amely szilárd alapokon nyugszik, és biztos hátteret nyújt ahhoz, hogy bizakodva vehessük fel a küzdelmet bármilyen politikai ellenféllel szemben, mondta a miniszter a lapnak.

Varga Judit igazságügyi miniszter (korábbi felvétel) Fotó: Csudai Sándor - Origo

Arra, hogy belenyugszik-e a megállapodásba a baloldal az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben, valamint hogy a magyar baloldal EP-képviselői megpróbálják-e majd megtámadni az alkut, Varga Judit azt mondta, az említett szereplők

Kizártnak tartja, hogy egy csatavesztés után feladnák a küzdelmet. Arra számít az igazságügyi miniszter, hogy

ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét. Ebben a magyar baloldali EP-képviselők oroszlánrészt fognak vállalni Varga Judit szerint, hiszen eddig sem a magyar érdekeket képviselték Brüsszelben, hanem Brüsszel érdekeit Magyarországon.

Varga szerint megpróbálnak majd úgy tenni, mintha az Európai Tanács következtetései meg sem születtek volna, és folytatni fogják a jogállamisági mechanizmusok kiépítését és működtetését, elmondják majd, hogy ami le van írva a konklúziókban, az valójában nem is azt jelenti, hanem valami teljesen mást. A magyar kormány viszont tudja, hogy a küzdelem java még hátravan,

Arról, hogy Angela Merkel kancellár megígérte Orbán Viktornak, hogy a német EU-elnökség lezárja a hetes cikkely szerinti eljárást, Varga Judit azt mondta, Magyarország ebben a teljesen alaptalan és politikailag motivált eljárásban végig nyílt lapokkal játszott: minden felvetést és kérdést megválaszoltunk, tételesen cáfoltuk a vádakat.

Az eljárás már régen lezárható lett volna, ha nem mérnének bennünket kettős mércével, és már eddig is nagyon sokat ártott a tagállamok közötti bizalomnak. Nem az egységet, hanem a megosztottságot erősítette az unióban. Ideje lezárni ezt a szerencsétlen fejezetet az európai integráció történetében, és az előttünk álló feladatokra koncentrálni a miniszter szerint.

A máskor újságírók asztalaival zsúfolt sajtóátrium az Európai Unió kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozójának negyedik napján, 2020. július 20-án (illusztráció) Forrás: MTI/AP/AFP pool/John Thys

Az, hogy az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéséről a brüsszeli alku már nem tesz kifejezetten említést, nagyon fontos elem, emeli ki Varga Judit. Az Európa-ügyi miniszterek hasonló tavalyi állásfoglalása után most az állam- és kormányfők sem gondolták úgy, hogy ki kellene állniuk a bizottság éves jogállamisági jelentése mellett.

Ez megint csak a magyar álláspont érvényesülését jelenti: nincsen szükség külső közvetítőre ahhoz, hogy a tagállamok alkotmányos párbeszédet folytassanak egymással.

Nincs szükség arra, hogy egy külső szereplő vizsgálja vagy minősítse a jogállamiság helyzetét a tagállamokban. A küzdelem persze itt sem ért véget, teszi hozzá a miniszter: a bizottság a jelentést így is el fogja készíteni, és ebben politikai megfontolásokból minden bizonnyal éppen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben lesz a leginkább kritikus.

- zárta az interjút Varga Judit igazságügyi miniszter.