Belharcok, képmutatás, az idősek lekezelése: a Momentum valódi arca

2020.07.24. 14:25

Az elmúlt időszakban egyre nagyobb botrányok övezik a Momentum politikusait: Göd polgármesterét felfüggesztette a képviselő-testület, a párt kispesti képviselőjét becsületsértés miatt feljelentették és rabosították, egy fiatal momentumos pedig az idősek szavazási elszántságát kritizálta. Tekintettel arra, hogy napok óta a Momentum politikai tevékenységétől zajos a hazai közélet, érdemes közelebbről megvizsgálni a párt politikusainak cselekedeteit és a mögötte meghúzódó motivációkat.

Az ellenzéki pártok szokásos belharcaihoz képest is látványos konfliktus jellemzi Göd politikai vezetését:  Balogh Csaba, a város momentumos polgármesterének felfüggesztésére azért került sor, mivel koalíciós társai szerint felrúgta az ellenzéki megállapodást.  A balliberális városvezetők azonban egymásra mutogatnak: korábban Balogh akarta felfüggeszteni LMP-s és DK-s alpolgármesterét, mert szerinte ők nem a város érdekeit képviselték.

E belharcok – egyebek mellett – arra vezethetők vissza, hogy Balogh Csaba polgármester a közérdekkel szemben pártérdekeket érvényesít, ugyanis mielőtt összehívta a Samsung-gyárral kapcsolatos lakossági gyűlést, az időpontot leegyeztette Fekete-Győr Andrással, a Momentum elnökével, továbbá a gödi közlöny kiadását is elhalasztotta, késleltetve ezzel a helyiek gyors tájékoztatását az egészségügyi veszélyhelyzetben. A városvezető szakmaiatlanságáról árulkodik továbbá, hogy a gödi cégeknek egy cégvezetéstől eltiltott személy ad tanácsokat. Mindemellett Balogh a feleségét nevezte ki a Humánügyi Bizottság élére, amely felveti a – párt kommunikációjában egyébként rendszeresen ostorozott – nepotizmus problémáját.

Jogosan tehető fel a kérdés, hogy a belharcok, a pártérdekek érvényesítése, a szakmai szempontok mellőzése és a közeli hozzátartozók politikai alapú foglalkoztatása hogyan illeszthető össze a Momentum eredeti célkitűzéseivel?

A polgármester intézkedései nyomán ugyanis a professzionális városvezetés helyett ügyetlenkedést, személyeskedést és hatalmi érdekeket láthatunk meghúzódni a háttérben, amely szembemegy mindazzal, amit a Momentum a megalakulásakor meghirdetett. Balogh Csaba az önkormányzati választásokon összebútorozott a „régi baloldallal", majd korrupciógyanús módon pártérdekek mentén kezdett politizálni, ami saját szövetségeseinél is kiverte a biztosítékot. Ennek tükrében kijelenthető, hogy a „gödi modell" a Momentum teljes önfeladását szimbolizálja, amelynek az a fő üzenete, hogy amennyiben olyan politikai erők kerülnek hatalomra, akik a szakszerű városvezetéshez nem értenek, csak és kizárólag a hatalom megszerzésében és megtartásában érdekeltek, akkor hadszíntérré változtatják a települést. 

Mindemellett számos más kellemetlen ügybe is belekeveredtek a Momentum politikusai. Egyik kispesti önkormányzati képviselőjük látszólag kemény harcot vív a korrupt szocialista politikusokkal szemben – becsületsértés miatt nemrég rabosították is –, azonban a momentumos politikus tavaly megszavazta a korrupciós ügyekben érintett volt szocialista Lackner Csaba kinevezését a Szociális és Lakásügyi Bizottság alelnökének, amely hitelteleníti elszántságát a korrupció üldözésére vonatkozóan. Ezenfelül képmutatásra utal a Momentum részéről, hogy 2019 őszén nem hátráltak ki Gajda Péter összbaloldali jelölt mögül, miután Lackner Csaba az önkormányzati politizálásból való kétes meggazdagodásról beszélt nyilvánosságra került videófelvételeken.  Úgy tűnik, a párt számára korábban fontosabb volt a szövetkezés a hatalomra kerülés érdekében, mint a korrupció üldözése, melynek fényében nehezen értelmezhető jelenlegi hozzáállásuk a kispesti szocialistákhoz.

Figyelemre méltó Kádár Barnabásnak, a Momentum alapítójának az idősek politikai aktivitásáról a közelmúltban megosztott véleménye is: a jövőkutató szerint célravezető lehet, ha az idősek távol maradnak a választásoktól. Érdekelvű politizálásra utal, hogy ahelyett, hogy a Momentum megpróbálná meggyőzni az idősebb választókat a politikájuk – általuk feltételezett – helyességéről, inkább más utat választanak: azt szeretnék, ha minél kevesebb idős szólna bele a közélet alakításába. Felmerül a kérdés, hogy egy magát demokratikus, európai erőnek tituláló párt prominense hogyan buzdíthat bármilyen választói csoportot a voksolástól való távolmaradásra? A választók megosztása nem segíti a politikai árkok betemetését és a szerintük meglévő „gyűlölködés" felszámolását.  A Momentum emblematikus politikusa tulajdonképpen egy komplett választói csoportot bélyegzett meg és buzdított passzivitásra pusztán azért, mert az idősek körében népszerűtlenek, így a Momentum politikai érdekein kívül esik, hogy e korosztályba tartozók közül minél többen vegyenek részt a választásokon. 

Összességében megállapítható, hogy a Momentum egyre jelentősebb hitelességi problémákkal küzd: a szépen megfogalmazott, jól csengő elvek csupán addig fontosak számukra, amíg betartásuk az ő politikai érdekeiket szolgálja. Ellenkező esetben felrúgják az együttműködést, elnézőek a korrupcióval szemben és az egyes társadalmi csoportok közötti feszültség szításától sem riadnak vissza. A Momentum politikai tevékenységét azonban végső soron a választók fogják értékelni, és amennyiben a párt nem rendezi botrányos ügyeit, feltehetően népszerűségvesztést kell majd elkönyvelnie.

Szerző: Konstanczer Tamás, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője