Jelentősen gyorsabb lehet a közlekedés Budapest és az elővárosok között a nagyszabású 5-ös metró projekt megvalósulásával – közölte a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) igazgatója. A következő évek legnagyobb budapesti beruházása a főváros kötöttpályás közlekedését gondolja újra, egyebek mellett a HÉV és a metróvonalak összekötésével. Budapest értékes vasúthálózatát is utasbarátabbá teszi a kormány, ezzel évszázados adósságot teljesítve. Vitézy Dávid azt is hangsúlyozta: amennyiben megfeneklik a 3-as metró felújítása, amelynek a menedzselése a Karácsony Gergely vezette főváros feladata, akkor közel 200 milliárdos kár érheti az országot.
Vitézy Dávid kijelentette, hogy a budai fonódó villamoshálózat továbbépítésének előkészítése kormányzati forrásból történik, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa döntései szerint, hasonlóan a Galvani hídon tervezett villamoshoz, illetve a Városliget autómentesítéséhez.
A budai fonódó villamoshálózat létrehozását az elmúlt évtized egyik budapesti sikerprojektjének minősítette, amely nagyobb utasszám-növekedést hozott, mint amit várták. A céljuk ennek folytatása dél felé, bekapcsolva a BME és az ELTE egyetemi tömbjeit, az Infoparkot, az új Kopaszi-gát menti lakó- és irodaterületeket. Mivel a terveket a Déli körvasúthoz is illeszteni kell, ezt a feladatot is a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) tervezi meg.
A következő európai uniós költségvetési ciklus legnagyobb fejlesztési beruházása az elővárosi vasutat a metróhálózattal összekötő 5-ös metró projekt, amelynek a tervezési tenderét már megindították – közölte Vitézy.
A következő lépés a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV járműparkjának cseréje lesz. A HÉV-ek mellett a Déli körvasút fejlesztése is folyamatban van, ennek az első eleme a Déli összekötő vasúti híd korszerűsítése, a meglévő két vágány mellé épül egy harmadik. A kivitelezés zajlik, az első új hídszerkezetet októberben emeli be a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Vitézy elmondása alapján a kötöttpályás fejlesztések mögött húzódó koncepció elsődleges cél, hogy megkönnyítse az agglomerációban élő lakosok bejutását Budapestre. A legnagyobb potenciál pedig a vasúthálózatban van, hiszen 15 vasútvonal jön be Budapest belső zónájába, ebből 11 hagyományos MÁV-pálya, négy pedig HÉV-vonal. Hozzáfűzte: már az első világháború előtt leírták a MÁV szakemberei, hogy jobban be kellene kapcsolni a vasutat az elővárosi és a Budapesten belüli közlekedésbe. A BFK létrejötte óta egy erről szóló stratégián dolgoznak, amelynek célja, hogy megháromszorozzák a vasúton utazók számát Budapesten, és megduplázzák az agglomerációból a főváros felé szinten vasúton közlekedők számát, Vitézy véleménye alapján, ilyen szemléletű és ilyen alapos fejlesztési terv a központi régió vasúthálózatára az elmúlt fél évszázadban nem készült.
A körvasúttal kapcsolatosan részletezte, hogy a beruházással a Kelenföldre érkező elővárosi vonatok egy új megállót kapnak Nádorkertnél, ahonnan könnyen elérhető a déli egyetemváros, az Infopark, valamint a közelben lévő Kopaszi-gátnál épülő BudaPart-fejlesztés és az új Mol-székház is. A hídon áthaladva a vonatok pedig a Közvágóhídnál is megállnak majd, ahol a HÉV-ek továbbfejlesztésével létrejövő 5-ös metróra lehet átszállni. Emellett a Népliget hátsó sarkában is lesz új megálló, és a 3-as metró Ecseri úti állomásához is tud csatlakozni a vasút. A Székesfehérvár, Tatabánya felől jövő vonatok becsatornázzák Érdet, Százhalombattát, Budaörsöt, Bicskét és a teljes Budafok-Nagytétényt. A körvasút ezáltal végre teljes értékűen becsatornázódhat a városi közlekedésbe, 10-15 percenként járhatnak itt a vonatok. A vasút környezetét és a zöld felületeket teljes értékű parkként kívánják helyreállítani, új gyalogos- és kerékpáros-kapcsolatokat teremtve a Dunától a Bartók Béla útig a vasút mentén - hívta fel a figyelmet a fejlesztési tervek előnyeire.
A MÁV járműjavító helyére tervezett Közlekedési Múzeummal kapcsolatosan Vitézy közölte, hogy nemcsak egy világszínvonalú múzeumról van szó, hanem a magyar vasúttörténet jelentős csarnokainak a megmentéséről, rozsdaövezeti rehabilitációról, az intézménynek a Népligettel mint zöld parkkal történő kapcsolásáról, és nem mellesleg a térség felélesztését szolgáló új vasúti megálló létesítéséről. A teljes józsefvárosi–kőbányai kihalt rozsdaövezet megmentésének koronaékszere lesz a múzeum, amely hét hektáron a világ egyik legvonzóbb és korszerűbb ilyen intézménye lehet, amely a magyar közlekedéstörténet mellett a jövő közlekedési kihívásairól is szól majd. A lefolytatott nemzetközi tervpályázaton a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda nyert, a magyar partnerük pedig a Noll Tamás alapította Teampanon építésziroda, amely jelentős hozzáadott értékkel járul hozzá a projekthez. Várhatóan 2022-re minden terv elkészül, és ezt követően hozzávetőlegesen még 3 évet vesz igénybe a kivitelezés.
A fejpályaudvarokkal Vitéz felhívta rá a figyelmet, hogy azok nem képesek elég vonatot fogadni, miközben egyre nagyobb az igény arra, hogy az elővárosokból a német vagy osztrák S-Bahn-rendszerekhez hasonlóan sűrűn, megbízhatóan, késések nélkül jöjjenek be a szerelvények. Arra van szükség, hogy metrószerű üzemben a vonatok áthaladjanak a városon, és ne zsákutcákat hozzanak létre. Ezeknek a beruházásoknak köszönhetően a menetidő is jelentősen lerövidülhet.
A Karácsony vezette főváros feladata a Lánchíd és a 3-as metró felújítása
Vitézy Dávid a Lánchíd és a 3-as metró felújítását az egész Magyarország elemi érdekének nevezte, hangsúlyozta, hogy ezek a beruházások minél hamarabb meg kell valósuljanak, hiszen például a metró esetében több tízmilliárd forint uniós támogatást is veszíthet az ország.
(Karácsonyék továbbra sem írták ki a Lánchíd felújításáról szóló közbeszerzési eljárást.)
Az egyik fő probléma a 3-as metróval van, ahol a kivitelező osztrák cég 18 milliárd forintnyi többletköltséget követel. Ezzel kapcsolatban a BFK igazgatója elmondta, hogy a projektek menedzselése a főváros feladata, amit ők nem vállalhatnak át.
A kormány azzal igyekezett megkönnyíteni a beruházás megvalósítását, hogy minden lehetséges kiemelt státust megadott a projektnek. A kivitelező vállalat extra pénzigényével kapcsolatban fontos, hogy a főváros határozottan lépjen fel a Swietelsky Vasúttechnikai Kft.-vel szemben, és ne engedjenek a jócskán túlzott többletkövetelésnek. Vitézy szerint Tüttő Kata főpolgármester-helyettes ebben a témával egyetért vele.
Fontosnak nevezte, hogy ne engedjenek az osztrák multi követelésének, mert a 4-es metró felújításával kapcsolatban már vannak ilyen jellegű rossz tapasztalatok. Vitézy úgy fogalmazott: Alig győztük ezeket a szerződéseket újratárgyalni és a különböző kivitelezői követeléseket letörni 2010 után, amikor átvettük a beruházást a Demszky-féle városvezetéstől. A most szóban forgó megrendelő és kivitelező közötti vita nem végződhet úgy, hogy a 3-as metró beruházás és végső soron az ország közel 200 milliárdnyi uniós pénzt elveszít. A projekt menedzselése egyértelműen a Karácsony Gergely vezette főváros feladata.
CAF villamosok kezelésében sem áll a helyzet magaslatán Karácsony, ezeket a főváros csak jövőre tervezi pályára állítani.
Ebben a projektben a fővárosnak egy százalék önrészt kellett vállalnia, az uniós támogatás és a kormányzati támogatás együttesen 99 százalék.
Vitézy Dávid érthetetlennek minősítette, ami az új villamosok körül zajlik. Hozzátette: 47 ilyen járművet rendelt a BKK még 2014-ben, amelyek azután gond nélkül forgalomba is álltak. A 2016-ban, még Tarlós István hivatali ideje alatt megrendelt további 26 villamosból már 10 érkezett meg tavaly nyár óta folyamatosan, a többi pedig még gyártás alatt van, ám azok is itt lehetnének már, ha hajlandó lenne átvenni azokat a BKK. Olyan részletekbe kötött bele a vállalat, amelyek a forgalomban lévő villamosokon is hasonló kialakításúak, ám ezek a klimatizált, alacsony padlós szerelvények mindenki megelégedésének megfelelően működnek. A BFK vezetője nem pontosan érti mi a BKK hezitálásának az oka, szerinte szerencsétlenkedés vagy belső hatalmi harcok lehetnek a háttérben. Jelenleg 15 milliárd forint értékben porosodnak az új villamosok a kocsiszínekben, amit Vitézy megengedhetetlennek nevezett. Ők minden segítséget felajánlottak, de máig nem tiszta még az sem, mi a BKK pontos problémája, és mikorra tervezik forgalomba állítani a villamosokat.
Vitézy Dávid kihangsúlyozta, hogy minél hamarabb el kellene látni légkondicionálókkal a 3-as metró szerelvényeit, ám eddig még az utólagos klimatizálásra a tender sem jelent meg, így leghamarabb a következő szezonban lehet hűvösebb a 3-as vonal szerelvényeiben. Bécsben egyébként a közelmúltban klimatizáltak utólag metrószerelvényeket jutányosnak tűnő áron; tehát a Karácsony vezette fővárosnak is kellene lépni az ügyben. Egyébként a jelenlegi főpolgármester már évek óta ezzel a témával kampányol, de a megvalósítás folyamatosan csúszik. Vitézy külön kiemelte, hogy az új HÉV-vonatoknál a klimatizálás kötelező előírás lesz a tenderben.
A baloldali városvezetés által - a lakosság ellenszenvének ellenére - a Nagykörútra festett kerékpársávokról a következőket mondta: önmagában a sárga festék azonban nem oldja meg Budapest dugóit, hisz a budapesti utakon hétköznap közlekedő autók egyharmada az agglomerációból érkezik; versenyképes tömegközlekedési alternatíva kell, hogy eleve kevesebben is jöjjenek autóval Budapestre. Ezen is dolgoznak ők a BFK-ban, a HÉV-ek és a vasút fejlesztésével, és az agglomerációban többek közt épp a vasútállomások kerékpáros-elérhetőségének javításával. Vitézy szerint ki kell értékelni a járvány első hulláma után bevezetett forgalomtechnikai lépések hatásait, de van, ami már most is látszik: a kerékpársáv nyomán a körúton áthangolt lámpák a villamosnak is a kárára válnak, hisz idén nyáron kikapcsolták a sikeresen működő, villamosbarát lámpaprogramot. Ezzel ő mélyen nem ért egyet, a 4-6-os villamos sokszorosan több utast visz, mint amennyien együtt véve autóznak és kerékpároznak a körúton, így a feltétlen prioritás a tömegközlekedésé kell legyen.
A Vitézy Dáviddal készült interjú teljes terjedelmében itt olvasható el.