Tizenegy nappal a határidő vége előtt már egyértelműen látszik: a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció az egyik legsikeresebb lesz mind közül. Ha időarányosan nézzük a visszaküldött kérdőívekről készült adatokat, akkor az látszik, hogy könnyen csúcsdöntésre kerülhet sor. A koronavírus-járvány jól láthatóan megmozgatta az összefogás erejében bízó magyarokat, akik tömegével küldik vissza a kérdőíveket. Ebből pedig az is következik, hogy a radikális baloldal - adatvédelmi szempontból is botrányos - ellenakciója totális kudarcba fulladt. A kormány továbbra is azt kéri a magyaroktól: aki teheti, segítse véleményével a járvány elleni harcot. 

A kormány kilencedik alkalommal fordult a magyarokhoz. A világjárvány felbukkanásával szerte a világon új helyzet állt elő. A magyar kormány világviszonylatban is a legjobbak között van a válság kezelésében, amit jól mutat a halottak és a fertőzöttek alacsony száma, valamint a példátlanul sikeres gazdaságélénkítő program bevezetése.  

Vakcina híján azonban nincs vége a küzdelemnek, így felmerül a kérdés: hogyan tovább? A kormány éppen ezért az elmúlt hónapok tapasztalatait levonva a magyarokkal közösen határozná meg a továbbiakat. A gesztus szemmel láthatóan elérte a célját: időarányosan nézve a nemzeti konzultáció bevezetése óta a magyar polgárok soha nem látott számban mondták el véleményüket.

Tömeges konzultáció 

A legfrissebb adatok szerint a visszaküldött ívek száma megközelítette a másfél milliót, erről Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt a Magyar Hírlapnak adott keddi interjújában. Ez már csak azért is óriási eredmény, mert a kérdőívek kipostázása június 15-én kezdődött meg, azonban az országban voltak olyan helyek, ahová csak egy hónappal később érkeztek meg a kormány kérdései. 

Ez azért is lényeges, mert a nemzeti konzultációt többnyire hagyományos formában töltik ki a magyarok, így ez növeli a másfél milliós szám értékét. Igaz, egyre elterjedtebb az online forma is: Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a múlt heti Kormányinfón arról számolt be, hogy nagyságrendileg 300 ezren válaszoltak így a feltett kérdésekre. Elnézve a korábbi nemzeti konzultációk statisztikáit, az látszik, hogy 

a mostani lehet minden idők legsikeresebbje. 

A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló kérdésekre már most többen válaszoltak, mint az eddigi konzultációk túlnyomó többségére, amik szintén nagyon népszerűek voltak. Ahogy az a lenti táblázatban is látszik: bár a mostani konzultáció végéig tizenegy nap még hátra van, már most a harmadik helyen áll a "népszerűségi versenyben". A lista második helyén álló "Állítsuk meg Brüsszelt!" elnevezésű kérdőívet összesen 1.680.933.en küldték vissza, így most ehhez már nagyon közel vagyunk. 

Az abszolút csúcstartó a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció, amit 2.332.755 magyar küldött vissza. Mint ismert, a kormány az országgyűlési választást megelőzően kérte ki a magyarok véleményét az amerikai milliárdos tervéről, és a magyarok egységesen elutasították azt. A részeredményeket figyelembe véve annál is jobban áll a mostani konzultáció. Akkor a beküldési határidő 2017. november 24-e volt, azonban Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára tíz nappal a megadott időpont előtt arról beszélt, hogy 1,1 millióan éltek a véleménynyilvánítási lehetőséggel. Magyarán időarányosan nézve most közel 400 ezerrel többen válaszoltak a kormány kérdéseire, mint az eddigi legsikeresebb konzultáción.

Elnevezés Év Kérdések száma Visszaérkezett ívek száma 
Nyugdíjakról és támogatásról szóló nemzeti konzultáció 2010   200.000
Alaptörvényről szóló nemzeti konzultáció 2011 12 920.000
Szociális konzultáció 2011 10 1.143.308
Gazdasági konzultáció 2012 16 674.176
A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció 2015 12 1.000.254
"Állítsuk meg Brüsszelt!" 2017 6 1.680.933
Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció 2017 7 2.332.755
Családok védelméről szóló nemzeti konzultáció 2018 10 1.382.000
A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció 2020 13 közel 1.500.000 (11 nap van hátra a határidőig)

Arról nem is beszélve, hogy a konzultáció közel 15 éves történetében többször is előfordult, hogy a kormány a nagy érdeklődésre való tekintettel kitolta a határidőt. Így volt ez a Soros-tervvel kapcsolatos kérdőívek esetén is.

A koronavírus és a gazdasági növekedés a téma

A mostani, kilencedik konzultációt mind hagyományos, mind online módon augusztus 15-éig lehet visszaküldeni. Elnevezéséből adódóan legfőbb témája a koronavírus-járvány, és annak gazdasági következményeinek kezelése, az íven összesen tizenhárom, a témába vágó kérdés található.

A koronavírus az európai országok gazdaságaira komoly hatással van, és sok terv létezik ezeknek a kivédésére, Európa jövőbeli gazdasági lépéseire, így a kormány álláspontja szerint ezzel kapcsolatban mindenképpen szükséges az embereket megkérdezni.

A kormány álláspontja szerint a koronavírus-járványról, és annak gazdasági következményeiről szükséges a magyar emberekkel konzultálniFotó: Polyák Attila - Origo

Emellett a koronavírus-járvány következtében sok vállalkozás, vállalat került csődközeli állapotba, ezért a kormány megkérdezte az embereket arról is, hogy miként lehet fellépni az ellenséges felvásárlási szándékokkal szemben. A konzultációban szó van az Európai Bíróság azon határozatáról is, mely szerint jogellenes a tranzitzónákban ideiglenesen feltartóztatni azokat, akik az Európai Unióba igyekeznek.

Megkérdezték a magyarokat arról is, hogy továbbra is fenn kell-e tartani a magyar határ szigorú védelmét és őrizetét, mivel nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió biztonságának megőrzéséről is szó van. 

A kérdések ezen a linken érhetőek el.

Újabb bukásba szaladt bele a baloldal

A téma komolysága és fontossága ellenére a baloldal szervezkedni kezdett a nemzeti konzultáció ellen. Hadházy Ákos és Szél Bernadett független országgyűlési képviselők, valamint a Momentum vezetésével úgy akartak keresztbe tenni, hogy híveiket arra szólították fel, ne a kormánynak, hanem nekik küldjék meg a kérdőíveket. Azóta valamennyi baloldali párt csatlakozott a radikális baloldaliak által meghirdetett akcióhoz, beleértve a Demokratikus Koalíciót (DK), a Jobbikot és az LMP-t is.  

Csakhogy több probléma is van ezzel: Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke többször is aggályát fejezte ki a jogállamiság ellen irányuló akcióval kapcsolatban, arra utalva, hogy illegális adatgyűjtés lehet a háttérben. A NAIH vezetője kifogásolta, hogy Hadházyék a kérdőíveken szereplő adatokat szimpatizánsi adatbázis építésére is fel tudják használni.

A radikális baloldali politikusok felhívására több településen is elkezdték begyűjteni a konzultációs íveket, amire több esetben is jogszabályellenes módon került sor. Egy szolnoki baloldali aktivistáról videó is készült, ahogyan éppen egy postaládából lopja el a konzultációs ívet. De Debrecenben és Mezőtúron is megpróbálták megakadályozni, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket. A baloldal egyébként leginkább azért tart a nemzeti konzultációtól, mert az emberek határozott véleményt tudnak mondani fontos társadalmi kérdésekben, ez pedig minden bizonnyal nem fog megegyezni álláspontjukkal.

A Németh Szilárd által ismertetett másfél milliós számot elnézve a radikalizálódó baloldal ellenakciója totális kudarcba fulladt.