A baloldali pártok a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését erőltetik úgy, hogy közben arról sincs fogalmuk, hogy annak bevezetése mennyibe kerülne az államnak. Erről beszélgetett a Hír Tv Címlap című műsorának első felében Hegedűs Barbara, a Fidelitas alelnöke, Veszprém alpolgármestere és az Origo munkatársa, Kroó Zita. A műsor második felében pedig M. Dobos Marianne az Alapjogokért Központ elemzőjével, Párkányi Eszterrel és a Századvég elemzőjével, Halkó Petrával beszélgetett az isztambuli egyezményről, amiből a lengyelek kilépnének.

Hegedűs Barbara, Veszprém alpolgármestereként leszögezte, városukban nem vezettek be alapjövedelmet, ellenben a veszélyhelyzet idején keresték a lehetőségeket arra, hogy hogyan tudnak segítséget nyújtani azoknak, akik a pandémia miatt nehéz helyzetbe kerültek. Veszprémben krízistámogatást vezettek be a rászorulóknak, gazdaságvédelmi támogatást nyújtottak a vállalkozásoknak, valamint a szociális támogatásokkal segítik a lakosságot - jegyezte meg. Az alpolgármester hangsúlyozta:

nem gondolkodnak abban, hogy bármiféle alapjövedelmet bevezessenek, inkább arra törekednek, hogy mindenkinek munkát biztosítsanak.

A baloldali vezetésű első kerületben viszont bevezették a válságkezelő alapjövedelmet, amelyre 46 millió forintot szántak, és mintegy 400 lakos részesült is ebben a juttatásban. A műsorvezető azonban emlékeztetett, ezek szerint mégsem jár mindenkinek alanyi jogon a támogatásból. Az Origo munkatársa erről úgy vélekedett, hogy

az ingyen pénznek nyilván mindenki örül, de ahhoz, hogy ebből mindenki részesülhessen, sokkal nagyobb büdzsére lenne szükség.

Kroó Zita szerint, ha a baloldali vezetésű I. kerület kifogy a pénzből, az államnál fog kopogtatni, hogy segítsen tovább fizetni a bevezetett alapjövedelmet.

Balról jobbra: Kroó Zita, az Origo mukatársa, Hegedűs Barbara, a Fidelitas alelnöke, Veszprém alpolgármestere, M. Dobos MarianneForrás: Origo

A feltétel nélküli alapjövedelemről Hegedűs Barbarának Margaret Thatcher híres mondása jut eszébe, miszerint:

a szocialistákkal az a baj, hogy mindig kifogynak a más pénzéből.

A Fidelitas alelnökének gondolatához kapcsolódva Kroó Zita emlékeztetett: az alapjövedelem bevezetésével kapcsolatban a leghangosabb párt a Párbeszéd, aminek közgazdásza, Büttl Ferenc maga sem tudja megmondani, hogy mennyibe kerülne az államnak a támogatás bevezetése.

A lengyelek kilépnének az isztambuli egyezményből

A műsor második felének témája az isztambuli egyezmény volt, amiből a lengyelek most szeretnének kilépni. Az Alapjogokért Központ elemzője azonban emlékeztetett, hogy

a lengyelek korábban már ratifikálták az egyezményt, ezért nem olyan egyszerű belőle kihátrálni.

Párkányi Eszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kezdeményezésnek köze van ahhoz a petícióhoz is, amit az Alapjogokért Központ indított még június közepén, többek között egy lengyel intézet bevonásával, annak érdekében, hogy az EU ne ratifikálja az egyezményt. Ezt a petíciót eddig már mintegy 50 ezren írták alá, és a tervek szerint szeptemberig lehet hozzá csatlakozni –fűzte hozzá.
A lengyelek azonban nemcsak az egyezmény kapcsán tettek erős kijelentéseket, hanem az LMBTQ-jogok is olyan témát jelentenek náluk, amiben mind az államfő, mind a kormány felszólalt.

Balról Jobbra: Halkó Petra, a Századvég elemzője, Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője, M. Dobos Marianne műsorvezető.Forrás: Origo

A Századvég elemzője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy:

A legutóbbi választásokon is azt láthattuk, hogy az LMBTQ-jogok erősen a kampány témájává váltak, és Duda volt az, aki kijelentette, hogy az LMBTQ-jogok kvázi rosszabbak, mint a kommunizmus volt.

Halkó Petra szerint ez a kijelentés is erősen tükrözi, hogy milyen állásponton van az ügyben.