Egy erőszakos lengyel LMBTQ-aktivista mellett szerveztek tüntetést a hazai Soros-szervezetek és a radikális baloldal a lengyel nagykövetség elé. Az aktivista, ahogy megírtuk, megtámadott egy konzervatív nézeteit vállaló kamionsofőrt, aki súlyosan megsérült. A budapesti tüntetés megtartása a koronavírus-járvány közben rendkívül veszélyes, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Szerbiában is a radikális baloldal tüntetései és zavargásai után tört ki újra a járvány. Ráadásul a budapesti tüntetés - amelyen nagyjából százan voltak - résztvevőinek többsége nem tartotta be a távolságtartás szabályait, több, mint felük nem viselt maszkot sem. 

Három magyarországi LMBTQ-lobbicsoport, az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride és a Teektura tüntetést szervezett kedden a budapesti Lengyel Nagykövetségnél egy magát „Margot"-nak nevező és„transzgenderként" meghatározó lengyel LMBTQ-aktivista mellett, aki előbb nemzeti és vallási szimbólumokat gyalázott meg, majd megtámadta egy konzervatív szervezet tagját, egy kamionsofőrt, akit súlyosan bántalmazott, majd megrongálta a kamiont is. A kamionsofőr megtámadása miatt letartóztatták Margotot, és eljárást kezdeményeztek ellene. 

Fotó: Koncz Márton - Origo

Önmagában megdöbbentő, hogy egy erőszakos bűncselekményt elkövető ember mellett szerveznek tüntetést magukat jogvédőnek nevező szervezetek - pusztán azért, mert a bűnöző LMBTQ-aktivista -, ráadásul mindezt a koronavírus-járvány közepén tették, figyelmen kívül hagyva minden óvatossági intézkedést. Ezzel nagyon veszélyes helyzetet teremtettek, veszélybe sodorták a tüntetés résztvevőit - és azokat is, akikkel a következő napokban találkoznak majd. 

A tüntetésen résztvevők több, mint fele nem viselt maszkotFotó: Koncz Márton - Origo

A radikális baloldali tüntetések, zavargások miatt ugrott meg a fertőzöttek száma sok országban

Az Egyesült Államokban a George Floyd-ügy miatt kirobbant zavargások után drámai mértékben megnőtt a fertőzöttek száma. Júniusban kiderült, hogy a Nemzeti Gárda tartalékosai is megfertőződtek a washingtonban radikális baloldali zavargások közben. A szövetségi fővárosban az erőszakba torkolló demonstrációkon a Nemzeti Gárda mintegy 1700 tartalékosát mozgósították a rend fenntartására. A  gárdisták ugyan viseltek maszkot, de a tömegben a társadalmi távolságtartás ajánlott előírásait képtelenség volt betartani. Több járványügyi szakértő - köztük Deborah Birx, a Fehér Ház járványügyi munkacsoportjának egyik vezetője - is arra figyelmeztetett korábban, hogy a tömeges tüntetéseken megugorhat a koronavírus-fertőzöttek száma. Ez meg is történt.

Zavargás Georgia állam legnagyobb városában, Atlantában júniusban. Georgiában a zavargások kezdete után megtízszereződött a napi esetek száma.Forrás: AFP/Chandan Khanna

Arról is írtunk, hogy elsősorban azokban az államokban és nagyvárosokban nőtt nagymártékben a fertőzöttek száma, ahol a radikális baloldal a legtöbb megmozdulást szervezte és ahol a legnagyobb zavargások voltak - ezek mindegyikét demokrata párti polgármester vezeti. A témával kapcsolatosan több amerikai tévécsatorna és újság, így a Fox News és a National Review is foglalkozott. A polgármesterek többsége a Fox News-nak tagadta az összefüggést, de ez Washington, Atlanta, Los Angeles, Miami, Seattle, New York és Minneapolis esetében teljesen egyértelmű. A baloldali sajtó természetesen megpróbálta bagatellizálni a helyzete.

Franciaországban és Szerbiában is megismétlődött az amerikai helyzet

Franciaországban és Szerbiában az Egyesült Államokhoz hasonlóan a radikális baloldal által gerjesztett tüntetések és zavargások miatt ugrott meg a fertőzések száma. Szerbiában a Soros pénzelte baloldal annak ürügyén szervezett tüntetéseket, hogy Vucic elnök egy hétvégére elővigyázatosságból óvintézkedéseket akart szervezni. Valójában a választási vereség miatti dühükben vonultak utcára, elszabadítva ezzel a járványt. A demonstrációk után az újonnan fertözöttek száma több százzal nőtt Szerbiában és az alig 7 milliós országban megközelítette a napi 500-at.

Az erőszakos demonstrációk július 17-ig tartottak, az új fertőzöttek száma ezután kilenc nappal tetőzött (a lappangási időnek és a teszt átfutásának éppen ennyi az átlagos ideje), majd azóta, hogy véget értek a demonstrációk, megint csökken.

Radikális baloldali tüntetők Párizsban június 13-án, a Place de la République-on.Forrás: AFP/Anne-Christine Poujoulat

Franciaországban június elejére a napi esetek száma 300 körülire csökkent, ami nagy megkönnyebbülés volt a korábbi 5-7 ezres csúcsok után. Ekkor azonban az amerikai zavargások mintájára a radikális baloldal Franciaországban is erőszakos demonstrációkba kezdett egy négy évvel ezelőtti halálesetet ürügyként használva. Ezután pedig a fertőzöttek száma azonnal emelkedni kezdett, ami június közepén Európában még teljesen szokatlan volt. A sorozatos tüntetések és zavargások után június 26-ára már meghaladta a napi ezret az új esetek száma, azóta pedig már a kétezret is átlépte.

A szerb kormánynál sokkal kevésbé határozott francia kormány azóta sem tudja megállítani a folyamatot.

Németországban július második felében kezdett nőni az új esetek száma. A növekedést augusztus elejére, úgy tűnt, a német hatóságok megállították, napi 500 eset alá ment vissza a napi új regisztráltak száma. Augusztus elején azonban sokezres tüntetést tartottak szélsőségesek Berlinben a járványügyi korlátozás ellen - a rendőrség végül feloszlatta a demonstrációt, mert nem tartották be a járványügyi szabályokat -, a berlini esetek száma pedig ezek után néhány nap alatt megtízszereződött.