Szerdán kilencvenéves lett Soros György bevándorláspárti milliárdos spekuláns, a világ egyik leggazdagabb embere, aki pénzével a mai napig irányítani próbálja a világ országait, benne az Európai Uniót is. Befolyásszerzés, pénz, hatalom - ezek kísérték végig Sorost pályafutása során. Az Origo összefoglalójából kiderül minden, amit a bevándorláspárti milliárdosról tudni érdemes. 

Nemzetközi hálózat egy ideológiáért

A magát az utóbbi években filantrópnak beállítani igyekvő tőzsdespekuláns évtizedek óta egyre erőszakosabban próbálja terjeszteni a nyílt társadalom ideológiáját. Ennek érdekében a leggátlástalanabb módszereket is megengedte magának: ha úgy hozta a helyzet, gond nélkül átlépett mindenféle erkölcsi és emberi határt. Pénzt és energiát nem sajnálva a 70-es, 80-as évektől egy nemzetközi hálózat kialakításán kezdett el dolgozni. 

A hálózatépítés egyetlen célt szolgált: világszerte terjeszteni tudja az ideológiáját, ami - nem mellékesen - a saját meggazdagodását is szolgálta.  

Mára a célkitűzése gyakorlatilag megvalósult: szinte nincs olyan hely a világon, ahol nem lehet valamelyik szervezetével találkozni.

Ezen a térképen jól látszik, hogy Ausztráliától kezdve Afrikán át Mongóliáig megjelentek Soros érdekeltségei, a világ totális átalakításának fenyegető üzenetével.  

Az amerikai milliárdos Európán kívül leginkább az Egyesült Államokra fordítja energiáit. A tengerentúlon összesen 571 szervezetet, ösztöndíjat és együttműködést támogatott 2018-ban. Washingtonban több mint 100 olyan szervezetnek van irodája, amely az általa alapított Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF)  pénzéből gazdálkodhat, de közel 100 szervezettel New York is az élmezőnybe tartozik, megelőzve Baltimore-t és San Franciscót. Az OSF hivatalos oldalán elérhető adatok szerint összesen 64 szervezet részesült 500 ezer dollárnál nagyobb összegben, három szervezet pedig 2,5 millió dollárral lett gazdagabb.

Nemcsak NGO-kat finanszíroz Soros, hiszen az OSF szövetségeket (Fellowship) és ösztöndíjakat (Internship) is kiosztott. Előbbire összesen 4,54 millió dollárt költöttek 2018-ban, utóbbira 68,5 ezer dollár jutott. Mindez megmutatja Soros erejét, és azt, hogy 2020-ra felállt egy nemzetközi, a nyílt társadalom eszméjét gátlástalanul hirdető hálózat, ami komoly veszélyt jelent a nemzetállamokra. 

Magyarországi terjeszkedés

A budapesti születésű Soros György mindig is aktívan próbált beavatkozni Magyarország életébe, amit jól mutat, hogy milyen korán elkezdte itt is kiépíteni hálózatát. 

Az amerikai milliárdos alapítványa ugyanis 1984-ben jelent meg Magyarországon, azóta szervezeteinek száma megsokszorozódott. Mára hatvannál is több, itthon működő alapítványa, szervezete van, ezek behálózzák az egész magyar közéletet.  Soros keze így a sajtón és a politikai elemzőintézeteken keresztül a felsőoktatáson át a pártokig elér.  Ezek a szervezetek szorosan együttműködnek egymással, a kiemelt szereplők között a személyi és intézményi összefonódások többszörösen áttételesek. 

2018-ban a Magyar Idők készített összeállítást Soros György hazai szervezeteiről, és ezek hálózatosodásáról, amit a lap egy részletes ábrával illusztrált. Ezen jól látszik, ezek a társaságok hogyan "kapaszkodnak" egymásba.

Egyre kiterjedtebb Soros György hazai hálózataForrás: Magyar Idők

Közép-Kelet-Európát is próbálja elfoglalni

A 90 éves amerikai üzletembernek nemcsak Magyarország lebegett a szeme előtt, hanem a térség valamennyi országa. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója részletes tanulmányban foglalkozott a Soros-birodalom megszervezésének 1984 és 1994 közé eső első tíz évével, azaz közép-kelet-európai térfoglalásával. Írásában megosztott egy érdekes történetet: 1993 végén Bukarestben Soros azt mondta a "kelet-európai birtokán" tett többhetes körutazására őt elkísérő amerikai riporternek, hogy 

nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett. A terepszemlét Prágában kezdte, utána Szarajevó következett, ahonnét Horvátországba utazott, hogy pár nappal később Budapesten landoljon. Ezt követően végigjárták a délkelet-európai országokat, melynek állomáshelyei a következők voltak: Temesvár, Bukarest, Kisinyov (Chișinau), Szófia, Tirana. Soros mindenütt felkereste helyi alapítványa irodáját, tárgyalt támogatóival és azokkal, akiket ő támogatott, fogadta az újságírókat, vagy éppen őt fogadták állami vezetők. Horvátországban és a Moldovai Köztársaságban egyenesen az államfő, bár előbbi emlékei szerint addigi élete legrosszabb találkozója volt. Albániából az eredeti tervek szerint Bécsbe ment volna, de hirtelen irányváltással londoni utat kért a pilótától. 

Az út során Soros végig úgy viselkedett, mintha saját gyarmatáról lenne szó. 

Egy évvel később győztesnek nyilvánította térségbeli tevékenységét, de igazából mindig is kevesellte annak eredményét. Éppen ezért minden követ megmozgat azért, hogy Magyarországot és a környező országokat elfoglalja.

Az egész világot irányítaná a 90 éves Soros GyörgyForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Beférkőzött a brüsszeli vezetésbe is

Az Egyesült Államokban számos politikus van a kezében, befolyását azonban Európára is kiterjesztette. Még az előző uniós ciklusban nyilvánosságra került egy lista Soros "megbízható" európai parlamenti embereiről - a listát Sorosék maguk készítették. A milliárdos alapítványának belső adatbázisából kiszivárgott összesítés szerint Soros több mint kétszáz európai parlamenti képviselőt képes mozgatni. 

A lajstromban "megbízható szövetségesek" címke alatt olvashatók a döntéshozók nevei, ebből kiderült, hogy 226 politikus felett van (volt akkor) valamilyen befolyása az összesen 751 képviselőt számláló  EP-ben. Ez a számok nyelvén azt jelentette, hogy gyakorlatilag az övé volt a legnagyobb frakció az uniós döntéshozatalban, a képviselők mintegy harmadát mozgatta. Azóta ugyan volt egy választás, de ezeknek a politikusoknak a döntő része továbbra is EP-képviselő, és nyilván azóta újabb megbízható szövetségeseket is szerzett.

Soros az előző ciklusban közismerten jó kapcsolatot ápolt Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, akivel időközönként puszival köszöntek egymásnak, továbbá Frans Timmermans bizottsági alelnökkel, aki rendszeresen fogadta őt Brüsszelben. 

Célkeresztben: Magyarország

Ilyen kapcsolatrendszerrel nem csoda, hogy Soros elkezdte a saját szája íze szerint alakítani az unió politikáját. Ez a 2015-ös migrációs válság idején vált igazán érzékelhetővé, amikor is az addigra készenlétbe helyezett NGO-kon, uniós politikusokon és vezetőkön keresztül kezdett befolyásolási kísérletbe.

Az amerikai milliárdos eltökélt célja volt, hogy a nyílt társadalom eszméje jegyében elárassza a kontinenst illegális bevándorlókkal. Erre egyik internetes oldalán egy konkrét tervet is ismertetett, ami Soros-tervként vált ismertté. A bevándorláspárti spekuláns a brüsszeli elittel együttműködve rafinált trükköket dolgozott ki a népvándorlás megvalósítására, ennek egyik első verziója volt a kötelező betelepítési kvóta intézménye.

Akik viszont ellenszegültek neki, azokat a befolyása alá került döntéshozatalon keresztül próbálta meg támadni. 

Mivel az Orbán Viktor vezette polgári kormány keményen ellenállt Soros terveinek, Magyarország lett az egyik legnagyobb ellensége. 

Ez számos ügyben megmutatkozott, talán a leghíresebb mind közül az ország ellen indított jogállamisági eljárás volt. Mint ismert, a Soros-Sargentini jelentés alapján ítélte el Brüsszel Magyarországot (egy eljárási csalást is alkalmazva), megmutatva, hogy Sorosnak mekkora befolyása van az európai politika alakulására. 

Soros György az utóbbi időben - mai interjújában is - világossá tette, az eddigieknél is keményebb támadásokra kell tőle számítani.