A szent Szűznek a személyét, kit a nyugati kereszténységhez hajolt nemzetünknek oly könnyű volt magához ölelnie, szívébe fogadnia, ősi szokásjogával és hitével átlényegítenie. Hiszen a kereszténység Krisztust szülő Máriájának a személyét, lényének lényegi tulajdonságát hordozta, s „előlegezte meg" a szintén Égi erőtől, a Lélek madarától foganó Emese szűzi alakja is, ki a magyarok ősanyja. Kinek Égből fogant utódai az árpád-házi szent királyok képében értéket, mértéket, erényt, kitartást, az erő és alázat példáját adták a keresztény világ javára és lelki gazdagodására. Szűz Máriának és a magyarok ősi Boldogasszonyának erkölcsi azonosságát ismerte fel Szent Gellért püspök - Szent István királyunk koronázó püspöke, Imre herceg nevelője -, a magyarországi Mária-kultusz elkötelezett külhoni hirdetője.
Amint Bálint Sándor is írja: Az Árpádok ősanyja,
az Emese-szimbólum érteti meg velünk Szent Istvánnak és az Árpád-házának feltűnő Boldogasszony kultuszát, az országnak az ő oltalmába ajánlását... Ez a hit magyarázza, hogy a keresztény utódok templomot építenek Árpád sírja fölé, s alapítanak hasonlóképpen Mária tiszteletére Szeren, az első országgyűlés mondai székhelyén monostort.
Augusztus 15-én Isten éltesse Mária országát!
Isten éltesse a Szent Koronát, annak országát a Kárpát hazát, benne Boldogasszony gyermekeit a magyarokat, és velük együtt minden jóakaratú, békében élni akaró népet, s nemzetiséget! Mert államalapító Szent István földi elszenderülése előtt meghallotta a Lélek hangját. Ezért e napon nemzetét és országát nem a gyarló földi hatalmasokra bízta. Hanem az Ég és a Föld között köttetett szerződésben az égig emelte, s a világ fölött uralkodó Szent Szűz kezébe adta. Ki oltalmát, áldását, óvó-védő, s Életet éltető szeretetét ma is nap, mint nap ontja ránk!
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
