A Népszava születésnapi interjút készített Soros Györggyel, a milliárdos spekulánssal, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Soros az interjúban az EU ellenségének nevezte Magyarországot és Lengyelországot, és továbbra is az örök időkre szóló eladósodást jelentő örökkötvény mellett kampányol.

Soros Györggyel készített születésnapi interjút a Népszava. Soros az interjúban azt mondta, hogy a koronavírus okozta gazdasági válság a legsúlyosabb krízis a II. világháború óta. Szerinte a válságban Európa sérülékenyebb, mint az Amerikai Egyesült Államok.

Az Egyesült Államokban ugyanis nagy hagyománya van a Soros által magasztalt fékek és ellensúlyok rendszerének. Szokásához híven támadja Donald Trumpot, és azt mondja, reméli, hogy az amerikai elnök novemberben vereséget szenved a választáson. Sőt, Soros még azzal is fenyegeti Trumpot, hogy akár bíróság előtt is felelhet egyes „jogsértésekért". A spekuláns kiemelte: szerinte az EU sérülékenyebb, hiszen „nem kész formáció", valamint kívülről és belülről is támadják.

Soros György az unió belső ellenségének nevezte Magyarországot és Lengyelországot. Szerinte Orbán Viktor Magyarországon és Jaroslaw Kaczynski Lengyelországban lényegében elfoglalta az államot. A spekuláns azonban a saját bevallása szerint leginkább Olaszország miatt aggódik, ahol közvélemény-kutatások szerint az EU-tagság támogatóinak aránya, és az eurózóna-tagság támogatóinak aránya is rendkívüli módon visszaesett (nem véletlenül: Brüsszel teljesen magára hagyta Olaszországot a koronavírus elleni harcban - a szerk.). 

Soros Györgyöt kérdezték az örökkötvényekről szóló ötletéről is, amellyel kapcsolatban megerősítette, hogy továbbra is hisz annak hatékonyságában, csak nem volt elég idő az elfogadtatásához.

Soros GyörgyForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Soros György szerint, aki ellenzi a nyílt társadalom eszméjét, az Európa ellensége. A spekuláns kiemelte, hogy ő éppen azért az EU lelkes támogatója, mert az a nyílt társadalom európai megtestesülése. Soros hangsúlyozta: korábban Oroszországot vélte az EU legnagyobb ellenségének, ám „nemrégiben Kína lehagyta Oroszországot".

Arra a kérdésre, hogy a koronavírus hasznára vagy kárára lehet a nyílt társadalmaknak, kifejtette: határozottan a kárára van, „mivel a megfigyelés mesterséges intelligencia által előállított eszközei igen hasznosak a vírus megfékezésében, és ez még a nyílt társadalmakban is elfogadhatóbbá teszi ezen eszközöket".

A spekuláns elismerte, hetekkel ezelőtt 220 millió dollárt adományozott a radikális baloldali mozgalomhoz köthető civil szervezeteknek, amelyek világszerte erőszakos tüntetéseket és szobordöntéseket szerveznek. Egyenesen forradalomnak nevezi azt, ami Amerikában történik. Azt állítja: egy forradalomban megszokott, hogy szobrok dőlnek le, és a politikai korrektség mindenek felettivé növi ki magát. Bár elismerte, hogy ezt néhol túlzásba vitték, kijelentette, a különböző nézetek sokszínűsége lényeges eleme a nyílt társadalmaknak.

A Népszava ezután igyekezett védeni a spekulánst, ismét feltüntetve a Soros-rajongók által használt „filantróp" kifejezést, miközben leírták, hogy 1992-ben bedöntötte az angol fontot, amely komoly gazdasági károkat okozott Nagy-Britanniának, és számos család megélhetését sodorta veszélybe. A baloldali lap végül hazug módon azt állítja, hogy Budapesten, a nacionalizmus, az előítélet és a rasszizmus erői visszatértek, ezért Soros - úgymond - küldetése továbbra is "helyénvaló".