Jelentősen megváltoztatta Európát az öt évvel ezelőtt tetőző migrációs válság. Hónapokon keresztül ellenőrizetlenül több százezer illegális bevándorló, köztük terroristák érkeztek a kontinensre.  Az Orbán-kormány elsőként épített határzárat a migráció megfékezésére, és ezzel sikerült a folyamatot lassítani, Magyarországot pedig megvédeni. Brüsszel durva támadásokkal reagált a magyar döntésekre, de mára már rengeteg országban elismerik, hogy helyesek voltak, főleg azért, mert egyértelműen bebizonyosodott, hogy a migráció és a terrorizmus között szoros összefüggés van. Most a fél évtizeddel ezelőtti legfontosabb itthoni történéseket idézzük fel.

Öt évvel ezelőtt ért csúcsra a migrációs válság Magyarországon. Fél évtizeddel ezelőtt több százezer illegális bevándorló vonult át Európán, mindenféle ellenőrzés nélkül.Azokban a hónapokban elképesztő nemzetközi támadás érte Magyarországot, elsősorban Brüsszelből, azért, mert elsőként lépett fel határozottan az illegális bevándorlás ellen. Most nézzük meg, hogy pontosan, mi is történt azokban a hetekben! 

A balkáni útvonalon több százezer migráns érkezett 2015-benForrás: Anadolu Agency/Ales Beno

2013-tól gyorsult fel a migráció

Az Európai Unióban beadott menedékkérelmek száma 1992-ben ért el egy csúcsot 672 ezer fővel. Az akkori magas számot a délszláv háború kirobbanása okozta. Ezt követően 2001-ben volt egy újabb csúcs 424 ezer fővel, majd a menedékkérelmek száma 2006-ra fokozatosan 200 ezer alá süllyedt. Ezt követően ismét fokozatosan emelkedni kezdett, majd az emelkedés felgyorsult: 2013-ban 431 ezer, 2014-ben pedig már 626 ezer menedékkérelmet regisztráltak.2015 első három hónapjában 184 800 menedékkérelmet adtak be, ami 86 százalékos növekedés volt 2014 azonos időszakához képest. A legtöbben Koszovóból (48 875 fő), Szíriából (29 100 fő) és Afganisztánból érkeztek (12 910 fő).

Kovács Zoltán kormányszóvivő és Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója sajtótájékoztatót tart a régi Horgos-Röszke határátkelőhelyen, a magyar-szerb határnál 2015. szeptember 14-én, éjfél előtt. Szeptember 15-én hatályba léptek a migrációs helyzet miatti új szabályozásokForrás: MTI/Mohai Balázs

Magyarországot a migrációs krízis a balkáni útvonal miatt érintette, mivel Görögország felől Németországba Magyarországon keresztül lehetett eljutni. A magyar kormány 2015. június 15-én műszaki határzár építését jelentette be a déli, szerb határ mentén. A  4 méter magas és 175 kilométer hosszú kerítés őszre készült el.

Merkel nyilatkozatai fokozták a migrációt

2015 augusztusának végén Angela Merkel nyilatkozatot tett közzé, mely szerint a Szíriából érkezettek esetében nem küldi vissza a menekülteket abba az EU-s országba, ahol beléptek. Amikor Angela Merkel nyilatkozatának és a magyar határzár építésének híre eljutott a migránsokhoz, onnantól kezdve a többségük vagy megtagadta a magyarországi regisztrációt és a Magyarországgal való együttműködést, vagy regisztrált, de azok közül, akik regisztráltak és menedékkérelmet adtak be, sokan nem várták meg kérelmük elbírálását, hanem még az elbírálás előtt elhagyták az országot.

2015. szeptember 2-áig 159 968 illegális határátlépést regisztráltak Magyarországon, de csak 148 643 menedékjog iránti kérelem érkezett. 2015. augusztus végétől kezdődően Magyarország az uniós menekültügyi jogszabályok miatt csak úti okmánnyal és érvényes vízummal szerette volna továbbengedni a migránsokat, ezért a Keleti pályaudvaron feltorlódó migránstömeg tüntetésbe kezdett.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozatai nagyban gerjesztették a migrációtForrás: Origo

2015. szeptember 3-án Orbán Viktor felhívta a figyelmet a Keleti pályaudvarnál összegyűlt tömegre, és rámutatott, hogy egyes országok nem akarják lebeszélni a migránsokat arról, hogy Európába jöjjenek. Ugyanezen a napon a rendőrség megpróbálta Bicskénél leszállítani a migránsokat, és az ottani menekülttáborba vinni, de a migránsok nem voltak hajlandók leszállni. A vonat nem mehetett tovább.

2015. szeptember 4-én migránsok ezrei indultak el a Keleti pályaudvartól gyalog Ausztria és Németország felé. A magyar rendőrség felügyelte a vándorlást, és részleges útlezárásokkal próbálta biztosítani a vándorlási útvonalon haladó tömeg biztonságát, majd aznap éjjel a magyar kormány úgy döntött, hogy a gyalogos vándorlás és a közlekedési káosz megszüntetése érdekében buszokat küld, így az éjszaka a BKV és a Volánbusz autóbuszai érkeztek meg a Keleti pályaudvarhoz, hogy elszállítsák az illegálisan vándorlókat Hegyeshalomig, Ausztria határáig.

2015. szeptember 5-én Angela Merkel újabb nyilatkozatot tett közzé, mely szerint „a politikai menedékjogra jogosultak befogadásának nincs felső korlátja". Ennek hatására még több migráns indult meg Magyarországon keresztül Németország felé, Băsescu volt román elnök pedig kijelentette, hogy Schengen és a Dublini Egyezmény összeomlott.

A Századvég Alapítvány szeptember 5. és 10. között készült közvélemény-kutatása szerint a magyarok 89 százaléka aggasztónak vagy nagyon aggasztónak tartotta az illegális bevándorlók problémáját. A megkérdezettek több mint 80 százaléka nem tartotta elfogadhatónak az illegális határátlépést és szigorította volna a bevándorlási szabályokat.

Elképesztő állapotok uralkodtak Európa több részén öt évvel ezelőttForrás: AFP/Dimitar Dilkoff

A röszkei csata

Szeptember 15-én Magyarországon életbe lépett az úgynevezett „jogi határzár", vagyis éjféltől szigorodtak az embercsempészés büntetései, és azóta kiutasítással jár a műszaki határzár megrongálása és átlépése. Ugyanezen a napon a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett ki, melyet három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztett. Szeptember 16-án a röszkei határátkelőnél erőszakba torkolló összecsapás történt a migránsok és a magyar rendőrök között, melynek során több száz ember sérült meg. 

Szervezett akció volt a röszkei határ elleni támadás öt évvel ezelőttForrás: Police.hu

Terroristák is voltak a migránsok között

Azzal, hogy elsőként a magyar-szerb, majd pedig a magyar-horvát határt is lezárták, a következő hetekben jelentősen csökkent az országba érkező illegális migránsok száma. Ami igazán figyelemre méltó volt, hogy Magyarországot soha nem látott külföldi támadás érte azért, mert fellépett az illegális migráció ellen. A magyar kormány elleni támadások azt követően kezdtek elhalkulni, hogy 2015. november 13-án Párizsban olyan migránsok hajtottak végre terrortámadást, akik közül az egyik szervező a balkáni migránsútvonalon érkezett Európába, és többek között a Keleti pályaudvarnál éjszakázó migránsok között próbált szervezni terroristákat. Ezzel végképp bizonyosságot nyert, hogy a migráció jelentősen növeli a terrorveszélyt és rontja a közbiztonságot.

Mára már több európai ország épített szoros határzáratForrás: AFP/Csaba Segesvari

A mögöttünk hagyott öt évben tucatnyi terrortámadást hajtottak végre Európában olyanok, akik különböző időpontokban menedékkérőként érkeztek a kontinensre. A migrációs válság persze azóta sem ért véget, továbbra is tízezrek érkeznek ellenőrizetlenül a kontinensre, és semmi jele nincs annak, hogy a korábban érkezettek beilleszkedtek volna az adott társadalmakba. Magyarország továbbra is a szigorú migrációs politika híve, és ebben komoly szövetségeseink lettek a visegrádi országok. Hazánknak sikerült megakadályoznia eddig az unió által bevezetni szándékozott kötelező betelepítési kvótát. Az még a jövő kérdése, hogyan alakul a bevándorlási helyzet, de az biztos, hogy csökkenésre nem számíthatunk a következő évtizedekben sem.