Szabó László, a Puskás, a musical című előadás producere a Mandinernek adott interjút. Ebben szóba kerültek a színművészetis tiltakozások is. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az egyetem jelen pillanatban csak a múltat kínálja, a hallgatóknak pedig sokkal nyitottabbnak kell lennie az új dolgok iránt.

Szabó László az egyetemen történtekkel kapcsolatban megjegyezte: noha azt szimpátiával figyeli, hogy a hallgatókban "forradalmi lelkület van", felhívta a figyelmet, hogy minden hallgatói mozgalom – az '56-os magyar egyetemi mozgalmaktól a '68-as diáklázadásokon át a közép-kelet-európai rendszerváltoztatások hallgatói mozgalmaiig – éppen arról szólt, hogy ki kell nyitni az egyetemeket. Én azt tanácsolnám nekik, hogy ne zárkózzanak be! A színház a szimbólumok művészete is - tette hozzá.

Rettenetesen rossz üzenet, ha valaki körbekordonozza az egyetemet, és nem enged be oda másokat. Ha bezárkózik, és azt mondja, hogy „minden, ami ott van, az változatlanul így maradjon". Éppen fordítva kellene gondolkodniuk: ki kellene nyitni az egyetemet. Jöjjön oda be minden! Nekik azon kellene dolgozni, hogy mindent, ami az ő világukban – tehát a színházi világban – jelen van, azt beengedjék az egyetemre.

Tilos bezárkózni, mert az a múltat jelenti. Nekik pedig a jövő pártján kell állniuk.A demonstrálás, a transzparensek megírása és magasra tartása, a szónoklatok: nos, ezek alapvető jogok mindenki számára, helyes és természetes, ha élnek vele. De azért engedtessék meg, hogy kimondjuk: önmagában az, hogy tüntet valaki, még nem jelenti azt, hogy jó dologért tüntet - mondta Szabó László.

Szabó László a mikrofonnálForrás: Puskás, a musical/Facebook

Véleménye szerint a mostani helyzet arról szól, hogy minden kulturális csoport meg kívánja őrizni a maga lehetőségeit és köreit. Leegyszerűsítve tehát: szó szerint kultúrharc folyik, ami arról szól, hogy kinek vannak intézményei, és ki tud azokban a saját elképzeléseinek teret adni.

Azt is mondta, hogy ezeknek a vitáknak jelen kell lennie a magyar kulturális és művészeti oktatásban. Ha nincsenek jelen, akkor le fogunk maradni abban a versenyben, ami a világban a kulturális szereplők között zajlik, majd hozzátette:

Szerintem az egyetem jelenleg a múltat kínálja. Ehhez képest vannak új szereplők, akik pedig azt mondják, hogy rendben van, maradjon meg ez, de hozzá jöjjön egy csomó újdonság, ami a jelent és a jövőt jelenti. Ezért most robbant.

A jövőről szólva elmondta, hogy ha visszatekintünk a történelemben, sosem volt kultúrbéke.
Hogyan is lenne? Az egy természetes dolog, hogy az emberek különböző csoportjai mást és mást gondolnak arról, hogyan kell élnünk, viselkednünk, mely értékek fontosak és melyek kevésbé - tette hozzá Szabó László.

A nemrég bemutatott Puskás-musicallel kapcsolatban, aminek producere, Szabó elmondta, hogy leginkább az motiválta őket, hogy Puskás Öcsiben ne csak a futballistát, hanem a hőst is meg tudják mutatni. 

A legendát szerettük volna színre vinni, bemutatni azt, hogy mindaz, ami vele történt egy zaklatott történelmi korban, hogyan mutat példát 2020 magyarjainak. Különösen a fiataloknak. Alapvetően ez nem egy foci-musical, elsősorban nem a futballról szól

- jelentette ki. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

Puskás a pályán és a pályán kívül is kivételes volt. A musical több olyan mozzanatot idéz fel az életéből, amikor kijátszotta a hatalmat: ahogy fricskát mutatott a kommunista pártállamnak, ahogy a maga módján megpróbálta túllépni a korlátokat, amelyeket köré állítottak. A másik, amiből példát mutat, az a hazaszeretet - emelte ki a producer.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen a musical műfaját választották, Szabó László úgy felelt:

Azt szerettük volna, hogy Puskás története minél több fiatalhoz eljusson. A színpadi műfajok közül pedig ez fogja meg leginkább őket. A zenével, a popkultúrával, a tánccal, a látvánnyal, a mozgalmassággal lehet ma eljutni a fiatalokhoz.

A darab előbemutatója augusztus 20-án volt az Erkel Színházban, annak apropóján, hogy akkor volt épp 75 éve, hogy Puskás Ferenc először volt magyar válogatott.