Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az eseményen kiemelte:
a magyarországi zsidóság az elmúlt évszázadokban erősítette, gazdagította és védte a nemzetet.
Erősítette a zsidó-keresztény kultúra által, a zsidó hit megőrzésével és továbbadásával, gazdagította kultúrájával, és védte háborúk és forradalmak során, ahogy ezt bizonyítják a zsidó temetők katonasírjai.
Az államtitkár felidézte: 1945 januárjában perceken múlott, hogy a János kórháznál lévő orosz katonák nem értek időben a szeretetotthonhoz, így annak lakóit és ápolóit meggyilkolták a nyilasok.
Ezt a tragédiát gyógyítjuk most a zsinagóga átadásával
- fogalmazott az államtitkár. Soltész Miklós a gyávaság, az aljasság és a hatalomvágy legdurvább megjelenési formájának nevezte, amikor valakik vallási közösségek ellen fordulnak, hozzátéve, hogy még aljasabbak azok, akik idős, elesett embereket bántanak.
Soltész Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt idézte, aki 2017-es budapesti látogatásán azt mondta, a tradicionális antiszemitizmus mellett megjelent egy új, anarchista antiszemitizmus is, amely a radikális iszlámmal ölelkezik össze. Az államtitkár hozzátette:
a magyar kormány élharcosa az új antiszemitizmus elleni küzdelemnek, és visszautasít minden Nyugatról érkező vádat, amely antiszemitizmussal vádolja a kormányt.
Soltész Miklós kitért arra is, hogy a kormány a jövőben is együttműködik a zsidó közösséggel, és megadja nekik azt a tiszteletet, szeretetet, amit az elmúlt időszakban. Ez a közös munka a múltra épül és a jövőt építi.
Ennek jegyében támogatta és támogatja a jövőben is a kormány a zsidó temetők felújítását, a zsidó közösség oktatási és szociális intézményeinek felújítását, illetve fenntartását, imaházak építését és megújulását
- mondta az államtitkár.
Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke megköszönte az állam támogatását. Hangsúlyozta:
külön elégtétel az új imaház azon a helyen, ahol a környező intézményekben 360 zsidó embert gyilkoltak meg a nyilasok 1945 januárjában.
Hozzátette, míg Pesten felszabadította a gettót a Vörös Hadsereg, Budán még zsidókat gyilkoltak a nyilasok.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: a szeretetotthonok, zsinagógák, templomok épülése és megújulása mindig ajándék és a Mindenható irgalmának jele.
Ugyanakkor megszólítja a lelkiismeretünket is, azt követeli tőlünk, hogy újuljon meg bennünk a hit, az összetartozás és a szeretet
- fogalmazott Erdő Péter.
A zsinagógaavatáson részt vett Pokorni Zoltán (Fidesz), a XII. kerület polgármestere, Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára és a diplomáciai testület több tagja.
A Városmajor utca és az Alma utca sarkán lévő épületegyüttesben működik az ortodox hitközség szeretetotthona.
A vészkorszak idején a nyilas csapatok többször is ki akarták üríteni az otthont, de a Nemzetközi Vöröskereszt delegátusa, illetve a budapesti rendőrség ezt megakadályozta. 1945. január 19-én este megjelent a kerületi nyilas csoport, a férfiakat a helyszínen kivégezték, a nőket pedig a Szamos utca városmajori oldalában lőtték agyon, miközben a szovjet csapatok már a Szent János-kórháznál voltak az utca végén.
