A pedagógusok tehermentesítését tűzte ki egyik fontos céljául a 2030-ig szóló köznevelési stratégia, amely a következő évtized legfontosabb fejlesztési irányait jelöli ki az ágazatban - írja a Magyar Nemzet. Mint kiderült, sokkal több asszisztensre van szükség, hogy a pedagógusok az érdemi feladataikra koncentrálhassanak. A tervek között szerepel továbbá a tanárképzések reformja, emellett javítanak a nyelvoktatáson, új iskolákat és tanuszodákat építenek, és több figyelmet kapnak a külhoni magyar diákok is.

Az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára való felkészülés jegyében az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette a 2021 és 2030 közötti időszakra szóló köznevelési stratégiát - írja a lap. A dokumentum 14 beavatkozási irányt határoz meg az előttünk álló időszakra, egyebek mellett tovább javítanák a pedagógusok felkészültségét és megbecsültségét, kiterjesztenék az óvodáztatást, javítanák a gyerekek idegennyelv-tudását, a digitális kompetenciákat, a rászorulók hozzáférését, emellett tovább csökkentenék a korai iskolaelhagyók arányát is.

Több asszisztens kell

"Magyarország az elmúlt években gazdasági szempontból az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő országa volt, okkal bizakodunk abban, hogy a jelenlegi veszélyhelyzet leküzdése után újrainduló európai növekedésben is tartani tudjuk majd ezt a pozíciót" - áll a dokumentumban, amely újabb infrastrukturális fejlesztéseket is előrevetít. Mint írják, a budapesti agglomerációban várhatóan folytatódik az érdemi népességnövekedés, vagyis az iskolai kapacitáshiány miatt új iskolák építése és bővítése várható a térségben. Elismerik, hogy a mindennapos testnevelés feltételei még mindig nem mindenhol adottak teljes körűen.

A tanulók fejlesztése kapcsán kiemelik, hogy a korábbinál jobban kell összpontosítani a kreativitás, a problémamegoldás, a mérlegelési képesség javításáraFotó: Csudai Sándor - Origo

A kerettantervnek ráadásul része az úszásoktatás, ezért tanuszoda-fejlesztések várhatók, annak érdekében, hogy még ebben a kormányzati ciklusban legyen uszoda minden óvoda, iskola elérhető közelségében.

A stratégia rögzíti: rendszerszintű pedagógushiány nincs, ugyanakkor  a tanárok munkáját támogató szakemberek, segítők nincsenek elegen,  emiatt a tanároknak sok olyan feladatot kell elvégezniük, amely nem pedagógiai munka. Az iskolai étkezés szervezése és lebonyolítása, a hiányzásokkal kapcsolatos adminisztráció, a mérések, vizsgák és orvosi vizsgálatok szervezése vagy éppen a továbbtanulás adminisztrációja asszisztensekre is rábízható, akikből több kellene. Hozzáteszik, a középiskolák felsőbb évfolyamain akár tanulókat is be lehetne vonni bizonyos technikai asszisztensi feladatokba.

A dokumentum emlékeztet, hogy 2010 óta jelentősen nőtt a pedagógusok anyagi megbecsülése, ennek kapcsán ugyanakkor leszögezi, hogy figyelemmel kell lenni a pedagógus-átlagbérek és a diplomás átlagbérek viszonyára, valamint arra, hogy a bérek versenyképesek maradjanak.

Problémamegoldás és kreativitás

Szükséges a pedagógusok juttatási rendszerének fejlesztését is magában foglaló komplex motivációs eszközrendszer kialakítása – húzzák alá, hozzátéve: korszerűsíteni és bővíteni fogják a tanári továbbképzések kínálatát, megerősítik a tanfelügyeletet is, hogy az ne csak egy formális eljárás legyen, hanem ténylegesen szolgálja a rendszer fejlődését. Növelnék a szaktanácsadók létszámát, a folyamatos fejlődés elősegítése érdekében pedig lehetővé tennék, hogy szükség esetén a már dolgozó pedagógusok térítésmentesen vehessenek fel újabb szakokat. Nagyobb gondot fordítanak az intézményvezetők, igazgatók kiválasztására és felkészítésére is.

A pedagógusok tehermentesítését tűzte ki egyik fontos céljául a 2030-ig szóló köznevelési stratégiaFotó: Csudai Sándor - Origo

A tanulók fejlesztése kapcsán kiemelik, hogy  a korábbinál jobban kell összpontosítani a kreativitás, a problémamegoldás, a mérlegelési képesség javítására.  Javítani szükséges továbbá az idegennyelv-oktatást, az etika-, illetve a hit- és erkölcstan oktatását, emellett az iskolából tartós gyógykezelés miatt kieső gyerekek köznevelési ellátását.

Az érettségi feltételéül szabott ötvenórás közösségi szolgálat kapcsán a stratégia rámutat: a jövőben jobban oda kell figyelni arra, hogy a diákok olyan tevékenységet válasszanak, amely társadalmilag tényleg hasznos. A 2012-ben bevezetett kritériummal az volt a kormány célja, hogy a fiatalokat önkéntességre neveljék, valamint ösztönözzék a tolerancia kialakulását, és növeljék a diákok állampolgári aktivitást. A témában készült jelentés szerint ugyanakkor a diákok elvégzik ugyan a feladatot, de ez sokszor kimerül az iskolai rendezvényeken való segédkezésben vagy olyasmiben, amely egyébként is része lenne az iskola életének.

Külhoni fiatalok

A stratégia kitér arra, hogy az idén megújított Nemzeti alaptanterv elkötelezett a hazafiasság, egészségtudatosság, a családi életre nevelés és a korszerű tanulási környezet megteremtése iránt, de mint kiemelik: a tartalmi szabályozók felülvizsgálata folytatódik, hogy a rendszer megfelelhessen a XXI. század változó kihívásainak, a pedagógusok, tanulók, szülők igényeinek, és javulhassanak a nemzetközi mérési eredmények. Fokozottabban segítenék a következő évek során a külhoni magyar fiatalokat is. 

Ez nagy kihívás, mert jelentős létszámról van szó: csaknem ötvenezer óvodás, 150 ezer általános iskolás és több mint 126 ezer középiskolás látogatja a határainkon kívül a magyar tanítási nyelvű intézményeket.

A dokumentum szerint a köznevelés 2030-ban a nevelés és oktatás egyensúlyát megteremtő, méltányos közszolgálat lesz, amely a felkészült és megbecsült pedagógusok közreműködésével, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával teszi lehetővé a magyar gyermekeknek, hogy felkészüljenek a XXI. század társadalmi, munkaerőpiaci, technológiai kihívásaira, megteremtve ezzel a nemzet hosszú távú fejlődésének alapját.