Drámaian sokan halnak meg Romániában és Belgiumban a koronavírus miatt

Míg Magyarországon nagyon kevesen, addig Romániában és Belgiumban kirívóan sokan haltak, halnak meg a koronavírus-járványban. A kulcs a válságkezelésben van: a magyar polgári, konzervatív kormány a baloldali román és belga kabinettel ellentétben idejében hozta meg a döntéseket, és tudatos stratégiát alakított ki a vírus elleni küzdelemben.

Elérte Európát is a koronavírus-járvány második hulláma, ami sorra szedi áldozatait a különböző országokban. A jó kormányzati intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon továbbra is kevés a halálos áldozat, szemben a kontinens más államaival.

Sokan haltak meg Romániában és Belgiumban

A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 24 órában 33 koronavírussal fertőzött ember halt meg Romániában. Vasárnap ennél is többen, 43-an. Keleti szomszédunknál június eleje óta magas a napi esetszám. Szeptember elsején például 60 koronavírusos halálesetet regisztráltak a hatóságok.

A hétfői adatokat beleértve 3926-ra emelkedett a koronavírusban meghaltak száma Magyarország keleti szomszédjánál. Egy augusztus közepén nyilvánosságra hozott európai kutatás szerint abban az időszakban Romániát érintette leginkább a koronavírus-járvány az EU tagállamai közül.

Szintén magas a koronavírusos halálesetek száma a 11 és fél milliós Belgiumban, ahol a járvány megjelenése óta 9907-en haltak meg. A Benelux-államban március 11-én halt meg az első ember koronavírusban, azóta naponta átlagosan 55 (!) áldozata van a járványnak (Magyarországon ez a szám mindössze 3). Nyáron csökkent a halálozások száma, de most újra emelkedik

Magyarország közismerten a jól védekező országok közé tartozik, amit többek között az is mutat, hogy július eleje óta összesen 39-en haltak meg. Ez átlagban nagyjából már csak minden második napra jelent egy halálesetet. Összehasonlításképpen: július eleje óta Franciaországban 888-an, Romániában pedig 2259-en haltak meg. Ez az összevetés is azt mutatja, hogy

a magyar kormány jól kezelte a koronavírus-járványt, és az ennek következtében kialakult válságot.

Érdemes ugyanakkor azt is megnézni, hogy mi vezetett a román és belga kormány teljes kudarcához.

A kudarc oka: rossz válságkezelés

Magyarország keleti szomszédjánál egyértelműen a baloldali kormány lassú reakcióideje, a későn meghozott kormányzati döntések miatt szabadult el a járvány.

A járvány felbukkanásától kezdve az okozta a legfőbb problémát, hogy a leginkább fertőzött Olaszországban dolgozó 1,2 millió román állampolgár sokáig gond nélkül hazatérhetett. A járvány kezdetekor ugyanis közülük a legtöbben elindultak haza, a román kormány pedig nem figyelt eléggé a vírus behurcolására. Jól mutatja a román járványkezelés totális csődjét, hogy az első fertőzéses esetet egy Olaszországból hazatérő férfinél regisztrálták február 25-én, azonban a két ország között a légi közlekedést csak március 9-én függesztették fel.

Rontotta a helyzetet, hogy február-március környékén kormányválság alakult ki Romániában. Ludovic Orban kormánya a parlamentet megkerülve akarta megváltoztatni a választási törvényt, hogy javítsa esélyeit. Erre válaszul az ellenzék egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta a kormányt. Az sem tett jót a válságkezelésnek, hogy a járvány kezdetén másképp kommunikáltak a különböző minisztériumok. Amíg az egészségügyi minisztérium azt tanácsolta az Olaszországban dolgozó románoknak, hogy menjenek haza, a belügyminisztérium azt kérte, hogy ne tegyék ezt.

Azt, hogy a baloldali román kormány milyen rosszul kezelte a válságot, jól mutatja, hogy a válság csúcspontján lemondásra kényszerült Victor Costache korábbi román egészségügyi miniszter. A bejelentésre az után került sor, hogy több romániai kórházban is orvosok és páciensek tucatjai fertőzték meg egymást.

Ludovic Orban román miniszterelnök magyarázza a bizonyítványt Forrás: MTI/EPA/Bogdan Cristel

Belgiumban kezdetben az sem tűnt egyértelműnek, hogy lesz-e országos szintű járványügyi védekezés, vagy a flamand, vallon és brüsszeli régiók külön-külön vezetnek majd be védelmi intézkedéseket. Nehezítette a helyzetet, hogy Belgiumban több egészségügyi miniszter is van. Ezt csak tetézte, hogy számos egészségügyi miniszter megoszlik a föderális (Belgium), regionális (Flandria, Vallónia, Brüsszel), valamint nyelvi közösségi szintű (flamand-holland, francia és német nyelvi közösségek) között.

Nem csak ez volt a probléma, hiszen a baloldali kormány kritikán alul teljesített a válságkezelésben. Maggie De Block szövetségi egészségügyi miniszter nem vette komolyan a koronavírust. Február 7-én a belga köztévének azt nyilatkozta, hogy a koronavírus a hagyományos náthánál gyorsabban terjed, de úgy vélte, hogy a nátha veszélyesebb, mint a koronavírus. A válság elmélyülésében közrejátszott hogy sokáig súlyos maszkhiány volt az országban, amihez hozzájárult egy komoly botrány is. Ez utóbbi egy török migráns hátterű, de már belga állampolgársággal is rendelkező üzletember, Mahmut Özhöz kötődik. Öz De Block és Verhofstadt párttársaként indult a 2018-as önkormányzati választásokon. Az ügy lényege, hogy rejtélyes módon eltűnt ötmillió maszk, a védőfelszereléseket a liberális politikusokhoz köthető "Mahmut Öz Service Support Agency"-nek kellett volna az országba hozni.