Az időben bevezetett és hatékony kormányzati intézkedéseknek köszönhetően Magyarország megnyerte az új típusú koronavírus által okozott járvány ellen vívott első csatát, és felkészülten áll a második hullám előtt. Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is kijelentette, hogy ő és a kormánya tagjai a sikeres védekezést az emberéletekben mérik. Az Origo megnézte, milyen kormányzati lépések járultak hozzá az év elejétől napjainkig az eredményes védekezéshez.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a koronavírus-járvány második hulláma kapcsán – többek között - arról beszélt, hogy sokkal több tapasztalattal rendelkezünk a vírust illetően, mint márciusban, Kásler Miklós és Pintér Sándor miniszternek pedig hálával tartozunk, mert az első hullám felett aratott győzelem után nem tették ölbe a kezüket, hanem egész nyáron ezzel foglalkoztak, ezért nem oszlattuk fel az Operatív Törzset sem.

Orbán ViktorForrás: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Orbán Viktor külön kihangsúlyozta, állig felfegyverkezve várjuk a vírus második hullámát.  A miniszterelnök kifejtette, az a jó, ha minél több egyetértési pont jön létre, hiszen a védekezés azon múlik, hogy az emberek egyetértenek-e, elfogadják-e az intézkedéseket. Ebben nagy segítség a nemzeti konzultáció, amelyet közel 1,8 millió ember küldött vissza. 

Orbán Viktor leszögezte, a második hullám tekintetében is az első és legfontosabb, hogy menteni kell az életeket, hogy megteremtsék az iskolák működtetéséhez szükséges feltételeket, és hogy a gazdaság ne csak működőképes maradjon, hanem fel lehessen pörgetni.

A végén még hozzátette, hogy a védekezés sikerét Magyarország az emberi életekben méri. 

Ebben a tekintetben hazánk sokkal jobban áll, mint a legtöbb európai állam.

Időben lépett a magyar kormány

A kínai hatóságok 2019. december 31-én értesítették az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) arról, hogy egy ismeretlen eredetű, tüdőgyulladást okozó vírus jelent meg a Hupej tartománybeli Vuhan városában. Az első igazolt eseteket Európában január végén mutatták ki, bár a későbbi kutatások alapján az időközben SARS-CoV-2-nek elnevezett koronavírus korábban jelenhetett meg kontinensünkön. Emiatt a WHO január 30-án veszélyhelyzetet hirdetett ki. 

Az első hírek hallatára a magyar kormány nagyon hamar lépett, és  már január 31-én létrehozták a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset, március 4-én pedig egy hivatalos tájékoztató honlapot,  a hozzárendelt közösségi oldallal. (A törzset Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere vezetik. Tagja Müller Cecília országos tisztifőorvos is.)

Március 4-én jelentették az első fertőzötteket Magyarországon, akik iráni diákok voltak. 

Az új típusú koronavírus okozta járványt a WHO március 11-én minősítette világjárványnak, azaz pandémiának.  Ugyanazon a napon hirdette ki a magyar kormány az országos veszélyhelyzetet. Két nap múlva Orbán Viktor bejelentette egy országos koronavírus-kutatási akciócsoport létrehozását a vakcinafejlesztés érdekében.

A koronavírusForrás: MedicalNewsToday

A veszélyhelyzet értelmében március 16-tól az oktatási intézmények átálltak a digitális oktatásra, azaz a diákok otthonról folytatták a tanulmányaikat. Szüneteltették a légiközlekedést, a határokon pedig visszaállították az ellenőrzést. Betiltottak minden rendezvényt, bezárták a színházakat, a sportközpontokat és az éjszakai szórakozóhelyeket, az éttermek és a kávézók pedig csak 15 óráig lehettek nyitva. A boltok ugyan nyitva maradhattak, de 9 és 12 óra között csak a 65 év fölöttiek látogathatták azokat, ezen az intervallumon kívül pedig mindenki más. A boltokban, a tömegközlekedési eszközökön és a zárt terekben mindenki számára kötelezővé tették a maszkviselést.  Közben a kórházakban és a szociális intézményekben, például az időotthonokban látogatási tilalmat rendeltek el.

Folyamatosan támadta a baloldal a járványügyi intézkedéseket

A magyarországi és a nemzetközi baloldal, illetve a hozzájuk kapcsolódó „sajtóorgánumok" és a jelentős részben Soros György amerikai milliárdos által fizetett álcivil szervezetek április, május folyamán azzal voltak elfoglalva, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény ürügyén állandóan támadták Magyarországot, sikertelen kísérletet téve ezáltal a járványügyi védekezés akadályozására. 

Az Országgyűlés heves hazai és nemzetközi baloldali támadások közepette – más államok parlamentjeihez hasonlóan –  március 30-án fogadta el a jobb járványügyi védekezést lehetővé tevő koronavírus-törvényt, amelynek értelmében a kormány rendeleti úton hozhatott intézkedéseket az emberek egészségének és a gazdaság védelmének a területén. A baloldal a Hitler-féle, 1933-as felhatalmazási törvény mintájára ugyanezzel az elnevezéssel illette a koronavírus-törvényt, és dacolva a járvánnyal, számos alkalommal az azonnali visszavonását követelte, folyamatosan azt hazudva, hogy „a felhatalmazási törvény örök időkre szól".  A valóság ezzel szemben az, hogy a törvényt már június 18-án visszavonta az Országgyűlés, mert a hatékony járványügyi védekezés ezt lehetővé tette. Egy másik hazugsága a baloldalnak pedig az volt, hogy felfüggesztették az Országgyűlés működését, ezt az álhírt a nemzetközi média is felkapta. Ez sem volt igaz. 

Az igazság az, hogy ez idő alatt a parlament folyamatosan ülésezett. 

Amíg hatályban volt, a koronavírus-törvénynek köszönhetően olyan rendeleteket sikerült hozni, amelyek nagy hozzájárultak a hatékony védekezéshez. Így például bevezették a díjmentes parkolást, meghosszabbították a kijárási korlátozásokat és az okmányok érvényességét, német mintára meghonosították a „Kurzarbeit" azaz a rövidített munkaidő rendszerét. 

Összességében véve elmondható, hogy a baloldal segítsége, sőt kifejezett hátráltatása ellenére is sikerült megvédeni a magyar emberek egészségét az első hullámban, május 4. és június 18. között aztán fokozatosan felszámolták a legtöbb korlátozó intézkedést, kivéve például a kötelező maszkviselést és a rendezvények tilalmát. (Megjegyzés: a baloldal elsősorban a védőfelszerelések és a lélegeztetőgépek beszerzésének a módját támadta, a lélegeztetőgépek tekintetében két lejáratókampányt is indítottak, az elsőt még áprilisban, a másodikat augusztusban. Korábban egyébként ők szorgalmazták a minél több lélegeztetőgép beszerzését, ma már ezekből minél kevesebbet szeretnének, mivel a 16 ezer mesterséges lélegeztetést segítő különböző gép – szerintük – túl sok.)

Megvédte a magyar gazdaságot az Orbán-terv

Orbán Viktor magyar miniszterelnök március 18-án jelentette be a Gazdaságvédelmi Akcióterv legfőbb pontjait, amely utóbb Orbán-tervként híresült el. Orbán Viktor március 23-án újabb intézkedéseket jelentett be. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár április végén újabb fontos intézkedéseket hirdetett ki.

Az Orbán-terv három ütemben valósult meg, a három szakasz együttesen a magyar GDP 18-22 százalékát mozgatta meg a jegybanki programokkal együtt.  Ez több mint 9200 milliárd forintot jelent.  Az Orbán-terv egy másik fontos lépése a 13. havi nyugdíj négy ütemben történő, fokozatos visszavezetése. 

A miniszterelnök többször is kihangsúlyozta, hogy az emberi életek védelme után a munkahelyek védelmét tekinti a legfontosabbnak, mert »ha munka van, akkor minden van«. 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter június 18-i bejelentése szerint összességében véve 1,2 millió munkahelyet sikerült megvédeni a kormány munkahelyvédelmi intézkedéseinek köszönhetően.  Ez a szám az adókedvezmények és a versenyképesség-növelő támogatások beszámításával jön ki.

A járványhelyzet által egyik, hanem a legsúlyosabban érintett ágazat a turizmus volt, hiszen március közepe és június eleje között lényegében nem voltak külföldi turisták Magyarországon, és a belföldi turizmus is minimálisra csökkent.

Az viszont bizakodásra ad okot, hogy a hazai turisztikai adatok minden várakozást felülmúltak. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai ügynökség vezérigazgatója legutóbbi podcastjéban azt mondta, soha ennyien nem pihentek belföldön, mint az idei nyáron. Júliusban 1,2 millió, augusztusban pedig 1,5 millió magyar nyaralt hazánkban, utóbbi 300 ezerrel több az előző év azonos időszakához képest. A kormány által támogatott „több Balatont, kevesebb Adriát" kampány tehát a számok tükrében abszolút siker volt.

A második hullámot felkészülten várjuk, a lehető legnagyobb szabadság mellett

Szeptemberben a második hullámhoz igazodó határellenőrzési és beutazási kormányzati intézkedések léptek életbe, amelyekkel meg lehet gátolni, hogy külföldről behordozzák a vírust. A kormány alapelve a lehető legnagyobb szabadság az összes fontos korlátozás mellett. Ezt szolgálja a beutazási korlátozás is, ennek segítségével lehet Magyarországon belül a legkisebb mértékű korlátozásokat bevezetni, és ezzel lehet megvédeni a munkahelyeket is. A vírust a második hullámban bizonyítottan külföldről hurcolták be Magyarországra, ennek a megállítására a legjobb módszer a határzár, mindezt itt részleteztük bővebben.

Az új korlátozásoknak köszönhetően időben elkezdődhetett az oktatás. Szeptember elején a kormány nevében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter világossá tette: digitálisan lehet tanítani, de nevelni nem, ezért el kell kerülni a teljes iskolai leállást, erre pedig megvannak az eszközök is. Az iskolák protokollt kaptak a járvány elleni védekezést segítő teendőkről, és persze kiemelten fontos a megelőzéshez a szülők és a tanárok hozzájárulása. Fontos, hogy beteg, a koronavírus tüneteit mutató gyereket ne engedjenek a szülők közösségbe. Felelős szülői magatartással, az alapvető óvintézkedések betartásával elkerülhető az iskolákat érintő korlátozások bevezetése a kormány álláspontja szerint. 

Szeptember 7-től Magyarország összes szakosított ellátást nyújtó szociális intézményében intézményelhagyási és -látogatási tilalmat  rendelt el Müller Cecília országos tisztifőorvos. Felmentést csak az kaphat, aki végstádiumú hozzátartozójától szeretne elbúcsúzni. Ebben a cikkünkben magyaráztuk el, miért volt erre szükség. A koronavírussal kapcsolatban több kérdés sem tisztázott, abban egyetértenek a szakértők, hogy a legveszélyeztetettebbek az idősek és a krónikus betegségben szenvedők.