A Magyar Nemzet cikksorozatának első és második részében bemutatta Gerald Knaust, a Magyarország elleni lejárató kampány osztrák karmesterét. A harmadik részben feltárták, hogy az anyagiak mellett milyen ideológiai motivációk miatt teszi mindezt, illetve miként hamisítja meg Orbán Viktor miniszterelnök kijelentéseit. A negyedik részből az derült ki, hogy Soros György megbízható embere hogyan képes megmozgatni a világsajtót, Magyarország lejáratása céljából. A cikksorozat legújabb, ötödik részében megemlítenek néhány uniós vezetőt, akikkel Knaus rendszeresen találkozik, és választ adnak arra a kérdésre is, hogy melyik baloldali politikus lett Věra Jourová bizottsági alelnök társalkodónője a magyar ügyekben.

Számos baloldali sajtótermék mellett Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) lengyel elnöke is feltűnő összhangban szólalt meg az European Stability Initiative (ESI) által képviselt kommunikációs stratégiával.

A Magyar Nemzet információi szerint Gerald Knaus rendszeresen találkozik uniós biztosokkal is.  Egy forrásuk szerint megbeszélést folytatott Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság alelnökével, Johannes Hahn költségvetési, illetve Josep Borrell külügyi biztossal. Utóbbiról Knaus nyilvánosan is posztolt, és a találkozóról a jól megszokott „ECFR"-nek is szükségesnek tartotta beszámolni.

Gerald Knaus és Josep Borrell találkozásaForrás: TWITTER

Knaus Věra Jourová jogállamisági ügyekért felelős biztossal is kiemelt kapcsolatot ápol. Jourová magyar jogállammal kapcsolatos, az addigi megszólalásainak ellentmondó 2020. május 10-i Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúja mindenesetre szintén Knaus véleményével mutatott hasonlóságot.

Az viszont nemcsak feltevés, hanem biztos forrásból tudható, hogy Donáth Anna a Magyarországgal kapcsolatos megszólalások döntő részében „fogja Jourová kezét", és titkos tanácsosként segíti.  Úgy tudja a lap, hogy a Momentum EP-képviselője minderről kifejezetten nyíltan és büszkén dicsekedett is párttársainak.

Věra Jourová és Donáth AnnaForrás: MAGYAR NEMZET

Knaus intézete, az ESI 2020. április 27-én, egyértelműen az Európai Unió küszöbönálló költségvetési vitájára célozva, új tanulmányt tett közzé. A csendes készpénz-automata mögött – okos szolidaritás felcímen meghirdetett, A varázsló, a vírus és a fazék arany – Orbán Viktor és az európai szolidaritás jövője címet viselő dolgozat inkább volt nevezhető egy javaslatcsomagnak. Knausék azt kezdeményezték a brüsszeli döntéshozóknál, hogy „a parazita tagot", Magyarországot kényszerítsék bele egy „jogállamisági mechanizmusba", és tegyék a pénzutalások előfeltételévé az Európai Unió Bírósága által hozott döntések elfogadását. Knausék szerint „a jövőben az EU nem lehet egy csendes készpénz-automata".

Knausék szófordulatát meglehetősen gyorsan átvette az ellenzéki média, de számos baloldali politikus nyilatkozatában is megjelentForrás: MAGYAR NEMZET

Ami árulkodó, hogy a következő időszakban ez a szófordulat hogyan épült be a baloldali média és a politikusok szókészletébe. Erre felhoz a konzervatív napilap néhány példát.

Manfred Weber már 2020. június 13-án így beszélt az Index szerint: „Az EU nem egy bankautomata, hanem egy értékközösség". Egy hónappal később, a költségvetési vita kellős közepén, 2020. július 17-én Knaus újra kitette a Twitter-oldalára a fent írt javaslatcsomagjukat, megszólítva több befolyásos újságírót, így a Soros-közeli New York Times munkatársait. A szóhasználat itt a „csendes bankautomata" volt, az „illiberálisok finanszírozása" mellett. 

Számos baloldali európai politikus elkezdte használni a kifejezéstForrás: TWITTER

Még ugyanezen a napon a Knausékkal szoros viszonyt ápoló német baloldali lap, a Der Spiegel online kiadása írt arról, hogy az EU nem lehet bankautomata a magyarok számára, és ugyanígy szólalt meg az Európai Parlament elnöke, az olasz baloldali David Sassoli az Azonnalinak, valamint a szélsőjobboldali múltú, román macronista Dacian Cioloș is hasonlóan írt a Twitterén.

Forrás: MAGYAR NEMZET

A Magyar Nemzet a cikksorozat folytatását ígéri.