Objektívebb lesz a finanszírozás a tudományban

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szerint az új értékelési rendszerben mérhetőbbé válik a kutatói teljesítmény, a pályázati pénzek odaítélésének átalakítása azonban nem zökkenőmentes – írta meg a Figyelő.

A Figyelő szerint az idei OTKA-pályázatokon 320 kutatónak, kutató-csoportnak összesen 11 milliárd forint értékű támogatást ítéltek oda, s a nyertes projektek szeptember 1-je és december 1-je között elindulhatnak.

Az egyik értékelő testületnek, az Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiumának (OBTK) az elnöke, Acsády László azonban a határozat közzététele után lemondott, arra hivatkozva, hogy a döntéshozók felülbírálták a szakmai zsűrik javaslatát a támogatásra érdemes kutatói pályázatokról.

„Az elmúlt 35 évben azért nem volt rá példa, hogy bárki érdemi kérdést fogalmazzon meg az OTKA-döntési javaslatokkal kapcsolatban, mert az értékelési rendszerbe nem volt beépítve olyan objektív mérce, melynek mentén meg lehetett volna vizsgálni, hogy az egyes döntések szakmailag, tudományosan mennyire megalapozottak" – erről Szabó István, az NKFI Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese beszélt a Figyelőnek.

A Greenpoint 7 irodaház a főváros VII. kerületében, a Kéthly Anna tér 1-ben. Az épületben működik többek között a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Forrás: Origo

Ezért az idén bevezették a Magyar Tudományos Művek Tárára épülő tudománymetriai értékelőrendszert, amellyel már jól mérhető az egyes kutatók tudományos teljesítménye. „Az idei döntés során erre hivatkozva csupán a legkirívóbb eseteknél kérdeztünk vissza a szakmai kollégiumok vezetőinél, hogy a mérőrendszer által alacsonynak jelzett tudományos teljesítmény ellenére miért javasolják támogatásra az adott pályázatot" – mondta a szakember. Szabó István hangsúlyozta: mindenképpen objektív fokmérője a kutatói sikerességnek, ha valaki olyan publikációt tesz le az asztalra, amelyre azután sokan hivatkoznak. Egy-egy kutató idézettsége számszerűsíti, hogy az illető munkája milyen hatást ér el a saját tudományterületén.

320 támogatásra javasolt pályázatnál 19 esetben történt ilyen visszakérdezés. Ebből tíznél végül elfogadták a kollégiumvezetők érvelését, nyugtázva, hogy a kontrollrendszer még finomításra szorul. A fennmaradó kilencnél viszont nem volt meggyőzően bizonyítható a tudományos potenciál, amely előrevetítené a pályázó jövőbeli sikereit. „Márpedig várhatóan az publikál ezután is sokat és jól, aki a múltban már jól teljesített" – tette hozzá az elnökhelyettes, leszögezve, hogy ez is egy tudományosan alátámasztott állítás.

Végül kilenc OTKA-pályázatot bíráltak felül, szerintük minden esetben olyanokat emelve be mások helyett, akik a legerősebb tudományos mutatókat hozták. Emellett a 11 milliárdos kereten túl kiosztották az Élvonal program 300 millió forintnyi maradványösszegét is, amely amiatt keletkezett, hogy a pályázat feltételrendszerét magas nemzetközi mércékhez igazították. Az így történt átcsoportosítás további hét, nemzetgazdasági szinten is ígéretes projekt megvalósításához járulhat hozzá – áll a Figyelőben.

Az érem másik oldala

A neurobiológusként hírnevet szerzett Acsády László elsősorban azt nehezményezte, hogy minisztériumi döntéssel kerültek be a nyertesek közé vonal alatti pályázók, köztük olyan is, aki az adott zsűrirangsor utolsó helyén végzett. Márpedig tudomása szerint erre eddig nem volt példa. Azzal érvelt, hogy a törvény lehetőséget ad a kollégiumi javaslat megváltoztatására, ha a döntéshozó ezt megindokolja. Ugyanakkor a szakember szerint erről a kollégiumi elnökökkel nem konzultáltak, indoklást ő sem kapott. Mivel a professzor nyílt levélben fogalmazta meg észrevételeit, az NKFI Hivatal elnöke, Birkner Zoltán is ebben a műfajban válaszolt.

Szerinte a hivatkozott jogszabályban nem szerepel a finanszírozó indoklási kötelezettsége, nnek ellenére a felülvizsgálatról konzultáltak az érintett kollégiumi elnökökkel. Mindannyian – így Acsády László is – felkérést kaptak arra, hogy indokolják meg a kérdéses kollégiumi javaslatokat. A válaszok azonban nem mindig voltak kielégítőek – egyes esetekben például csak általános méltatást tartalmaztak –, a mérlegelés pedig sok időt vett igénybe, miközben számos projekt már szeptember 1-jén indult volna. Ezért sem kívánták mind a 320 projekt megvalósítását hátráltatni a kérdéses kilenc eset miatt, ami az összes projekt kevesebb mint három százaléka – érvel Birkner.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) dolgozó Acsády kitért arra is: a zsűrik nem tudhatták, hogy az idén kísérleti jelleggel bevezetett új tudománymetriai rendszer milyen módon befolyásolhatja az értékelési folyamatot és a döntést. Állítása szerint a módszer használhatóságával kapcsolatban a zsűrielnökök megosztottak voltak. Erre Birkner Zoltán válaszul kifejtette: a bírálók körében – a zsűriülések után, de még a döntés előtt – végeztek egy felmérést, éppen azért, hogy lássák, segítette-e az újítás az értékelés folyamatát. Elgondolkodtató volt, hogy a rendszer támogatottsága az értékelők tudományos fokozatával fordítottan arányos, azonban az azt használók 83 százaléka hasznosnak találta: még az egyetemi tanárok, tudományos tanácsadók körében is közel 78 százalékos volt a támogatottság – írja a Figyelő az ügy kapcsán.