A legtöbb európai főváros segít a vendéglátósokon, a budapesti városvezetés viszont nem

Bécs, Róma, Madrid, Bukarest. Csak néhány európai főváros, ahol a városvezetők komolyan veszik a koronavírus-járványt és segítenek a turizmus-vendéglátásban dolgozóknak, akiket nagyon súlyosan érintett a járvány, hiszen a nemzetközi turizmus szinte teljesen megállt. Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely ezzel szemben hetek óta csak a kormányra mutogat, és nem segít a vendéglátósokon. Sőt, a közgyűlés nem szavazta meg a Fidesz-KDNP javaslatát, amely 50 milliárd forinttal segítette volna a budapesti gazdasági szereplőket.

Hogy mennyire súlyosan érintette a koronavírus-járvány Budapesten a turizmusban dolgozókat, arról a miniszterelnök is beszélt nemrég. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott: igazán nagy bajban most a budapesti turizmus van, mert a külföldiekre alapozott idegenforgalom beszakadt.

Ennek ellenére Budapest főpolgármestere hárítja a felelősséget és a kormányra mutogat.

Karácsony Gergely azt mondja, nincs pénze a fővárosnak, hogy segítsen a vendéglátósoknak, szerinte ez az állam feladata. Pedig Európa több városában is jelentős támogatást adnak a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozóknak.

Bécsben például a járvány berobbanása óta összesen 350 millió eurót költöttek a gazdasági károk mérséklésére. Szeptembertől, vagyis a koronavírus második hullámának időszakában, további

50 millió eurós támogatást dolgoztak ki koronacsomag III. néven, melynek nagy részét közvetlenül a turisztikai ágazatnak szánják.

A vendéglátóhelyek, éttermek, kávézók veszteségével is számoltak, ezért a bécsi lakosoknak utalványt küldtek, amivel csak a fővárosban lehet fizetni. Továbbá 15 millió eurót különítettek el Bécs költségvetésében arra, hogy a szálláshelyek változó működési költségeihez hozzájáruljanak, de a fővárosi vezetés ezeken felül a zeneipart is támogatja.

Róma 10 millió eurós támogató csomagot tervez, amelyre szállodai és turisztikai vállalkozók pályázhatnak.

Párizsban pedig azon túl, hogy az éttermekben, kávézókban, főbb turisztikai helyszíneken ingyenesen osztanak maszkot, szolidaritási alapot is létrehoztak, valamint nagyszabású kommunikációs kampányba kezdtek, ezzel népszerűsítve az országuk nyújtotta lehetőségeket a külföldi és belföldi turistáknak egyaránt.

Prágában elsősorban a belföldi turistákra számítanak, a főváros programjai kedvezményesen látogathatóak. Erre a prágai vezetés 120 millió koronát fordít. Azok a vendégek, akik a programba bevont egyik hotelben szállnak meg, utalványt kapnak, amivel múzeumokba, kiállításokra és más kulturális programra mehetnek el.

Varsó már közel egymilliárd zloty támogatást fizetett ki a vállalkozóknak.

Romániában is arra törekednek, hogy kedvezményekkel könnyítsék meg az ott élők helyzetét.

Bukarestben az idegenforgalmi adókat csökkentették, és a közterület-használatért is kevesebbet kell fizetni.

Madridban pedig 6 millió eurót különített el a főváros a város turizmusának népszerűsítésre a járvány utáni időszakra.

Jól látható tehát, hogy amíg más európai országok fővárosainak vezetői komoly segítséget adnak a turisztikai vállalkozásoknak, addig a budapesti városvezetés nem támogatja a nehéz helyzetbe került embereket. A kifogásokat keresi és másokra mutogat, miközben az Államkincstár szerint Budapest főváros önkormányzata 134,98 milliárd forinttal rendelkezik állampapírban, nettó készpénzállományának összege több mint 27 milliárd forint.