Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő úgy látja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sok kérdésben szakít azzal a gyakorlattal, amelyet Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök képviselt.

A képviselő csütörtökön a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, hogy Ursula von der Leyen szerdai, az unió helyzetét értékelő beszéde a

harcos, brüsszeli liberális, mainstream mantra helyett centralista és kiegyensúlyozottabb

volt.

Azt viszont szomorúnak nevezte, hogy az EB elnöke kizárólag nyugat-európai kérdésekkel, a nyugat-európai polgárokat érintő témákkal foglalkozott, "mintha elfeledkezett volna arról", hogy az Európai Unió 27 tagot számlál, és tagjai között "szép számban" vannak közép-, kelet- és dél-európai országok sajátos regionális problémákkal és azokra várt megoldásokkal.

Ursula von der Leyen és Deutsch Tamás az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Deutsch Tamás ismertette: a bizottság elnökének beszéde után javaslatot tett arra, hogy az unióra jellemző belső megosztottság felszámolásáért az EB és az EP szakítson azzal, hogy kettős mércét alkalmazva politikai és ideológiai hidegháborút folytat a tagállamok ellen. Szerinte a bizottságnak továbbá olyan javaslatokat kell megfogalmaznia, amelyek nem eredményeznek további megosztottságot, és amelyeket a tagállamok, valamint az uniós intézmények többsége támogat.

Javasolta azt is, hogy valamennyi uniós állampolgár egyformán hozzáférhessen a szabad munkavállalás lehetőségéhez más tagországokban,

hogy a kelet- és közép-európai kis- és közepes vállalkozásokat ne érje versenyhátrány, valamint hogy azonnal szülessen döntés Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról - mondta.

A képviselő Ursula von der Leyen klímavédelmi bejelentéseivel kapcsolatban arról beszélt: támogatja, hogy a célkitűzések ambiciózusak legyenek, de ezek mellett

világméretű közös lépésekre kell elszánnia magát az EU-nak,

a világ üvegházhatású gázkibocsátásának ugyanis csak 9 százaléka kapcsolódik az Európai Unióhoz, a 91 százalék, amely a globális problémák okozza, EU-n kívüli.