A nyílt levél előzménye, hogy az Európai Unió fővárosának tekintett Brüsszelben megpróbáltak elhallgatni egy Európában eddig példátlannak számító szomorú, tragikus esetet. Az ügy a körülményeket tekintve – rendőrök hosszasan térdeltek egy magatehetetlen férfi mellkasán, aki az intézkedés következtében meghalt – az USA Minnesota állambeli George Floyd ügyéhez kísértetiesen hasonlít. A súlyos belga rendőri brutalitás, de különösen annak titokban tartása botrányt kavart a közösségen belül, és mélyen megrendíthette az európai polgárok jogbiztonságba és igazságosságba vetett hitét - írja a Századvég. 

A végzetesnek bizonyult eset főszereplője egy szlovák férfi, akinek ügyében – még augusztusban – felesége kért új vizsgálatot. Férje, Jozef Chovanec két és fél évvel ezelőtt, 2018 februárjában halt meg a belga rendőrség őrizetében. Chovanecet Belgium Vallónia nevű régiójában, Charleroi város repülőterén vették őrizetbe, miután zavartan viselkedett egy oda tartó repülőjáraton. A férfi a cellájában saját magában tett kárt, ugyanis a falba vert feje vérezni kezdett. A kórházba szállítást követően kómába került, másnap pedig meghalt.

A harmincnyolc esztendős Chovanec a hivatalos jelentés szerint szívroham következtében halt meg. Nyilvánosságra került felvételek alapján kiderült azonban, hogy az intézkedéskor a már sérült Chovanecet a cellájába bevonuló rendőrök kiröhögték, a fején megsérült fogvatartottal megalázó módon viselkedtek, az egyik belga rendőr még náci karlendítést is bemutatott.

A felvételek alapján jól látszik, hogy segítség helyett első körben fegyelmezni kezdték Chovanecet, aki végig nem volt agresszív, csak zavartan viselkedett. Az is látható, hogy az egyik rendőr tizennyolc percen át ült a fogvatartott mellkasán, még mielőtt a szlovák férfi rosszul nem lett.  Ez utóbbi momentum és az agresszív rendőri fellépés általános légköre, szelleme miatt számos véleményformáló és Európa megdöbbent közvéleménye párhuzamot vél felfedezni esete és az amerikai George Floyd idén tavasszal bekövetkezett tragikus halála között.

Minneapolisban, az Egyesült Államok Minnesota államában 2020. május 25-én Derek Chauvin fehér rendőrtiszt súlyosan erőszakos módon lépett fel a George Floyd nevű, afroamerikai férfival szemben, aki az intézkedés következtében életét vesztette. Floyd abba halt bele, hogy a minneapolisi rendőr nyolc percen és negyvenhat másodpercen keresztül térdepelt a férfi nyakán. Az amerikai incidens, amelyről ugyancsak videófelvétel készült, jogosan hatalmas médiavisszhangot kapott, és felháborodást váltott ki nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte.

Megdöbbentő ugyanakkor szembesülni azzal a ténnyel, hogy  a nyugati közvélemény egy jelentős része mennyire másként viszonyul a két esethez, hogy mennyire más súlyúnak, fontosságúnak ítéli meg – az említett frissebb, valójában már évek óta eltussolni igyekezett eset megismertetésével, illetve kezelésével összefüggésben – a két ember értelmetlenül elvesztett életének ügyét. Robert Fico, aki kétszer is volt Szlovákia miniszterelnöke, okkal érezhette ilyen körülmények között kevésnek, amit hazája diplomáciája eddig megtett az ügyben, ezért parlamenti beavatkozást is sürgetett. Sajnos ma már nem tűnik alaptalannak azon meglátása, sejtése sem, hogy ilyesmi aligha történhetett volna meg, ha a belga rendőri intézkedés elszenvedője egy másik nyugat-európai országból származó állampolgár lett volna. 

A nyugat-európai politikai és médiaelit messze nem kezeli súlyán az ügyet, és sokan inkább szemet hunynak afelett, hogy ilyen esetek egyáltalán előfordulhatnak az Európai Unió politikai közösségének szívében – abban a Belgiumban, ahol az integrációs intézmények többsége is működik.  Ez az eset megtörténhetett egy kelet-közép-európai uniós polgárral szemben, miközben a régió egyes országait folyamatosan bírálják – a jogállami elvekről papolva, kioktató stílusban – a nyugati politikusok dominálta brüsszeli intézményekben.

Nem túlzás azt mondani, hogy  Chovanec leírt rendőrségi esete, s tragikus halála az európai George Floyd-ügy; mi azért is merjük ezt kijelenteni, mert mély meggyőződéssel hisszük, hogy minden élet számít  (all lives matter). Ez polgári és keresztény alapú civilizációnk egyik alaptétele, s ezért – szolidaritást vállalva a meghalt szlovák férfi hozzátartozóival és tágabb közösségével – sürgetjük, hogy a diplomácia erejének, szükség esetén egyes eszközeinek alkalmazásával lépjünk fel azért, hogy többé ilyen eset elő ne fordulhasson, és a konkrét ügy és a hasonló – esetleg még nem feltárt – esetek se mérettessenek többé a cinikus közöny kettős mércéjével. Ezért, e nemes célért fellépni kötelességünk, és most ugyanerre kívánjuk biztatni az európai és nyugati világ közvéleményének valamennyi felelősségtudó, bátor szereplőjét.