Szijjártó Péter: A rendkívüli intézkedések kiállták minden nemzetközi jogrendszer próbáját

Monostori híd ünnepélyes avatása 2020. szeptember 17-én, Átadták az új komáromi Duna-hidat, Szijjártó Péter
Monostori híd ünnepélyes avatása 2020. szeptember 17-én
Vágólapra másolva!
A koronavírus-járvány megfékezésére a rendkívüli jogrend idején hozott és a parlament által jóváhagyott magyarországi intézkedések kiállták minden nemzetközi jogrendszer próbáját, és semmilyen módon nem voltak károsak az emberi és szabadságjogok szempontjából - mondta Szijjártó Péter Strasbourgban.
Vágólapra másolva!

A külgazdasági és külügyminiszter az Európa Tanács vezetőivel folytatott tanácskozását követően közölte:

a járvány első hulláma idején Magyarországnak példátlan támadásokkal kellett szembenéznie

a nemzetközi intézmények vagy más uniós tagországok részéről.

A támadások mindegyikről bebizonyosodott, hogy

hazugságon alapultak, tisztességtelenek és sportszerűtlenek voltak

- közölte.

Kijelentette: elvárható, hogy a nemzetközi szervezetek segítsék a védekezés sikerességét, és ha segíteni nem tudják, legalább ne támadják azokat az országokat, amelyek rendkívüli intézkedéseket hoznak saját polgáraik és gazdaságuk megvédéséért a koronavírus-járvány második hullámának idején.

Magyarország arra szólítja fel a nemzetközi intézményeket, hogy a járvány második hulláma idején tekintsenek el az ilyen támadásoktól - mondta Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Fotó: Szabó Gábor - Origo

"Elvárásunk egyértelmű: a nemzetközi szervezetek ragaszkodjanak a tényekhez, és ne engedjenek politikai támadásoknak" - fogalmazott.

A magyar kormány nem a nemzetközi szervezeteknek vagy a nemzetközi sajtónak akar megfelelni. Magyarország a következő hetekben és hónapokban is

a magyar emberek életének, egészségének és munkahelyeinek védelmén, az ország működőképességének megőrzésén fog dolgozni

függetlenül attól, hogy annak milyen visszhangja lesz egyes nemzetközi szervezetekben - húzta alá.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta azt is, hogy az Európa Tanács elnökségét a jövő év májusa és novembere között betöltő Magyarország három fő, különösen érzékeny témakörre fog összpontosítani. Ezek között

a nemzeti kisebbségek, a keresztény közösségek, valamint a családok és a gyermekek védelme szerepel.