Ahogy arról az Origo is beszámolt, a radikális baloldali Momentum elnöke, Fekete-Győr András a szeptember 27-i, romániai helyhatósági választáson is az erdélyi, partiumi, bánsági magyarok ellen kampányolt, azáltal, hogy a Momentum román testvérpártja, az USR-PLUS jelöltjeit támogatta a magyar indulókkal szemben. Fekete-Győr az USR Bihar megyei szervezetének Facebook-oldalán megjelent videóban biztatta a magyarokat arra, hogy szavazzanak a román macronista pártra, de a bihari eredmények tükrében még a helyi románokra sem sikerült hatnia, hiszen a megyében nagyot buktak az USR-PLUS jelöltjei. Nem ez volt az első alkalom, hogy a külhoni magyarok ellen kampányolt a Momentum. 

Szeptember 25-én az USR-PLUS Bihar megyei szervezetének a közösségi oldalán megjelent egy videó, amelyben a Momentum Mozgalom vezetője, Fekete-Győr András ismételten arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak a román testvérpártjuk jelöltjeire.  Biztos, ami biztos, a magyar nyelven elhangzó felvétel románul volt feliratkozva, ami arra enged következtetni, hogy az üzenet nem csak a magyaroknak szólt. 

Az USR Bihar Megyei Facebook-oldaláról a videó még aznap eltűnt,  aztán néhány órára visszakerült, majd véglegesen eltűnt, de lementettük és megmutatjuk.

Fekete-Győr András ugyan a testvérpártjuk Bihar megyei szervezetének oldalán közzétett videóban beszélt, de ennek ellenére az „erdélyi magyarok" kifejezést használta, noha köztudott, hogy Bihar nem a történelmi Erdély, hanem a Partium része. 

Egyébként 

sem Fekete-Győr, sem a Momentum többi politikusa nem vállalta saját közösségi oldalán, hogy az USR-PLUS mellett, így a külhoni magyarok ellen kampányol. Ha a Bihar megyei pártszervezet nem teszi közzé a felvételt a Facebookon, akkor Magyarországon még a létezéséről sem tudnánk.

Az Origo alaposan átnézte a bihari választási eredményeket, azt vizsgálva, hogy Fekete-Győr támogatásának köszönhetően milyen eredményt ért el az USR-PLUS.

A román kormánypárt, a jobboldali PNL jelöltje, Ilie Bolojan volt nagyváradi polgármester nyerte a megyei tanácselnöki tisztségért vívott küzdelmet, 61,51 százalékot kapott, ami kiemelkedő eredmény. Második az RMDSZ-jelöltje, Szabó József lett 15,72 százalékkal, a harmadik helyen pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa, Ioan Mag végzett, 14,86 százalékkal. Az USR-PLUS jelöltje, Simona Bişboacă mindössze 1,54 százalékot kapott, ez 3900 szavazatot jelent. Mivel nem sikerült elérniük a megyei listán sem az 5 százalékos bejutási küszöböt, így a Momentum román testvérpártjának politikusai nem lesznek jelent a Bihar Megyei Tanácsban.  Amúgy 2,3 százalékos eredményt értek el megyei szinten, amivel ötödiket lettek. A megyei tanácsban az RMDSZ 6 helyet szerzett.

A megyeszékhelyen, Nagyváradon sem szerepelt jól az USR-PLUS. 

A polgármesterjelöltjük, Ioana Mihăilă 3,03 százalékot kapott, ami 2078 szavazatnak felel meg. 

Nagyvárad polgármestere a PNL-es Florin Birta lett, 70,13 százalékos eredménnyel, őt követi az RMDSZ-es Cseke Attila, 11,38 százalékkal. A Momentum román testvérpártjának még a nagyváradi közgyűlésbe sem sikerült bekerülnie, mivel a listájuk ott sem érte el az 5 százalékot.  Az RMDSZ viszont 11,45 százalékot szerzett, ami 4 önkormányzati képviselői helynek felel meg.

A fennmaradó, magyar többségű városok közül a következőkben lesz magyar polgármester: Nagyszalonta (Török László), Székelyhíd (Béres Csaba), Érmihályfalva (Nyakó József). A nem magyar többségű városok tekintetében, Margittán egy független román jelölt nyert, míg Belényesen és Élesden az eddigi PNL-es polgármesterek győztek.

Ezek közül főleg Nagyszalonta jelentős, mert a második legnépesebb város a megyében, 20 ezer fővel. Szalontán noha a magyarság aránya 59 százalék, a jelenlegi magyar polgármester ennél jóval többet,  72 százalékot kapott. USR-es polgármesterjelölt nem indult Arany János szülővárosában, de az önkormányzati képviselői tisztségekért állítottak listát, azonban itt sem érték el az 5 százalékot, ezért egyetlenegy jelöltjük sem lett befutó. 

Bihar megyében összesen 21 polgármesteri széket szerzett az RMDSZ. 

A Momentum román testvérpártja Bihar megyében egyetlenegy településen sem győzött, így 0 polgármesterük lett. 

Az Agerpres román hírügynökség információi alapján, a katasztrofális választási vereség miatt, szeptember 29-én az USR Bihar megyei szervezetének az elnöke, Silviu Dehelean, illetve a bihari PLUS vezetője, Ioana Mihăilă lemondtak a tisztségeikről. 

Fekete-Győr András kiállása a bihari USR-PLUS mellett tehát totális kudarcnak bizonyult, nemhogy a magyar, de még a román szavazókat sem sikerült mozgósítania mellettük. 

A Momentum román testvérpártja amúgy nem szerzett meg egyetlenegy megyei tanácselnöki tisztséget sem, ezzel szemben az RMDSZ négyet is elnyert  (Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár).

Továbbá sem Hargita, sem Kovászna, sem Maros megyében nem jutott be az USR-PLUS a megyei tanácsokba, Szatmár megyében pedig épphogy átlépték a küszöböt, 5,4 százalékkal. Temesváron, Brassóban, Gyulafehérváron, Bákóban és két fővárosi kerületben viszont az USR-PLUS politikusai adhatják a polgármesteri tisztséget.

A romániai államfőválasztáson is a magyar jelölt ellen kampányolt a Momentum

Ahogy arra az Origo elsőként a magyar médiában felhívta a figyelmet, a radikális baloldali Momentum Mozgalom Kárpát-medencei ámokfutása azzal kezdődött, hogy egyértelműen és határozottan szembemenve a magyar nemzeti érdekekkel, olyan dolgokat tettek, amiket még az egykori SZDSZ és a nyíltan nemzetellenes Gyurcsány Ferenc-féle DK sem mert meglépni, azaz 

Román és szlovák pártok mellett kampányoltak Erdélyben, illetve Felvidéken az ottani magyar pártok ellenében. Elsőként a momentumos EP-képviselő, Cseh Katalin avatkozott be a romániai elnökválasztási kampányba, amikor 2019. november elsején az erdélyi Nagyszebenben részt vett az USR-PLUS politikusa, Nicu Ștefănuță európai parlamenti irodájának a megnyitóján.

Cseh Nagyszebenben, a román köszöntője után kiemelte a korrupció elleni harc fontosságát, ami eléggé ironikus annak tükrében, hogy a Momentum romániai testvérpártjának volt államelnökjelöltje, Dan Barna súlyos korrupciós botrányba keveredett. 

Ahogy arról már többször beszámoltunk, a román hatóságok közel 6 millió eurós uniós támogatás ellopásával és haveri körökben történő szétosztásával gyanúsítják. Cseh Katalin erről persze egy szót sem szólt.

A momentumos politikus nagyszebeni előadását nem lehetett másképp értelmezni, mint hogy kiállt az európai uniós adófizetők meglopásával gyanúsított román Dan Barna elnökjelöltsége mellett, a feddhetetlen múltú és sokkal tapasztaltabb magyar jelölttel, Kelemen Hunorral szemben. 
CSEH BESZÉDÉBEN VISZONT EGYETLEN SZÓVAL SEM ÁLLT KI AZ ERDÉLYI MAGYAROK JOGEGYENLŐSÉGE MELLETT,  és nem is határolódott el az USR-PLUS társelnökének, a Renew Europe EP-frakciójuk vezetőjének, Dacian Cioloșnak a magyarellenes tevékenységétől.

Szintén megírtuk, hogy 2019. november 3-án Fekete-Győr András az USR-PLUS pártszövetség kolozsvári kampányrendezvényén A TÁMOGATÁSÁRÓL BIZTOSÍTOTTA A SÚLYOS KORRUPCIÓS BOTRÁNYBA KEVEREDETT DAN BARNA ÁLLAMELNÖKJELÖLTET, KELEMEN HUNORRAL SZEMBEN.

Dacian Cioloș, Dan Barna és Fekete-Győr András KolozsvárottForrás: FACEBOOK

Fekete-Győr azt is állította, hogy az USR-PLUS-nak komoly kisebbségvédelmi programja van, a pártszövetség programjának az alapos átvizsgálása után azonban kiderült, hogy ABBAN EGY SZÓ SEM SZEREPEL AZ ERDÉLYI MAGYAROK, ILLETVE MÁS ROMÁNIAI NEMZETI KISEBBSÉGEKRŐL SEM. A Momentum elnöke tehát vagy nem olvasta el az USR-PLUS angol, illetve magyar nyelven is elérhető programját, vagy egyszerűen hazudott.

A Dan Barna melletti kiállásnak egyébként semmi értelme nem volt, mivel a jelölt már az első furdalóban elvérzett, még 15 százalékot sem kapott.

A Felvidéken is a magyarok ellen kampányolt a Momentum

Ahogy azt megírtuk, 2019. november 7-én, Révkomáromban, a Momentum másik EP-képviselője, Donáth Anna részt vett a liberális Progresszív Szlovákia-Együtt (PS-SPOLU) pártszövetség magyar platformja parlamenti képviselőjelöltjeinek és a párt magyar nyelvű programjának a bemutatóján.

Donáth az eseményen azt mondta, hogy szerinte a felvidéki magyarok lehetnek úgy magyarok, hogy közben büszke szlovákok.

A radikális baloldali politikus tehát leszlovákozta a felvidéki nemzettársainkat, és közben – áttételesen – arra biztatta őket, hogy asszimilálódjanak a szlovák többséghez. A Progresszív Szlovákia-Együtt pártszövetség amúgy annyira „liberális", hogy nem támogatja a felvidéki magyarok autonómiáját.

Donáthnak a PS-SPOLU, illetve annak a magyar platformja melletti kampányának amúgy semmi értelme nem volt, mivel 

a pártszövetség végül nem jutott be a pozsonyi parlamentbe. 

de ha bejutott volna, akkor sem lett volna előrébb a felvidéki magyarság ügye, hiszen nem kerültek fel a PS-SPOLU listájára a hipotetikusan befutónak vélt helyekre magyar jelöltek.