Az Európai Bizottság múlt héten közzétett első jogállamisági jelentése sok szempontból téves, nem szolgálhat a jogállamisággal kapcsolatos további viták alapjául - foglalt állást Varga Judit igazságügyi miniszter az EUObserver című brüsszeli hírportálon csütörtökön megjelent írásában.

Varga Judit kiemelte, hogy a jelentés önkényes, amelyben az uniós bizottság egyetlen mérvadó szabványt sem követ. Hozzátette, hogy továbbra is komoly vita tárgyát képezi ugyanis, hogy van-e a jogállamiságnak általánosan elfogadott meghatározása, amely átfogó felülvizsgálat alapjául szolgálhat.

Varga Judit igazságügyi miniszterFotó: Csudai Sándor - Origo

Leszögezte, hogy a jelentésben emlegetett médiapluralizmus, szemben a médiaszabadsággal, nem jogállami kérdés. A szövegben továbbá az áll, hogy az Európai Bizottság álláspontjával ellentétben az állami hirdetések átlátható elosztására vagy a nyilvános tájékoztató kampányokra nem lehet jól megalapozott európai normákat meghatározni.

A miniszter közölte, hogy 

az etnikai és nemzeti kisebbségek jogainak védelme vagy az antiszemitizmussal foglalkozó nemzeti keretrendszer teljes egészében hiányzik a szövegből.  A korrupció megjelenik a jelentésben, de a szöveg továbbra is hallgat a pénzmosásról, noha e területen néhány tagállamot érintően rendszerszintű intézményi hiányosságokat tártak fel a közelmúltban.

A miniszter felhívta a figyelmet, hogy noha az uniós bizottság állítása szerint a jelentés az összes tagországot egységes és objektív kritériumok alapján értékeli, a szöveg több tagállamban elkövetett jogsértésről is hallgat.  A jogállamiság fogalmának ilyen egyoldalú értelmezése azt jelenti, hogy a jelentés néhány előre meghatározott tagállamra, nevezetesen Magyarországra és Lengyelországra összpontosít.

Varga Judit több más példa mellett rámutatott, hogy Magyarország és Belgium ugyanannyi jelentés tárgyát képezte a strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak az újságírás védelmét illetően  kiadott beszámolóiban 2019-2020 között. A bizottság értelmezése szerint azonban Magyarországon a független média "rendszerszintű akadályozása" tapasztalható, míg Belgiumban a megfélemlítés "viszonylag ritka".

Kiemelte azt is, hogy mivel a bizottságnak nincsen erőforrása és szakértelme saját ellenőrzési rendszerének fenntartásához, jelentése főként külső forrásokon alapul. Megbízhatósága és objektivitása tehát e források kiválasztásától függ. Noha Magyarország részletes elemzéseket adott a jelentés elkészítéséhez, az uniós bizottság lényegében figyelmen kívül hagyta azokat. 

A miniszter arra is kitért, hogy a jelentés magyar fejezetében az Európai Bizottság tizenkét civil szervezet tizennégy anyagára támaszkodik. Továbbá közölte, hogy ebből tizenhárom forrás tizenegy olyan civilszervezettől származik, amelyek az elmúlt években pénzügyi támogatást kaptak a Nyílt Társadalom Alapítványoktól. Varga Judit kijelentette, hogy valójában a jelentést ezek a civil szervezetek írták, még azokat a részeket is, amelyek látszólag más forrásokból származnak.

Véleménye szerint a jelentés rosszkor látott napvilágot, az unió 2021 utáni, hétéves költségvetéséről szóló és a koronavírus okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagjával kapcsolatos tárgyalások körüli feszültség idején. 

A szöveg azok kezébe kerül, akik soha nem támogatták valójában az európai helyreállítást és újjáépítést, ami kockáztatja a gyors és hatékony fellépést az Európai Tanács júliusi következtetéseiben már megoldott kérdések újranyitásával  - fogalmazott.

Az igazságügyi miniszter végül hozzátette, hogy az Európai Bizottság első jogállamisági jelentése nem erősítette meg a kölcsönös bizalmat és a közösséghez tartozás érzését, de tisztázta, hogy mi a jogállamiság: egy eszköz a politikai menetrend előmozdításához.