Olyan dolog derült ki a Kossuth térről, amire senki sem számított

Vágólapra másolva!
Az Országház Könyvkiadó reprezentatív megjelenésű kiadványa az elmúlt közel másfél évszázad történetét egyetlen helyszín, a Kossuth Lajos tér alakváltozásainak, nagy eseményeinek és hétköznapjainak, emlékműveinek és palotáinak bemutatásával dolgozza fel több mint százharminc ismeretterjesztő cikkben, rendkívül gazdagon illusztrálva. Emellett olyan megdöbbentő, elfeledett vagy éppen tudatosan felejtésre ítélt történeteket tár fel olvasói előtt, amelyek a magyar nemzet és különösen Budapest múltja iránt érdeklődő közönség számára lebilincselő olvasmánnyá teszik.
Vágólapra másolva!

A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története címmel megjelent az Országház Könyvkiadó új kiadványa. A krónika jellegű kötet a Kossuth Lajos tér sokoldalú politika-, építészet-, művészet-, társadalom- és közlekedéstörténetét feltárva bemutatja, hogy miként született meg az egykori városszéli területből az Országház reprezentatív tere, és ismerteti, hogy az miként vált a huszadik századi történelmünk esszenciális kivonatát hordozó helyszínévé, a Nemzet Főterévé.

A reprezentatív megjelenésű kiadvány a magyar nemzet közel másfél évszázados történetét egyetlen állandó helyszín középpontba helyezésével, szépirodalmi idézetekkel és rendkívül gazdag képi illusztrációval, több mint százharminc ismeretterjesztő cikkben járja körbe.

Emellett megdöbbentő, elfeledett vagy éppen tudatosan felejtésre ítélt történeteket tár fel az olvasók előtt.

A több mint 400 oldalas mű három fő részre tagolódik. Elsőként részletesen ismerteti a Kossuth téren található épületek, emlékművek és parkok történetét, majd a rendszerváltoztatással bezáródóan feltárja e helyszín rendkívül gazdag politikatörténeti folyamát, végül pedig bemutatja a tér és a főváros mindennapi életének összefonódását.

Forrás: Országház Kiadó

A kiadványból megtudjuk azt is, hogy a tér újkori, első alakja Hild János 1804-ben készített rendezési tervén tűnik fel először. Az építész a mai tér déli részére piacot tervezett, míg az északi részt parcellákra osztotta. A tervezett piac helyett azonban egy gödrös szeméttelep alakult ki, amelyet Pest városa 1844-ben kezdett feltölteni. Valószínűleg innen származik neve: Tömő tér, bár ennek egyéb magyarázata is lehet.

A Tömő tér elnevezést 1853-tól kezdték használni Stadt Schopper Platz német formában. Az Országház építésének idején, 1898-ban nevezték át a teret az elegánsabb Országház térre. Újabb átnevezésére az első világháborút követő forrongó időkben tettek kísérletet. 1918. november 19-én Krúdy Gyula javaslatára Köztársaság térre keresztelték át, mivel itt kiáltották ki 1918. november 16-án a köztársaságot. Az elnevezés alig több mint egy évig volt érvényben, amikor újra visszakapta előző nevét.

1927-ben, Kossuth Lajos születésének 125. évfordulóján avatták fel a téren Horvay János Kossuth-emlékművét. Az évfordulóhoz és az emlékműavatáshoz kapcsolódóan nevezték át a teret Kossuth Lajos térre.

A teret Magyarország német megszállása, 1944. március 19-ei állapotára állították vissza a 2010-et követő időszakban azzal, hogy a tér a Szabad György Irodaház felépítésével jelentős, hagyománykövető építészeti kiegészítést kapott.